Békére kell kényszeríteni Oroszországot – osztotta meg az ukrajnai háború befejezésére irányuló terveit Volodimir Zelenszkij a héten az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt. Sikerül elérnie célját az ukrán elnöknek? Az amerikai elnökválasztásig kevesebb mint másfél hónap maradt hátra, és ha Trump győz, akkor szaván foghatják, mert azt mondta, ha visszatér a Fehér Házba, akkor véget vet az ukrajnai konfliktusnak. De hogyan?
Ukrajna egyik legnagyobb támogatója a 2022 februárjában kirobbant háborúban az Egyesült Államok, mely még a héten is hatalmas, 375 millió dollár értékű katonai segélycsomagot ajánlott fel Kijevnek. De vajon meddig tarthat ki Washington támogatása? November 5-én ugyanis megtartják a 60. amerikai elnökválasztást, mely a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris jelenlegi alelnök között fog eldőlni.
Közvélemény-kutatások igen szoros versenyt jósolnak a két jelölt között. A CNN és az SSRS közös felmérése szerint Harris a voksok 48 százalékát szerezheti meg, Trump viszont nem sokkal, mindössze egy százalékkal maradhat le mögötte. Hasonló eredményekkel számolnak továbbá a YouGov és az Ipsos közvélemény-kutatók is. Az első amerikai női elnök vagy Trump második ciklusa? – az előzetes felmérésekből azonban nehéz megjósolni, mire fognak voksolni a szavazók.
Az elnökválasztás során azonban nemcsak arról döntenek az amerikaiak, hogy ki foglalja el a Fehér Ház Ovális Irodáját, hanem arról is szavaznak, Washington milyen irányvonalat kövessen olyan aktuálpolitikai kérdésekben, mint az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus. Ha Kamala Harris nyeri meg a választást, nem sok változás várható az amerikai külpolitikában: minden bizonnyal Kijev újabb támogatásokat fog kapni a nyugati nagyhatalomtól, akár még többet is, tekintve, hogy a harctéri események jelenleg inkább az oroszoknak kedveznek. Demokrata győzelem esetén aligha lehet számítani arra, hogy amerikai nyomásra Kijev és Moszkva béketárgyalásokat kezdene, de vajon mi lesz akkor, ha Trump második ciklusára voksolnak a szavazók?
A háború kirobbanása óta ugyanis többször utalt arra Trump, hogy ha 2020-ban megválasztották volna az Egyesült Államok elnökének, 24 órán belül véget vetett volna a háborúnak, konkrét terveket azonban nem mutatott be, még elnökválasztási kampánya alatt sem. Legutóbb Lex Fridman amerikai informatikus podcastműsorában beszélt arról, nem hozhatja nyilvánosságra a részleteket, de van egy terve az orosz–ukrán háború lezárására vonatkozóan.
Trump többek közt azzal érvelt Ukrajna támogatása ellen, hogy Joe Biden jelenlegi elnök vezetésével a kormányzat hatalmas pénzeket költött egy olyan konfliktusra, melyből nincs haszna az USA-nak. Idén áprilisban már a 175 milliárd dollárt is elérte az össztámogatás, melynek zömét, 107 milliárd dollárt az ukrán adminisztráció működtetésére fordítottak, a fennmaradó összegből pedig többek közt a háborúval kapcsolatos más amerikai tevékenységeket finanszíroztak. A republikánus elnökjelölt szerint rossz megközelítés az orosz–ukrán konfliktust „korunk nagy humanitárius küldetésének” tekinteni.
De akkor mégis hogyan vetne véget Trump a háborúnak? – a kérdés már szinte világszerte felmerült, és először J. D. Vance ohiói szenátor adott rá választ, aki a republikánus győzelem esetén alelnökként foglalhatja el helyét a Fehér Házban. Vance a legvalószínűbb forgatókönyvnek egy demilitarizált zóna kialakítását tartja a jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló kelet-ukrajnai területeken – ami egyébként szöges ellentéte Biden katonai és egyéb segítségnyújtásra összepontosító politikájának. Az azonban egyelőre nem világos, hogy a demarkációs vonalat pontosan hol húznák meg:
nem kizárt, hogy Ukrajna elveszítené az orosz hadsereg által már elfoglalt területeket, melyekhez a háború kezdete óta ragaszkodott
– beleérve a Krím félszigetet és a Donbászt –, viszont garantálható lenne, hogy Oroszország nem indít újabb támadást nyugati szomszédja ellen.
Ahhoz, hogy a Vance által felvázolt forgatókönyv sikeresen megvalósuljon, politikai elköteleződés is szükséges: Moszkva minden bizonnyal semlegességi garanciát fog várni Ukrajnától, hogy Kijev nem csatlakozik a NATO-hoz. Vance arról is beszélt, a békés rendezés érdekében Trump a Kremllel, Kijevvel, valamint európai kormányokkal is tárgyalásokat kezdene. Álláspontja szerint a republikánus elnökjelölt terve sikerrel zárulhat, ugyanis Oroszország és az európai államok is tartanak tőle, „hiszen tudják, komolyan gondolja, amit mond”. A NATO-tagállamok már azt követően is megkongatták a vészharangot, hogy Trump feltette a kérdést, miért kellene az Egyesült Államoknak az európai országok biztonságát garantálnia, ha a szövetségesek nagy része a szerződésnek megfelelően nem fordítja GDP-je két százalékát védelmi kiadásokra.
A lehetséges Trump-terv egyértelműen Moszkvának kedvezne, Kijevnek és a NATO-nak viszont aligha, utóbbiak elvárása ugyanis az, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Kelet-Ukrajnából, és adják vissza a Krímet Kijevnek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, New Yorkban beszélt arról, hogy szerinte tárgyalások útján nem oldható meg a konfliktus, csak úgy, ha Oroszországot „térdre kényszerítik”.
Az államfő egyébként továbbra is kitart a NATO-tagság mellett, melyre 2022. szeptember 30-án Ukrajna benyújtotta kérelmét, a csatlakozásra azonban addig nincs esély, amíg a háborút nem zárják le Oroszországgal. Az észak-atlanti szerződés értelmében ugyanis háborúban álló országot nem vehetnek fel a szövetségbe.
Az amerikai közvélekedés egyébként megosztott az Ukrajnának nyújtott amerikai segítséggel kapcsolatban. Általánosságban elmondható, hogy a republikánus szavazók túl soknak tartják a segélyezés mértékét. Politikai körökben is hasonló álláspontok érzékelhetők: még a republikánus képviselők között is akadtak olyanok, akik beálltak Kijev támogatása mögé, ám most már egyre többen vonakodnak folytatni a segítségnyújtást, mondván, a külföldi háborúkra költött pénzeket olyan belpolitikai ügyekre is fordíthatnák, mint például a menekültválság sújtotta déli határ megerősítése.
A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.
(Borítókép: Donald Trump és Volodimir Zelenszkij New Yorkban 2027. szeptember 27-én. Fotó: Alex Kent / Getty Images)