A nemzetközi közösségnek meg kell előznie a közel-keleti válság további eszkalációját, ez ugyanis igen súlyos hatással lenne a világ biztonságára – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése előtt.
A miniszter tárcájának közleménye szerint a politikus arról számolt be, hogy a Közel-Keletről az elmúlt napokban és órákban igen nyugtalanító jelentések érkeztek, az ukrajnai háború mellett ez a konfliktus is egyre közelebb kerül az eszkalációhoz, a válság továbbterjedéséhez, ami szintén jelentősen alááshatja a világ biztonságát.
Libanon bevonása a konfliktusba, én azt gondolom, hogy önmagán túlmutató jelentőséggel bír, hiszen ha a konfliktusba még egy országot belevonnak, akkor ez a konfliktus nem áll meg annak az országnak a határainál
– figyelmeztetett, hozzátéve, hogy bízik benne, a libanoni embereknek nem kell majd szenvedniük emiatt a válság miatt.
Beszélt arról is, hogy a magyar kormány szoros kapcsolatban áll a libanoni keresztény közösséggel, a kapcsolattartás jelenleg is folyamatos, és ha bármilyen segítségre van szükségük, azt meg fogják kapni. Elmondta, hogy eddig a magyar kormány körülbelül ötmilliárd forintnyi értékben hajtott végre fejlesztési, támogatási, valamint humanitárius programokat Libanonban.
Szijjártó Péter a keddre tervezett kétoldalú találkozóiról kifejtette, hogy afrikai és ázsiai partnereivel alapvetően biztonsági kérdésekről fog egyeztetni, így a migrációs nyomásról is.
Szerintem ma már mindenki számára világos az, hogy Európa nem fogja tudni megúszni a jelenleginél sokkal-sokkal nagyobb, annál összehasonlíthatatlanul nagyobb migrációs nyomást, ha nem tud átfogó Afrika-stratégiát kidolgozni
– hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy Afrika lakossága a következő két évtizedben mintegy 750 millióval fog nőni, és ezeknek az embereknek majd munkahelyet kell adni, taníttatni kell őket, egészségügyi ellátásra lesz szükségük. Mint mondta, ha ezt nem tudjuk megteremteni, abban az esetben „a világtörténelem egyik legnagyobb humanitárius katasztrófájával szembesülhetünk majd, vagy Európa történetének legnagyobb migrációs nyomásával”.
A miniszter végezetül arra is kitért, hogy Honduras is belép a magyar ösztöndíjprogramba, tehát onnan is jöhetnek majd diákok a hazai egyetemekre. Valamint üdvözölte, hogy Kuba érdekelt a magyar vízügyi technológiákban.
Közölte még, hogy ázsiai országok külügyminisztereivel is találkozni fog. Beszámolt arról, hogy Magyarország és Kambodzsa megállapodott a nagykövetségek kölcsönös megnyitásáról, Üzbegisztánnal pedig diplomáciai képzési együttműködési szerződést fog aláírni. Azt is érintette, hogy tárgyalni fog az Egyesült Arab Emírségek diplomáciájának vezetőjével is, vele leginkább a közel-keleti helyzet lesz a téma.