Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert New Yorkban érte utol az ATV, amelynek egyik fő témája az Európai Parlamentben is tárgyalt magyar–orosz kapcsolatok kérdése, különösen a Nemzeti Kártya Program. De szóba kerültek a Libanonban felrobbantott csipogók is, amely eszközöknek a nemzetközi sajtóhírek szerint közük volt Magyarországhoz. A külügyminiszter leszögezte: hatalmas álhírkampány zajlik itt Magyarországgal szemben.
Szijjártó Péter az ENSZ New York-i közgyűlésének ideje alatt az ATV Egyenes beszéd című műsorának adott rövid interjút. Több témában szólalt meg a külgazdasági és külügyminiszter, többek között az orosz–ukrán háborúra, a csádi és a korábbi békemissziókra, valamint a Nemzeti Kártya Programra is kitért.
Elsőként Magyarország szerepéről beszélt a háború lezárásának elősegítése ügyében. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy miért jött létre az ENSZ, amely nem azonos gondolkodású országok szövetsége, mint az Európai Unió vagy a NATO. Célja, hogy mindenki tudjon beszélni mindenkivel mindenről. Ez egy legitim platform, háborús ellenfelek számára is közvetítő fórum.
Továbbá ne korlátozzák egymást, akik nem tudtak beszélni egymással, azok próbálják meg az ENSZ keretén belül. A háborúknak nem a csatatéren, hanem a tárgyalóasztalok körül van a megoldása.
A felvetésre, amely szerint a feszültségen kívül volt-e bármilyen eredménye a békemissziónak, Szijjártó Péter elárulta, hogy mindkét fél rengeteget költ a háborúra, ennek ellenére a fegyverszállítások nem változtatnak semmin, hiszen a konfliktus tovább folytatódik, tehát ez a stratégia nem működik.
Donald Trump állítása szerint egy nap alatt lezárná az orosz–ukrán háborút, ha Ukrajna hajlandó lenne a kompromisszumra, miközben azt mondaná Vlagyimir Putyinnak, hogy ha nem fejezi be a konfliktust, akkor soha nem látott támogatást nyújtana az ukránoknak. Erre a külügyminiszter úgy reagált, hogy a fegyverszállítások nem szolgálják a háború lezárását. Azonnali tűzszünetre lenne szükség, de békemegállapodás tartalmáról egyelőre nem tudni, hiszen nem tárgyalnak róla. Ennek ellenére fontos lenne, hogy eljussanak a felek a tárgyalások megkezdéséig. Viszont úgy gondolja, hogy jelenleg nincs olyan vezető, aki ezt el tudná érni, de Donald Trumpot alkalmasnak és képesnek érzi a feladatra.
Kamala Harris győzelmi esélyeit nem taglalta a magyar külügyminiszter, ellenben utalt arra, hogy a világ globális helyzetének és a magyar–amerikai kapcsolatoknak az tenne jobbat, ha Donald Trump nyerné az elnökválasztást. Ezzel nem azt mondta, hogy mindent a republikánus jelölt győzelmére tett fel a magyar kormány, de elfogadja a választások eredményét.
Az afrikai önálló magyar katonai misszió része egy humanitárius segélyakciónak, szögezte le Szijjártó Péter. Ukrajnába azonban NATO-kontingens részeként sem küld Magyarország katonákat. Csád jelentősége abban áll, hogy a Száhel-övezetet terrorszervezetek veszélyeztetik, mert destabilizálják a térséget, és ezzel felgyorsítják a migrációt.
A Magyar Honvédség vezérkari főnöke szerint ez egy nagyon veszélyes akció, azonban a külügyminiszter állítja, hogy a terrorveszély elhárítása és államok közötti háború nem ugyanaz, és Magyarország nem játszik hazárdjátékot, viszont a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi kötelesség.
Tovább Szijjártó Péter alkalmasnak gondolja a Magyar Honvédséget önálló misszió végrehajtására, és ennek nincs köze ahhoz, hogy a francia befolyás csökkenésével Oroszország pozíciói erősödnek a régióban. Emellett cáfolta azt is, hogy Orbán Gáspár kapcsolatainak szerepe lenne a misszióban, hiszen a külügy tárgyalt Csádban, ők jelölték ki a miniszteri biztost is. A miniszterelnök fiának szerepéről azt mondta: „Kicsit rosszul esik, mert én jártam Csád fővárosában tárgyalni erről a kérdésről. Kicsit rosszul esik, mert a Külügyminisztérium jelölte ki azt a miniszteri biztost, aki ezeket a tárgyalásokat végrehajtotta. Úgyhogy legközelebb egy kicsit több figyelmet szeretnék kérni magunknak is.”
„Nonszensz, ordas nagy hazugság” − jelentette ki a külügyminiszter arra a kérdésre, hogy a magyar kormány megkönnyítette a belorusz és orosz állampolgárok számára az Európai Unióba való bejutást. Az Európai Unió 40 ezer vízumot adott ki belorusz állampolgároknak, melynek 60 százalékát a németek engedélyezték.
Egy uniós biztos szerint a szigorítás miatt az unióba érkező oroszok száma 90 százalékkal csökkent. A beloruszoknak adott európai uniós letelepedési engedélyek túlnyomó többségét viszont Magyarország eszközölte. Ennek ellenére Szijjártó Péter úgy véli, hogy a kormány nem könnyített a vízum kiadásán.
A Nemzeti Kártya Program a munkavállalásról szól, munkaerőpiaci intézkedés, és egyáltalán nem egyszerűsíti a bejutást az Európai Unió területére. Ezt az is bizonyítja, hogy Magyarországon mindössze 7 ezer orosz van, az unióban lévő egymillió-nyolcezerből.
Az elmúlt héten eszkalálódó libanoni helyzetben a csipogós robbantáshoz kötődő magyar szál egy álhírkampány része a külügyminiszter szerint, mert Magyarország nem vesz részt emberi élet kioltására alkalmas eszközök gyártásában. Ugyan a helyi cég vezetője magyar, de saját állítása szerint csak közvetítő az ügyben, mely nem operatív, hanem kereskedelmi partner − fogalmazott Szijjártó Péter.