Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös azt mondta: országa nem normalizálja a kapcsolatait Izraellel a palesztin állam létrehozása nélkül, és határozottan elítélte a palesztinok ellen elkövetett „izraeli megszállás bűneit”.
Mohamed bin Szalmán visszautasította az Egyesült Államokból érkező, a szaúdi–izraeli viszony rendezéséről szóló pozitív üzenetet, amely az USA külügyminiszteréhez köthető. Antony Blinken ugyanis ebben a hónapban kijelentette, a normalizálás még azelőtt lehetséges, hogy Joe Biden elnök januárban távozik hivatalából.
A trónörökös hangsúlyozta, hogy
a Királyság nem hagyja abba erőfeszítéseit egy független palesztin állam létrehozása érdekében, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem lesz, és megerősíti, hogy enélkül nem létesít diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.
Hozzátette, a palesztin ügy továbbra is kiemelten fontos Szaúd-Arábia számára, és köszönetét fejezte ki azoknak a nemzeteknek, amelyek elismerték a palesztin államot.
Körülbelül egy évvel ezelőtt Mohamed bin Szalmán az amerikai Fox News csatornának azt nyilatkozta, hogy a Szaúd-Arábia és Izrael közötti normalizálás „napról napra közelebb kerül”, és reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások olyan eredményre vezetnek, amely megkönnyíti a palesztinok életét.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök akkor az ENSZ pódiumáról megerősítette, országa a Szaúd-Arábiával való kapcsolatfelvétel „küszöbén” áll.
Az ügyhöz közel álló források akkor közölték, hogy Rijád keményen tárgyal az amerikaiaktól való előnyök kicsikarása érdekében. Többek között biztonsági garanciákat, valamint segítséget igényelt az urándúsításra alkalmas polgári nukleáris programjához.
2023. október 7-én a Hamász meglepetésszerű támadást indított Izrael ellen, ami jelentős változásokat hozott a Közel-Kelet politikai viszonyaiban, többek között Szaúd-Arábia és Izrael kapcsolatában is. Ahogy említettük, ezt megelőzően 2023-ban számos jel mutatott arra, hogy a Szaúd-Arábia és Izrael közötti viszony rendeződik. Washington közvetítésével tárgyalások folytak, és az arab ország részéről több diplomáciai jelzés is érkezett, amely a békés rendezés iránti nyitottságról árulkodott. Izrael szempontjából pedig ez utóbbi a stabilitás egyik kulcseleme lehetett volna a régióban.
Az október 7-i támadás azonban jelentősen megváltoztatta a helyzetet. A Hamász offenzívája és az azt követő izraeli katonai válaszlépések drámai módon befolyásolták Szaúd-Arábia hozzáállását. A sivatagi ország a muszlim világ egyik vezető hatalmaként nem maradhatott közömbös a palesztinok szenvedéseivel kapcsolatban, és éles hangú nyilatkozatokban ítélte el Izrael fellépését. A támadásokat követően a szaúdi kormány megszakította az addigi tárgyalásokat, és inkább a palesztin ügy melletti kiállását hangsúlyozta. Ez a váltás összhangban volt azzal a szaúdi politikai törekvéssel, hogy a térség stabilizálásában és a muszlim világ vezetőjeként fontos szerepet játsszon.
A regionális dinamikában is fordulat jött: Irán, amely a Hamászt támogató egyik legfontosabb állam, erősítette retorikáját és aktív jelenlétét a térségben. Szaúd-Arábia, amely már régóta vetélytársa Iránnak, bonyolult geopolitikai helyzetbe került. Miközben az előző években a perzsa országgal való kapcsolatok javítására is törekedett, a palesztin ügyek melletti kiállás szükségessége, valamint a saját biztonsági és politikai érdekei konfliktusba kerültek egymással.
A tavaly október 7-i események utáni szaúdi–izraeli viszonyt a bizalmatlanság és az újfent kiéleződött közel-keleti feszültségek jellemzik. Szaúd-Arábia a palesztin kérdésben elfoglalt álláspontjával most inkább eltávolodott Izraeltől, bár a jövőbeli kapcsolatok alakulása sok tényezőtől függ, többek között az Egyesült Államok közvetítői szerepétől és a térség geopolitikai változásaitól.
A szaúdi–izraeli kapcsolatok normalizálása mindkét fél számára jelentős stratégiai előnyökkel járna, mivel mind Szaúd-Arábia, mind Izrael különböző politikai, gazdasági és biztonsági érdekeket képvisel.
Rijád számára kiemelten fontos a régió stabilitásának megőrzése, különösen Iránnal szemben. A perzsa állam növekvő befolyása a Közel-Keleten (pl. Szíriában, Libanonban és Jemenben) aggodalomra ad okot a szaúdi vezetés körében. Az Izraellel való együttműködés révén Rijád hatékonyabb védelmi és hírszerzési támogatást kaphatna Irán ellen. Emellett Mohamed bin Szalmán koronaherceg reformprogramja, a „Vision 2030” – amelynek célja a szaúdi gazdaság olajfüggőségének csökkentése és a modernizáció – nagyban függ a külföldi befektetések és technológiai innovációk bevonzásától.
Izrael a technológiai fejlesztések, start-upok és az innováció terén a világ egyik vezető országa, és a két állam gazdasági együttműködése elősegíthetné a szaúdi modernizációt. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy
Szaúd-Arábia fontos szerepet játszik az iszlám világ egyik vezető szunnita hatalmaként, és ennek megfelelően a palesztinkérdés is központi helyen áll politikájában.
Ha létrejönne egy önálló palesztin állam, és azt követően sikerülne normalizálni a kapcsolatokat Izraellel, úgy Szaúd-Arábia jelentős diplomáciai győzelmet arathatna, ami tovább növelné nemzetközi és regionális befolyását.
Mindezek mellett Izraelnek is megvannak az érdekei az arab állammal való kapcsolatok rendezése ügyében. Előbbi számára az egyik legnagyobb fenyegetés Irán nukleáris programja és regionális tevékenysége. A szaúdi–izraeli viszony rendezése erősíthetné a két ország közötti biztonsági együttműködést, és hozzájárulhatna egy Irán elleni arab–izraeli koalíció kiépítéséhez. Ezenfelül a Szaúd-Arábiával való diplomáciai kapcsolat létrejötte áttörést jelentene az arab világ és Izrael közötti kapcsolatok normalizálásában is.
Ezzel Izrael hosszú távú célját, a régióban való elfogadottságát erősíthetné, és potenciálisan csökkenthetné a Palesztinával kapcsolatos konfliktusok regionális dimenzióját. Továbbá Izraelnek előnyére válna a szaúdi piac megnyitása és a közvetlen gazdasági kapcsolatok kiépítése. A két ország együttműködése az energetikai, technológiai és infrastrukturális projektekben mindkét fél számára jelentős gazdasági haszonnal járhatna.
A szaúdi–izraeli kapcsolatok elmélyítése stratégiai mérföldkő lenne mindkét ország számára. Ahogy már szó volt róla, regionális stabilitást teremthetne, különösen a síita Iránnal szemben, hiszen Teherán tevékenysége Izrael számára is kihívást jelent. A viszony rendezésében az USA szerepe is döntő fontosságú, mivel az Egyesült Államok mindkét ország szoros szövetségese, és a kapcsolatok rendezése segíthetné Washington közel-keleti stratégiájának megvalósítását.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ és az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
(Borítókép: Mohamed bin Szalmán Rijádban, Szaúd-Arábiában 2022. december 9-én. Fotó: Royal Court of Saudi Arabia / Anadolu Agency / Getty Images)