Ismét egy egykori NDK-s tartományban, ezúttal Brandenburgban tartanak tartományi választásokat, melynek esélyese ezúttal is a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD). A párt jelenleg hajszálnyival vezeti a közvélemény-kutatásokat, ugyanakkor az szinte biztos, hogy kormányra ezúttal sem kerül. Egy esetleges AfD-győzelemnek ugyanakkor így is hatása lenne, csak Potsdam helyett Berlinben, ahol Olaf Scholz kancellársága már így is rendkívül nehéz helyzetben van.
Szeptember 22-én a Berlint átölelő Brandenburgban tartanak tartományi választásokat, ahol csakúgy, mint a legutóbbi, szeptember elsejei két kelet-németországi tartományi választáson, ismét a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) a legesélyesebb a győzelemre.
Általában a brandenburgi tartományi választás csak a helyieket érdekli, ugyanakkor
az AfD szászországi és türingiai előretörése miatt országos jelentőségűvé vált, ami már Olaf Scholz kancellár jövő évi indulását is veszélyezteti.
A tétet ráadásul a tartományt 2013 óta kormányzó SPD-s Dietmar Woidke miniszterelnök is emelte, amikor kijelentette, hogy amennyiben az egykori NDK-s tartományban nem pártja, az SPD győz, akkor lemond posztjáról.
Brandenburgot már 1990 óta az SPD vezeti, Woidke pedig egy esetleges győzelmével történelmet is írhat, hiszen ő lenne a tartomány első olyan miniszterelnöke, aki négy ciklusban vezetheti a 2,5 milliós lélekszámú tartományt – két elődje, Manfred Stolpe és Matthias Platzeck is 3-3 cikluson át volt a tartomány élén.
A helyi SPD rendkívül egyszerű üzenettel kampányol. Fő mondanivalójuk a választóknak, hogy vagy Rájuk szavaznak, vagy pedig megkockáztatják az AfD győzelmét.
Az AfD ugyanis az utóbbi hónapokban lendületbe jött: már az EP-választáson is a második helyet csípte meg a szélsőjobboldali párt, szeptember 1-jén pedig az egy időben tartott tartományi választásokon Türingiában az első, míg Szászországban a második helyet szerezték meg – ennek ellenére egyik tartományban sem kerülnek kormányra.
A helyi SPD a szövetségi kormány népszerűtlensége miatt nincs könnyű helyzetben, ezért a kampány során alig tesznek említést saját kancellárjukról, helyette azt a helyben népszerű miniszterelnökük köré építik. Ráadásul a párt helyi szervezete külön jelezte Scholznak, hogy nem kérnek belőle a kampány során, annak ellenére, hogy ő maga is a tartományban él, felesége pedig egészen tavalyig miniszter is volt a brandenburgi SPD–CDU–Zöldek-kormányban.
Woidkének ezért is kellett kockázatot vállalnia azzal, hogy politikai jövőjét a szavazatoktól tette függővé, ugyanis még a kampány elején bejelentette: az AfD győzelme esetén lemond posztjáról, és nem is kívánja folytatni a munkáját bármilyen koalíció élén – ez a taktika, úgy tűnik, beválhatott, hiszen azóta a tartományban nőtt a szociáldemokraták támogatottsága.
Helyben a választás tétje az, hogy az SPD-nek sikerül-e folytatni 1990 óta a győzelmi szériáját, azonban a választásnak országos hatása is lehet,
amennyiben ugyanis az AfD elhódítja az erős SPD-s bástyának számító Brandenburgot, Olaf Scholz nehéz helyzetben találja magát.
Ugyanis immáron nemcsak a választók körében, hanem sajtóhírek szerint az SPD-n belül is megjelentek azok a hangok, akik visszaléptetnék Scholzot, hogy jövőre másvalaki vezetésével vágjon neki a szövetségi választásoknak a párt. Azzal, hogy a jobbközép-kereszténydemokrata CDU/CSU uniópártok a CDU-elnök Friedrich Merzet tették kancellárjelöltjükké, az SPD esélyt lát arra, hogy akár le is győzhesse az egykori Merkel-pártot, azonban ez a rendkívül népszerűtlen Scholzcal nem lehetséges.
Amennyiben az SPD vasárnap győzne – és nem Scholz miatt, hanem épp ellenére –, akkor egy ideig fellélegezhet a kancellár, mindezt úgy, hogy egyébként helyben pártja alig tesz említést a tartomány fővárosában, Potsdamban élő Scholzról.
A választás másik esélyese, az AfD kampánya csakúgy, mint Szászországban és Türingiában, ezúttal is országos témákról szól: az Ukrajnának szánt katonai támogatások leállításáról, a migráció teljes betiltásáról, valamint a szélerőmű-építések leállításáról.
A párt miniszterelnök-jelöltje, Hans-Christoph Berndt szinte ugyanazokkal a hívószavakkal és üzenetekkel biztatja a brandenburgiakat a szavazásra, mint a párt türingiai listavezetője, Björn Höcke tette azt szeptember 1-jei türingiai választáson – Höcke egyébként a párt egyik cottbusi rendezvényén is felszólalt.
Berdnt ezenkívül azt ígérte, amennyiben miniszterelnök lesz, akkor betiltaná az alkotmányvédelmi hivatalt, ami egyébként megfigyeli a pártot mint szélsőséges szervezetet, ezenkívül pedig felpörgetné a deportálásokat is – ehhez akár privát cégeket is bevonna ígérete szerint.
Az AfD Türingiához és Szászországhoz hasonlóan ezúttal is egy rendkívül leegyszerűsítő mi kontra ők keretezésben osztja fel a politikai teret,
amelyben olvasatuk szerint a párt szembehelyezkedik a szerintük káros rendszert életben tartó pártokkal, míg ők azt ígérik: azt megváltoztatnák a németek javára.
A jelenlegi közvélemény-kutatások alapján egyébként az SPD és az AfD fej fej mellett állnak.
A legfrissebb kutatások szerint a szélsőjobboldali párt 28 százalékponton áll, amit a szociáldemokraták követnek 27 százalékponttal, amit jócskán lemaradva a jobbközép CDU követ 14, a Sahra Wagenknecht fémjelezte BSW pedig 13 százalékponttal, míg a szövetségi és tartományi szinten az SPD-vel kormányzó Zöldek a potsdami parlamentbe való bejutással küzdenek – a kutatások szerint jelenleg fél százalékkal elmaradnak az ötszázalékos küszöbtől.
Annak ellenére, hogy az AfD akár a szavazatok 30 százalékát is megszerezheti, már biztos, hogy ezúttal sem fognak kormányra kerülni.
A párttal való együttműködést mindenki kizárta, így a tűzfalnak nevezett, AfD-vel szembeni politikai karantén továbbra is fennáll.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint egyébként az SPD akár győz, akár nem, folytatja a kormányzást Brandenburgban a CDU-val, ugyanakkor mivel a Zöldek lehetséges, hogy nem jutnak be, így a Türingia és Szászország után ismét Sahra Wagenknecht arcképével kampányoló BSW is szükséges lenne ahhoz, hogy a potsdami parlamentben többsége legyen az új kormánynak.
Így a választás legfontosabb kérdése Olaf Scholz jövője, ugyanis egy győzelemmel, ha egy kis időre is, de levegőhöz juthatna a kancellár, mielőtt párttársai előhúznák a Joe Biden-kártyát, és félreállíttatnák.
(Borítókép: Választási kampányplakátok Potsdamban 2024. szeptember 16-án. Fotó: iesa Johannssen / Reuters)