Petr Pavel szerint az olyan vezetők miatt, mint Orbán Viktor, sokkal nehezebb lesz az orosz–ukrán háború békekötésének részleteit kidolgozni, emellett arról is beszélt, hogy Ukrajnának reálisnak kell maradnia azzal kapcsolatban, hogy talán nem kapják vissza az elfoglalt területeket azonnal.
Csehország államfője, az egykori NATO Katonai Bizottság-elnök Petr Pavel a The New York Timesnak beszélt arról, hogy mire érdemes számítani az orosz–ukrán háborúban úgy, hogy a felek és szövetségeseik is a realitás talaján maradnak.
Elmondása szerint fel kell készülni arra, hogy az elfoglalt ukrán területek a harcok végeztével is – akár évekig – orosz fennhatóság alatt maradnak, ugyanis az olyan oroszbarát vezetők, mint Orbán Viktor, aláássák az európai egységet.
„A háború legvalószínűbb kimenetele az lesz, hogy az oroszok a megszállt Ukrajna területén maradnak átmenetileg. Ez az átmenet azonban hosszú ideig tarthat” – mondta Pavel. Az európai tisztviselők véleménye a tavalyi, sikertelen ukrán terület-visszafoglalási offenzívák óta hasonló, bár a külvilág felé azt mutatják, hogy csak Moszkvára és Kijevre tartozik, hogy rendezik el a gazdát váltott régiókat egy esetleges béke során.
Pavel szerint az Orbán-féle retorika Ukrajna háborús megsegítéséről nonszensz, ugyanis a béke eléréséhez gyors lezárásra van szükség – hisz az kevésbé meríti ki Európa forrásait. Szerinte a probléma a populizmusban rejlik, mert „könnyű azt mondani, hogy ne adjunk fegyvereket Ukrajnának, a béke meg majd eljön magától”. A magyar kormány rengetegszer hívta háborúpártinak a nyugati szövetségeseket és a NATO-t, Orbán pedig többször a békepolitikát javasolta – emlékeztetett.
Folyamatosan azt hajtogatni, hogy mindenki háborút akar, csak én akarok békét – bár remekül fest, nem igaz. Sajnos azonban az emberek nem tudják, hogy egy ilyen vállalás nem realisztikus
– mondta Pavel.
A magyar miniszterelnök júliusban utazott Moszkvába, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal az EU soros elnökségének átvétele után. Ez volt az első olyan eset, amikor egy EU-tagállam vezetője Oroszországba látogatott az invázió kezdete óta. Ezt megelőzően Kijevbe, később pedig Pekingbe is ellátogatott, ahol szintén találkozott a vezetőkkel. A körútja végén azonban nem tudott pozitív fejleményekről beszámolni.
Ukrajna területi integritása és jövője fontos téma lesz az ezen a héten tartott NATO-csúcson, amelyen Volodimir Zelenszkij is beszédet mond. Előreláthatóan az ukrán elnök azt kéri majd a nyugati szövetségeseitől, hogy katonai és politikai segítséget nyújtsanak, valamint bemutatja győzelmi tervét Joe Biden amerikai elnöknek Washingtonban.
Petr Pavel szerint sem Ukrajna, sem Oroszország totális győzelmére vagy vereségére nem szabad ténylegesen számítani. Ukrajnának el kell fogadnia, hogy nem kaphat vissza azonnal minden területet – például a 2014-ben elfoglalt Krímet lehet, hogy soha nem adják fel az oroszok –, míg Moszkvának le kell mondania az átfogó követeléseiről az ukrán földekkel kapcsolatban. „A megoldás valahol a kettő között lesz” – mondta az államfő.
Ukrán kollégája nemrég arról számolt be, hogy nyitottabb az Oroszországgal való tárgyalásra, azonban szerinte magas árat kell fizetnie az oroszoknak, ugyanis rengeteg életet vettek el jogtalanul, honfitársainak pedig elégtételre van szükségük. Ennek ellenére a kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet kutatása szerint az ukrán lakosság egyre jobban hajlik afelé, hogy az ország adjon fel területeket, ha az a harcok végét eredményezné.
A háború első évében ez a szám 8–10 százalék volt, idén májusra viszont 32 százalékra emelkedett.
Emellett a Nyugat szerint nem lehet béketárgyalásokat tartani az oroszok nélkül, annak ellenére, hogy Zelenszkij szeretné így vagy úgy lezárni a háborút, miután Moszkva minden próbálkozásból kivonta magát.