A venezuelai államfő megválasztása óta folyamatosan botrányokba keveredik. Az ellenzék – amelynek vezetője elmenekült az országból – azt gondolja, hogy Maduro elcsalta a választást, míg az ország vezetője elfogatóparancsokat adott ki a vele szemben állók ellen. Egy másik dél-amerikai ország viszont nem hagyja szó nélkül a demokráciaellenes lépéseket, elfogatóparancsot adtak ki Maduróval szemben.
Egy argentin bíróság hétfőn elrendelte több venezuelai kormánytisztviselő, köztük Nicolás Maduro államfő őrizetbe vételét emberiesség elleni bűncselekmények miatt – közölte az Argentin Fórum a Demokrácia Védelméért elnevezésű szervezet, amely az ügyet a bíróságra elé vitte.
Bebizonyosodott, hogy Venezuelában a polgári lakosság egy része ellen szisztematikus elnyomási terv létezik, emberek erőszakos eltüntetése, kínzás, gyilkosságok és üldözés folyik
– idézte a helyi média a Buenos Aires-i szövetségi bíróság 20 oldalas vádiratát. Döntését a bíróság az egyetemes joghatóság elvére alapozta, amely az emberiesség elleni bűncselekmények eseteire vonatkozik, és amelyet kizárólag a bűncselekmény természete alapoz meg, tekintet nélkül az elkövetés helyére.
Korábban, hétfőn a venezuelai legfelsőbb bíróság elrendelte Javier Milei argentin elnök, Patricia Bullrich biztonsági miniszter és Karina Milei, az elnök húga és elnöki tanácsadó letartóztatását egyebek között pénzmosás és a szabadság jogellenes megvonása vádjával.
Buenos Aires és Caracas között a július 28-i vitatott venezuelai elnökválasztás óta feszült a viszony. Az eseményt széles körű választási csalás vádja árnyékolja be. A választásokat követően argentin diplomatákat utasítottak ki Venezuelából, Buenos Aires pedig felszólította a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy adjon ki elfogatóparancsot Maduro ellen.
A 2013 óta hatalmon lévő Maduro harmadik mandátumát azután szerezte meg, hogy az ország választási hatósága őt hirdette ki győztesnek. A kormány nem szolgáltatott konkrét szavazatszámokat Maduro győzelmének alátámasztására. Az ellenzék saját jelöltje, Edmundo González győzelmét követeli, fellépésének jelentős a támogatása a régió más országaiban és az Egyesült Államokban. González szeptember 8-án Spanyolországba utazott, ahol politikai menedékjogot kért.