Index Vakbarát Hírportál

Mintegy 2500 kilométeren feszülnek egymásnak afgánok és pakisztániak

2024. szeptember 23., hétfő 13:15

Újra fellángoltak az összecsapások az Afganisztánt és Pakisztánt elválasztó, történelmileg vitatott határ mentén. A Durand-vonal legitimitását a tálibok elutasítják, mondván, kettéválasztja a pastun népet, Iszlámábád viszont a határvonal tiszteletben tartását követeli. Legutóbb szeptember elején voltak halálos áldozattal járó fegyveres összecsapások.

Afganisztán ütközőzónává vált azután, hogy 1893-ban megkötötték a Durand-vonalat létrehozó egyezményt, amely egyúttal kialakította a mai, 2640 kilométer hosszú legitim határt Afganisztán és Pakisztán között. A megállapodás azóta rengeteg konfliktus forrása lett, napjainkban leginkább a határkerítés építése, a migráció és fegyveres összecsapások kapcsán került a médiafigyelem középpontjába. A tálib hatalomátvételt követően egyre sürgetőbbé vált a határ kérdésének rendezése, mert az hosszú távon a térség biztonságát és törékeny stabilitását veszélyezteti, valamint akadályozza a békés rendezés esélyét.

Az állandósult konfliktusok forrása 

A XIX. századi döntés máig súlyos konfliktusok forrása az afgán és a pakisztáni kormány, valamint a pastunok és a pakisztáni kormány között. A vonal ugyanis nem etnikai határokat követ, így a pastun nép kettészakadt. A pastunok Afganisztán legnagyobb etnikai csoportja, de Pakisztán északnyugati részén is nagy számban élnek, és elégedetlenségük a kormánnyal folyamatosan nő. Régóta küzdenek autonómiájukért, sokan pedig egy független állam, Pastunisztán létrehozását követelik, amely egyesítené az etnikai közösséget.

A Durand-vonal mentén egyre komolyabb a feszültség, különösen a tálibok 2021. augusztusi hatalomátvétele óta: az összecsapások szinte mindennapossá váltak, amelyeket tovább élez, hogy a de facto afgán kormány nyíltan támogatja a pakisztáni pastunok autonómiatörekvéseit.

A tálibok többször is határozottan elutasították a Durand-vonal legitimitását, hangsúlyozva, hogy az szétszakítja a pastukat. Külügyminiszter-helyettesük korábban úgy fogalmazott, hogy a „Durand-vonal mesterséges határ, amely történelmileg egységes pastun közösségeket oszt meg, és amelyet nem szabad elfogadni hivatalos határként”. A védelmi minisztérium szóvivője szintén kiemelte, hogy Pakisztánnak „nincs joga” elválasztani a két oldalon élő pastun törzseket. A tálibok úgy tekintenek a Durand-vonalra, mint a brit gyarmati uralom örökségére, amely mély megosztottságot okozott a térség népei között.

Pakisztán ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a Durand-vonal nemzetközileg elismert határ, és annak tiszteletben tartását követeli. A határkérdés miatti feszültségek tovább éleződtek, és rendszeres összetűzésekhez vezettek az afgán tálibok és a pakisztáni hadsereg között. Legutóbb szeptember elején volt fegyveres összecsapás, miután a pakisztáni hadsereg megkezdte egy új határellenőrzési pont felállítását.

Határvédelem a porózus afgán–pakisztáni határvonalon

Pakisztán és Afganisztán között 18 határátkelő található, amelyek közül kiemelten fontosak a kereskedelem és a személyforgalom szempontjából a Torkham és Chaman átkelők. Naponta több ezer ember lépi át a határt, köztük azok az afgánok, akik dolgozni és/vagy megélhetési célból járnak át Pakisztánba. A két ország közötti határ azonban földrajzi adottságai miatt porózus, nehezen ellenőrizhető, ezért az illegális határátlépések megfékezésére és a szélsőséges csoportok határon átnyúló mozgásának korlátozására

a pakisztáni hadsereg 2017-ben határkerítés építésébe kezdett.

A kerítés mellett Pakisztán további intézkedéseket is bevezetett a biztonság növelése érdekében. Iszlámábád elrendelte a határátkelők szigorúbb ellenőrzését, új átkelőhelyeket hozott létre a meglévők modernizálása mellett, valamint bevezette a biometrikus rendszert az átkelők nyilvántartásának és azonosításának megkönnyítése érdekében. Fokozta továbbá katonai jelenlétét a határ mentén, új bázisokat létesített, és növelte a járőrszolgálatok számát, hogy gyorsabban tudjon reagálni a határ menti fenyegetésekre és illegális tevékenységekre, köztük a fegyvercsempészetre.

Gazdasági válságot okozott a máktermesztési tilalom

Nem várt hatása lett Afganisztánban a két éve bevezetett tiltásnak. Nemcsak a szigorított pakisztáni határ menti intézkedések voltak negatív hatással az afgán gazdaságra, hanem az is, hogy a tálibok 2022 tavaszán máktermesztési tilalmat rendeltek el. Az ópiumtermesztés drasztikusan visszaesett: 2023-ra 95 százalékkal csökkent, és Afganisztán első helyét Mianmar vette át a legnagyobb ópiumtermesztő országok listáján.

A tilalom súlyos megélhetési válságot is okozott, mintegy hétmillióan veszítették el fő megélhetési forrásukat, zömében gazdák és mezőgazdasági munkások. A pastu többségű régiók, különösen a déli Helmand és Kandahár tartományok, korábban az ország legnagyobb ópiumtermelői voltak, és a máktermesztésből származó bevételek több ezer ember számára biztosítottak munkát, beleértve földműveseket, napszámosokat és a részleges földbérlőket.

A tilalmat követően a gazdák más növények termesztésével kísérleteztek, például búzával, köménnyel és gyapottal, de nem hoztak elegendő bevételt a megélhetés fenntartásához. A szárazság és a vízhiány tovább súlyosbította a helyzetet, és sokan kénytelenek voltak eladni még az alapvető mezőgazdasági eszközeiket is. A gazdasági nehézségek következtében számos gazda más lehetőségek után nézett, sokan Pakisztán felé fordultak, hogy ott próbáljanak munkát találni. Idővel viszont fokozódott a gazdasági migráció a két ország határ menti területei között, valamint erősödött a Pakisztántól való függőség.

Komoly kihívások igényelnek sürgető megoldásokat

Az afgán–pakisztáni határ menti migrációs nyomás és a határvédelem sürgős megoldást igényel, mivel Afganisztánban a gazdasági és humanitárius válság súlyos megélhetési gondokat okoz. Pakisztán azonban folytatja az illegálisan az országban tartózkodó afgánok deportálását, ami tovább élezi a feszültségeket a régióban.

A helyzetet csak bonyolítja, hogy Pakisztánnak az afgán migráció mellett a beludzs szeparatista felkelők fenyegetésével is szembe kell néznie az afgán–pakisztáni–iráni hármas határ térségében. A kihívások együttes kezelése pedig kulcsfontosságú a térség törékeny békéjének és biztonságának fenntartása érdekében.

A szerző a Migrációkutató Intézet elemzője.

(Borítókép: Az afganisztáni Khost külterülete 1990 áprilisában. Fotó: Robert Nickelsberg / Getty Images) 

Rovatok