Joachim Gauck, Németország 2012 és 2017 közötti szövetségi elnöke egy televíziós műsorban értékelte az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt felemelkedését és a tartományi választásokon elért sikereit. Megállapította, hogy a bizonytalan idők – utalva ezzel a migráció okozta problémákra – kedveznek a populistáknak, ezért is tud most sikeres lenni a szélsőjobboldali párt.
Három tartományi választás Németország keleti felén, három győzelem az AfD számára. A jobboldali populista párt vasárnap Brandenburgban különösen sok fiatal szavazót tudott mozgósítani. A szavazatok 29,2 százalékával a második legerősebb erő lett, alig lemaradva a szociáldemokrata SPD (30,7 százalék) mögött – írja a Die Welt.
Joachim Gauck volt szövetségi elnök a választás éjszakáján aggodalmának adott hangot. „A bizonytalan idők jó idők a mindenféle színű populisták számára” – jelentette ki Gauck az ARD stúdiójában. „Mélységesen aggaszt, hogy nem vagyunk eléggé felkészülve arra, hogy megvédjük magunkat azokkal szemben, akik úgy viselkednek, mintha a nyitott társadalmunk elsősorban fenyegetést jelentene” – tette hozzá Gauck, aki arra bátorította az embereket, hogy vállaljanak felelősséget a demokráciáért.
Julia Reuschenbach politológus és Steffen Mau szociológus is a stúdió vendége volt. Reuschenbach világossá tette, hogy az AfD sikere a fiatal szavazók körében annak is köszönhető, hogy a többi párt érzelmessége és vonzereje hiányzik.
„A többi párt némileg szem elől tévesztette a fiatalokat” – mondta, ráadásul az AfD nemcsak a közösségi médiában erős, hanem „diákbarát nyelven” választási programot is közzétett.
Steffen Mau úgy véli, hogy az AfD jobban ért a problémák eltúlzásához és érzelmessé tételéhez, különösen a közösségi médiában. A többi pártnak kevés eszköze és stratégiája van arra, hogy elérje az embereket. Mau azt is megemlítette, hogy a németországi pártrendszer valószínűleg tartósan megváltozik. A pártoknak egyre kevesebb tagja lesz, helyette más részvételi formákat kell találni és kihasználni, például a lakossági fórumokat – mondta.
Joachim Gauck, aki maga is keletről származik, az NDK történelmi utóhatásait tette felelőssé a jelenlegi politikai és társadalmi állapotokért. A keletnémet társadalmat „mélyen jellemzi az 56 éves politikai erőtlenség”. Az autonómia, a személyes felelősség és a saját vélemény értéke teljesen más volt, mint nyugaton. „A keletnémet résznépesség tehát nem rossz jellem[et], hanem rosszabb kiindulási feltételek[et jelent] az állampolgári léthez” – állapította meg.
Gauck élesen bírálta a szövetségi kormányt. Bár kritikáját eleinte azzal a megjegyzéssel minősítette, hogy minden kormány követ el hibákat, Gauck a továbbiakban azt mondta, hogy a közlekedésilámpa-koalíció (a koalíciót alkotó három párt, az SPD, az FDP és a Zöldek színei alapján) maga is „erősen” táplálta az elvárásokat, amelyeket később nem tudott teljesíteni. Ehelyett „a határozatlanság és a problémamegoldás hiányának fázisai következtek”.
A 84 éves politikus különösen a migráció kérdését bírálta: Bár a kormány most „igyekszik”, de „a határozottság jele meglehetősen későn érkezik”. szerinte A migrációs politika tisztázatlansága táptalaja a nemzeti populistáknak.
A migrációval kapcsolatban Gauck az ellenőrizetlen bevándorlás veszélyeiről szóló tudományos tanulmányokra hivatkozott, anélkül, hogy további részletekbe bocsátkozott volna. „A lakosság számíthat arra, hogy lesznek határok” – mondta. A politikusok pedig túl későn reagáltak, nem akarták látni a problémát, „mert túlságosan a multikulturális társadalomra akartak összpontosítani”. Szerinte ma már nincs szó olyan befogadó kultúráról, mint amilyet a menekültválság kezdetén, 2015-ben hirdettek. De „az országot még mindig áthatja a jók és a jótékonyak hálózata” – mondta Gauck.
A volt szövetségi elnöknek magához az AfD-hez is voltak egyértelmű szavai. „Ez nem egy náci párt, még ha vannak is nácik a pártban” – tette egyértelművé. Szerinte azonban ezektől az emberektől nem lehet megszabadulni, „mert a destruktívakat nem tudjuk száműzni a társadalmunkból”. Mint mondta, a vitán alapuló nyílt társadalom megrémíti őket, ezért csatlakoznak a náci ideológiához. Gauck azonban hibának tartja, hogy csak a náci kérdéssel „foglalkozunk”.
Inkább azzal a »tekintélyelvű vezetés és alárendeltség utáni vágyakozással« kell foglalkozni, amely sok AfD-szavazót hajt. A modernitás sokat követel tőlünk. A szabadság nem csak azt jelenti, hogy »boldognak érzem magam«, hanem azt is, hogy »felelős vagyok«. És ez sokakat túlterhel
– fogalmazott az államférfi.
Gauck ezután több példaképet kért a sport, a kultúra és az üzleti élet szereplőitől, hogy megmutassák az embereknek mindazt a pozitív dolgot, amit egy szabad társadalomban elértek és elérhetnek. „Azok, akik erre képesek, általában népszerűbbek, mint sok politikusunk. Őket is be kell vonnunk ebbe a kampányba” – mondta. Németországnak ahelyett, hogy mindig panaszkodik, „több sikertörténetre van szüksége”. „Németországban különösen intelligensnek tartják azokat, akik különösen nyomatékosan tudnak panaszkodni és leírni a világ nyomorúságát. Aki boldog és hálás, azt szellemi fogyatékossággal gyanúsítják” – állapította meg.
Gauck záróbeszédében figyelmeztetett, hogy „ha túl sok változást várunk el az emberektől rövid idő alatt, az nem jó terápia”. Az „otthon” iránti igény semmiképpen sem reakciós, hanem „az élet biztonságához való jog”. Gauck ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg kihívás a humánus elvek és a jogállamiság megőrzése, illetve a „társadalmunk liberális központja elfogadottságának” erősítése. Szerinte a nyitott társadalom védelme elkötelezettséget és személyes felelősséget igényel. „Nem akarunk tehetetlenséget. És továbbra is hinni akarunk abban, hogy az emberek képesek önmagukat erőssé tenni” – zárta gondolatait.
(Borítókép: Joachim Gauck 2023. október 20-án Mannheimben, Németországban. Fotó: Uwe Anspach / picture alliance / Getty Images)