Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
A ruszofóbiát a külföldön, külföldiek vagy külföldi tisztségviselők által az orosz állampolgárok vagy az Orosz Föderáció lakosai elleni diszkriminációként, illetve a megkülönböztetésre történő felszólításként határozzák meg.
A ruszofóbiával vádolt személyek távollétében is lefolytathatók a büntetőtárgyalások – áll abban a törvényhozók egy csoportja által megfogalmazott törvénytervezetben, amelyet az orosz Interfax közvetítésével a Szabad Európa angol nyelvű portálja szemlézett.
A megkülönböztetésről utoljára Krausz Tamás történész beszélt 2022. február elején, aki kijelentette, hogy a „magyar ellenzék bizonyos tagjai is felültek a ruszofóbia sánta lovára”. Az Oroszország-szakértő szerint Orbán Viktornak is van egy ruszofób emlékezetpolitikája, de a gazdaságpolitikája Oroszországgal teljesen normális mederben zajlik.
Krausz akkor egyszerűen nem hitt abban, hogy az oroszok meg akarják támadni Ukrajnát, mert annak, megítélése szerint, nem lenne semmi értelme.
Három héttel később, február végén az invázió mégis elkezdődött.
A „ruszofób propaganda” terjesztését volt hivatott megakadályozni az a törvénytervezet, amelyet éppen tíz éve, 2014 márciusában terjesztettek a Duma elé.
A ruszofób megnyilvánulást akkor kiterjesztették a média mellett a tüntetésekre és a közösségi felületekre is. Az akkori javaslat szerint az elkövetéshez elég volt, ha valaki negatívan vélekedik Oroszországról, az oroszokról, az orosz nyelvről, a kultúráról és az államról.
Ruszofób cselekményt követett el az is – beleértve a sajtót –, aki részt vett a nézetek terjesztésében.
A mostani törvénytervezet kizárólag a külföldi ruszofóbiára összpontosít. Ezzel összhangban az orosz kormány elfogadta ugyan a ruszofóbia meghatározását, de az indítványozókat a büntetési tételek felülvizsgálatára kérte fel.
Az egyik szerint ugyanis a ruszofóbia miatt elítéltek „nem tölthetnek be bizonyos tisztségeket, és nem folytathatnak bizonyos tevékenységeket Oroszországban”.
A kormány okafogyottnak találja ezt a szankciót, mivel a törvénymódosítás amúgy is csak az Oroszországon kívül élő személyekre terjed ki.
Az orosz Btk. új cikkelye kizárólag a ruszofóbia külföldi eseteire korlátozódik. A tervezetből nem derült ki, hogyan különböztetik meg az orosz állampolgárokat és az Orosz Föderáció lakosait.
Az elmúlt években, kivált Ukrajna megtámadása, 2022 februárja óta az orosz hatóságok ruszofóbiával vádolták a nyugati tisztségviselőket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilvánosan is arra figyelmeztetett, hogy a kiközösítés modern formáját, a cancel culture-t, az eltörléskultúrát alkalmazták Oroszország ellen.
Ruszofóbiával illette még az orosz külügyminisztérium is az ukrajnai háború miatt kirótt, orosz tisztviselőkkel és intézményekkel szembeni szankciókat.
A 19. században a Nyugat-barát orosz liberálisokat nevezte ruszofóbnak Fjodor Tyutcsev költő és diplomata, aki elsőként használta ezt a kifejezést.
A ruszofóbia Timothy Snyder szerint a modern Oroszország eszköze. A Yale Egyetem történészprofesszora az ENSZ Biztonsági Tanácsában tavaly kifejtette: Moszkva az Ukrajnában elkövetett, feltételezett háborús bűnök igazolására használja a ruszofób minősítést.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond az Államtanács elnökségi ülésén a Kreml Szenátusi Palotájában 2024. szeptember 25-én Moszkvában, Oroszországban. Fotó: Contributor / Getty Images)