Az Iszlám Állam továbbra is komoly veszélyt jelent, különösen az olyan régiókban, mint Szíria, Irak, Afganisztán és Nyugat-Afrika, ahol a helyi hálózatai aktívak. Ráadásul a terrorizmus – és így az Iszlám Állam is – egyre inkább felfedezi a mesterséges intelligencia használatában rejlő lehetőségeket. Tárik Meszár, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ és az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója az Indexnek beszélt arról, hogyan változtathatja meg a mesterséges intelligencia a terrorizmust és az azzal szembeni fellépést.
A korábbi „kalifátus”, vagyis az Iszlám Állam a 2017-es iraki bukása ellenére az elmúlt években rugalmasan átalakította működését. Tárik Meszár szerint a 2024-es támadások, különösen a moszkvai és iráni merényletek azt mutatják, hogy továbbra is képes nagyszabású terrorakciókra a szervezet. (Az orosz vezetés arra gyanakodott, hogy a Moszkva melletti Crocus City koncertterem elleni márciusi támadással összefüggésben nem zárható ki az ukrán szolgálatok érintettsége sem.)
Az Iszlám Állam decentralizált, több regionális ágra bomlott. Az Eurázsia Központ vezető kutatója kiemelte, hogy ezek önállóan is képesek működni, miközben kitartóan követik az ISIS ideológiáját.
Az ISIS-K, azaz az »Iszlám Állam Horaszán« különösen aktív Afganisztánban és környékén. Emellett a terrorszervezet sok országban jelen van, amit az idén elkövetett támadásaik helyszínei is jól szemléltetnek: február 25-én Szíriában 12 embert, március 20-án Nigerben 23-at, március 23-án Oroszországban 145-öt, július 15-én Ománban hat személyt öltek meg. Ezenfelül ne felejtsük el, hogy Európában is rendelkeznek alvó sejtekkel és szimpatizánsokkal. 2024-ben Svájcban és Szerbiában is követtek el merényletet, valamint több szerveződésüket kapcsolták le Spanyolországban és Németországban
– mondta lapuknak Tárik Meszár.
Bár a nemzetközi sajtóban megjelent hírek szerint a csipogóbombák ügye óvatosságra inti a terrorszervezeteket, a Hezbollah tagjait kiiktató művelet újfent rávilágított arra is, hogy a technológiai eszközök (noha jelen esetben a csipogók úgymond „kifutó” kütyük) bármikor halálos fegyverré válhatnak a közvetlen környezetünkben. Ugyanakkor a különböző technológiai eszközök, valamint újítások éppúgy segíthetik céljaik elérésében a terroristákat, mint az ellenük való harcot is.
Az Iszlám Állam és más hasonló csoportok egyre gyakrabban alkalmazzák a mesterséges intelligenciát különböző célokra.
Egyrészt a saját propagandájukhoz használják fel a tartalomgyártás terén. Például videókat, képeket és álhíreket állítanak elő, amelyek manipulálják az arra fogékonyak érzelmeit. Az efféle tartalmak villámgyorsasággal terjednek az érintettek körében. Emellett a toborzást is segítik az MI-alapú chatbotok, amelyek kapcsolatba lépnek a potenciális újoncokkal. Ezek a chatbotok képesek hosszú beszélgetéseket lefolytatni az érdeklődőkkel, majd ha hajlandóságot érzékelnek a részükről, akkor a hús-vér terroristák veszik át a kommunikációt
– magyarázta az Eurázsia Központ vezető kutatója, aki hozzátette, hogy az MI-eszközök kiberakciók során is bevethetők, mint például az adathalászat vagy rendszerek feltörése.
Ezenfelül az MI segítségével optimalizálni lehet a fizikai támadásokat, például drónokat irányíthatnak általa, vagy bonyolult logisztikai terveket készíthetnek. Ezek a technológiák növelik a támadások hatékonyságát, és lehetővé teszik, hogy a csoport még inkább felkeltse a figyelmet
– mutatott rá Tárik Meszár.
A vezető kutató arról is beszélt az Indexnek, hogy a mesterséges intelligencia jelentős mértékben átalakíthatja a terrorizmus dinamikáját. Az MI-eszközök hatékonyságának növekedésével a terrorszervezetek gyorsabban és precízebben tudják megtervezni akcióikat. Emellett az MI-alapú dezinformációs kampányok destabilizálhatják a politikai helyzetet, inspirálhatnak magányos támadókat, és növelhetik a közösségi média használatát a propaganda terjesztésében. A mesterséges intelligencia lehetőséget ad arra is, hogy a csoportok jobban rejtve maradjanak, például a cenzúra elkerülésével vagy az online tevékenységek anonimitásának biztosításával.
A mesterséges intelligencia azonban a terrorizmus, valamint az olyan szervezetek ellen is bevethető, mint az Iszlám Állam.
Az államok és biztonsági szolgálatok szintén MI-t használhatnak a terrorizmus elleni küzdelemben. Példának okáért ez a technika kibertámadások elhárítására is bevethető, ugyanis MI-rendszerekkel monitorozni és védeni lehet az érzékeny hálózatokat. Továbbá a dezinformáció elleni küzdelemhez is hozzájárulhat, mivel az MI segíthet az álhírek és a propaganda azonosításában, csökkentve ezek terjedését. Ami a legfontosabb, hogy a terrorista hálózatok feltárása terén adatelemző algoritmusokkal gyorsabban és pontosabban lehet feltérképezni a terrorista sejteket, és akár a toborzást is akadályozni lehet
– fejtette ki Tárik Meszár. Hangsúlyozta azonban, hogy az MI-rendszerek használata önmagában nem jelent garanciát a terrorizmus elleni küzdelem sikerére.
„Ezek a technológiák gyakran a felhasználóik szakértelmétől és az adatok minőségétől függenek, és előfordulhatnak téves azonosítások, amelyek ártatlan egyéneket is célpontokká tehetnek. Ráadásul az MI-alapú megoldások a terrorista csoportok kezébe is kerülhetnek, amik kifinomult módszerekkel képesek kikerülni a megfigyelési rendszereket, vagy éppen saját céljaikra fordítani az MI nyújtotta lehetőségeket. Így bár az MI nagy előnyöket nyújt, nem szabad teljes mértékben függővé tenni tőle a biztonsági stratégiákat, és egy ideig még biztosan szükség van emberi ellenőrzésre és ítélőképességre” – fogalmazott az Eurázsia Központ vezető kutatója az Indexnek.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)