Az európai parlamenti választások után Ursula von der Leyen úgy számolt, akár már november elején is megkezdheti munkáját az új Európai Bizottság, azonban egyre valószínűtlenebb, hogy ezt a dátumot tartani tudják – az Európai Parlament ugyanis nem októberben, hanem novemberben tervezi meghallgatni a biztosjelölteket, akik közül többnél sem biztos, hogy megkapják az EP-képviselők áldását.
Az európai parlamenti választások után jó ideig takaréklángon működik tovább az Európai Unió politikai gépezete, hiszen a választás után alakul meg az Európai Parlament, ahol miután döntenek a saját intézményük vezetéséről, megszavazzák az Európai Bizottság leendő elnökét is.
Ez meg is történt júliusban, amikor Ursula von der Leyen újabb öt évre került az uniós végrehajtó hatalom élére. Azonban az Európai Bizottságnak nem kizárólag ő a tagja, hanem az elnök mellé minden tagállam javasol egy-egy biztosjelöltet, akik számára az EB-elnök kiosztja a portfolióikat és a feladataikat, majd ezután a biztosjelölteket az Európai Parlament meghallgatja és egyszerű többséggel szavaz róluk.
Ursula von der Leyen ezért korábban úgy számolt, hogy az új bizottság novemberben kezdheti meg a munkáját, ugyanakkor mivel az EB-elnök késve állította össze leendő bizottságának tagjait, ezért egyre biztosabb a csúszás. Egyrészt von der Leyen sokáig azt szerette volna elérni, hogy a tagállamok férfiak helyett nőket is ajánljanak, ami miatt Szlovéniában például nehéz helyzetbe hozta az e kérését teljesítő Robert Golob miniszterelnököt.
Azonban nem csak von der Leyen tolta ki az időt a jelöltállításra, mivel úgy tűnik, az Európai Parlament sem fogja korábban megkezdeni a meghallgatásokat:
több EP-tisztviselő is azt állítja, hogy az Európai Parlament majd csak novemberben foglalkozik a biztosjelöltekkel.
A Politicónak név nélkül nyilatkozó tisztségviselők szerint az eredetileg tervezett október helyett egyre biztosabb, hogy majd csak november 4-én kezdenek bele a meghallgatásokba, ami egészen november 12-ig fog majd tartani, mivel szerintük nincs elegendő idő, hogy október egyetlen hetében, amikor Strasbourg helyett Brüsszelben van a plenáris ülés, megtartsák a meghallgatásokat.
Ráadásul a lap szerint az EP-képviselők szeretnék elkerülni, hogy Strasbourgban rendezzék azokat, mivel amikor tavaly ott hallgatták meg a Frans Timmermans helyére lépő Wopke Hoekstrát, akkor több technikai és szervezési probléma is volt – emiatt inkább Brüsszelben tartanák meg a meghallgatásokat, azonban októberben mindössze egy hetet töltenek a belga fővárosban a képviselők és két hetet az EP francia székhelyén. Végleges döntést a meghallgatások idejéről október 4-én hoznak majd.
Ennek ellenére az Európai Bizottságban még mindig úgy számolnak, hogy október közepén sor kerülhet a biztosjelöltek kikérdezésére, ez azonban nem rajtuk, hanem leginkább az Európai Parlamenten múlik.
Ráadásul még az se biztos, hogy minden biztosjelöltet támogatni fog majd az EP, hiszen öt évvel ezelőtt is hármat megbuktattak, és idén is több jelölt számára kétséges, hogy megszerzi az EP-képviselők többségének támogatását, ami tovább halaszthatja a bizottság felállását: amennyiben egy biztosjelölt megbukik, akkor az adott tagállamnak újat kell állítania helyette, akit az EP-nek ugyanúgy meg kell hallgatnia és megszavaznia.
Tehát egyre valószínűbb, hogy az eredetileg tervezett november helyett mindössze decemberre állhat majd fel az új Európai Bizottság, így a jelenleg ügyvivő feladatokat ellátó biztosok helyére lépő (vagy pozíciójukat megtartó) jelöltek csak decemberben kezdhetnek neki a valódi munkának.
(Borítókép: Ursula von der Leyen Brüsszelben, Belgiumban 2024. szeptember 19-én. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images)