Az Irán által támogatott fegyveresek a Közel-Keleten az elektronikus eszközök átfogó ellenőrzését rendelték el. Újra kell gondolniuk, hogyan építsék fel kommunikációjukat szövetségesük, a Hezbollah által használt csipogók és adó-vevő készülékek felrobbantása után.
Irakban és Ciszjordániában az Iránnal szövetséges magas rangú milicisták azt mondták, hogy megvizsgálják a felszereléseket, és új szabályokat hoznak a személyes eszközök használatáról. Elemzők szerint más csoportok rendszerei biztonságosabbak, de valószínűleg igyekeznek jobban védeni ellátási láncaikat, miközben számba veszik a következményeket.
„Szélsőséges óvintézkedéseket teszünk, és távol tartjuk magunktól az eszközöket” – mondta a Dzsenin zászlóalj, a palesztin Iszlám Dzsihád által vezetett ciszjordániai harcosok koalíciójának egyik magas rangú parancsnoka. A parancsnok – aki a biztonsága érdekében névtelensége megőrzése mellett nyilatkozott a The Washington Postnak – elmondta, hogy az ügynökei már eddig is kerülték a mobiltelefonok használatát, nemrégiben pedig eldobták a kézi adó-vevőket is, amelyekről azt gyanították, hogy Izrael feltörte őket.
Az izraeli hatóságok ritkán beszélnek más országokban végrehajtott műveletekről, és nem kívánták kommentálni, hogy Izrael felelős-e a libanoni eszközök felrobbantásáért. Amerikai tisztviselők azonban elismerték, hogy Izrael állt az akció mögött, és azt mondták, a zsidó állam utólag tájékoztatta Washingtont a hírszerzési csatornákon keresztül.
A Hezbollah vezetője, Hasszan Naszrallah minderről azt mondta, a támadás „példátlan csapást” mért a csoportra, amely tavasszal kezdte el a csipogók kiosztását. A Hezbollah aggódott amiatt, hogy a kulcsfontosságú parancsnokok elleni izraeli célzott merényletekhez szükséges információ a mobiltelefonok feltört adatain alapult, és júliusban Naszrallah elrendelte, hogy erői teljesen hagyják abba a mobiltelefonok használatát.
„A csoport régóta büszke arra, hogy képes régimódi módszerekkel felvenni a harcot Izrael technikai kifinomultságával” – mondta Amal Saad, Hezbollahhal foglalkozó szakértő, a Cardiffi Egyetem jogi és politikai karának előadója.
Azonban Izrael nyilvánvaló képessége, hogy beszivárog az ellátási láncokba – talán évekkel a támadás előtt –, valamint a csoport alacsony technológiai színvonalú kommunikációs hálózatába is behatol, félelemmel töltötte el a térségben, többek között Szíriában, Irakban, Jemenben és a palesztin területeken működő fegyveres csoportok iráni központú hálózatát. A Hezbollahhoz hasonlóan e csoportok némelyike fokozta az amerikai és izraeli célpontok elleni támadásokat.
„Irakban és Szíriában a terroristákat már megijesztette a közelmúltban vezetőik ellen végrehajtott bagdadi csapások pontossága, és attól tartottak, hogy Izrael vagy az Egyesült Államok nyomkövető eszközöket szerelt a csoportok által külföldről behozott tárgyakra” – mondta Lahib Higel, az International Crisis Group vezető iraki elemzője.
„Izrael kihasználta az Irán és megbízottjai működésének egyik kulcsfontosságú sebezhetőségét” – mondta Michael Horowitz, a Le Beck International, egy közel-keleti kockázati tanácsadó cég hírszerzési vezetője. „Hajlamosak a kereskedelmi forgalomban kapható kettős felhasználású termékekre és alkatrészekre támaszkodni” – mondta, ami „meglehetősen sebezhetővé teszi az ellátási láncukat olyan művelettel szemben, mint amilyet szerintem most láttunk.”
Ez a sebezhetőség a Hezbollahon túl kiterjed Irán összes megbízottjára és magára Iránra is
– tette hozzá Horowitz.
Irakban az Iránhoz hű milíciák kiterjedt hálózata nem használ csipogókat, és valószínűleg kevésbé sebezhetők egy hasonló típusú támadással szemben – mondta Higel.
Az Irakban és Szíriában működő, Irán által támogatott militáns csoportok hálózatának, az Iraki Iszlám Ellenállásnak az egyik magas rangú tagja elmondta, hogy a koalíció már „nagyon óvatos az elektronikus eszközök használatával kapcsolatban, teljesen tisztában vannak azzal, hogy azok lehallgatók”.
A forrás, aki névtelensége megőrzése mellett beszélt, elmondta, a harcosok nem rendelkezhetnek okostelefonnal; ehelyett egyszerű butatelefonokat használnak, amelyeket kikapcsolva tartanak, és csak akkor kapcsolják be, ha szükséges. A militáns vezetők főleg vezetékes kapcsolaton vagy kézzel írt és átadott papírcetliken cserélnek üzeneteket. A libanoni robbanások után azonban „utasítást adtak ki az összes többi eszköz átfogó ellenőrzésére is” – mondta a forrás.
Higel elmondta, arra számít, hogy a csoportok igyekeznek tovább diverzifikálni az ellátási láncaikat. A részben az Irán által támogatott húszik ellenőrizte Irakban és Jemenben az Izraeltől való viszonylagos távolság miatt a militáns csoportok némi védelmet élveznek. Ahmed Nagi, az International Crisis Group jemeni vezető elemzője szerint a húszik lényegében államként működnek Észak-Jemenben, és a fővárosból, Szanaából irányítják az ország távközlési intézményeit. Elmondta, Izraellel sincs kiterjedt konfliktusos múltjuk, így nem valószínű, hogy az izraeli hírszerzés érdekelt lett volna egy nagyobb titkos művelet megszervezésében.
A libanoni támadások azonban „megváltoztatták a játékot”, és a húszik „átértékelik az összes beszállítói hálózatukat, valamint a távközlési eszközök hardvereivel kapcsolatos dolgokat, mert ez egy egészen új helyzet” – mondta Nagi.
Naszruddin Amer, a húszik szóvivője azt mondta, a csoport figyelemmel kíséri a készülékrobbantásokat, és „levonja a tanulságokat” a libanoni eseményekből.
A Hezbollah azonban mindig is Izrael egyik legfőbb célpontja volt. „Izrael számára mindig a Hezbollah az elsődleges, tekintve annak jobb képességeit és a zsidó állammal való konfliktusos múltját” – mondta Bilal Saab, a Pentagon volt tisztviselője, a Trends Research and Advisory tanácsadó cég amerikai–közel-keleti programjának vezetője.
A Hezbollah sebezhetőbb, mert a libanoni terep ideális a hírszerzés és a műveletek számára: gyenge az állam, nagy a politikai megosztottság és nagyon rossz a gazdasági helyzet
– mondta.
A másik, szintén Izrael célkeresztjében lévő csoport a Hamász, amely évekig irányította a Gázai övezetet. Ezt megelőzően harcosai nagyrészt a radar alatt tevékenykedtek. Izrael 1996-ban megölte a Hamász fő bombakészítőjét, Jahja Ajjast, úgy, hogy robbanóanyaggal tömte meg mobiltelefonját. A bomba akkor robbant fel, amikor Gázában felvette a telefont.
Ibrahim al-Madhoun, a Hamászhoz közel álló, Törökországban élő palesztin politikai elemző szerint a csoport korábban is észlelt arra irányuló kísérleteket, hogy megzavarják kommunikációs hálózatát Gázában. 2018-ban egy elfuserált titkos izraeli küldetés – amikor állítólag a Hamász privát kommunikációs rendszerébe akartak beszivárogni – tűzharccal végződött, és azzal, hogy a Hamász felfedezte a Gáza központi részén a föld alá telepített izraeli kémeszközöket – jelentette az Al Jazeera. Madhoun szerint az Izraellel 2021-ben vívott rövid háború után a Hamász tisztviselői többször is átvilágították és felfedezték a Gázába szállított kompromittált elektronikus eszközöket.
Elemzők szerint azonban – bár Izrael célja az lehetett, hogy félelmet keltsen a Hezbollah és szövetségesei körében – ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az izraeli hírszerző ügynökségek a közeljövőben hasonló kifinomultságú és léptékű titkos támadást hajthatnak végre máshol a térségben.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy az izraeliek jelentős képességekkel bírnak, amelyeket most felfedtek” – mondta Higel. „Ennek kiépítése időbe telik, és valószínűleg nem lesznek képesek ugyanilyen módon ugyanezt megismételni.”
(Borítókép: Az Izrael és a Hamász között zajló konfliktus során lerombolt épület Rafahban 2024. szeptember 13-án. Fotó: Ilia Yefimovich / Getty Images)