„Maga az ügy kicsi volt. Nem emlékszem, hány mappa volt, három vagy öt” – mondta a napokban a Wall Street Journal riporterét, Evan Gershkovichot elítélő orosz bíró. Azt is elárulta, hogy azért is végezett ilyen gyorsan, mert gyorsan tud gépelni.
Júliusban egy orosz bíróság kémkedésért 16 év börtönbüntetésre ítélte Evan Gershkovich amerikai újságírót, a hidegháború óta legjelentősebb, nyugati újságíró ellen folytatott ügyben. Most a The Guardian arról írt, hogy a The Wall Street Journal riporterét, Evan Gershkovichot elítélő orosz bíró azt mondta, hogy a tárgyalás rövid volt, mert nem vizsgált semmilyen „lényeges bizonyítékot”, és az ítélethozatal nem tartott sokáig, mert „gyorsan tudott gépelni”.
„Maga az ügy kicsi volt. Nem emlékszem, hány mappa volt – három vagy öt” – mondta Andrej Minejev a RIA Novosztyi hírügynökség szerint. „Miért ment olyan gyorsan? Lényegében azért, mert a bíróság nem vizsgálta meg a tárgyi bizonyítékokat.” Majd hozzátette, hogy ez azért történt így, mert sem a vád, sem a védelem nem kérte a tárgyi bizonyítékok vizsgálatát.
A bíró ezeket a megjegyzéseket egy Jekatyerinburg városában tartott konferencián tette, ahol az orosz média szerint különböző ügyekről beszélt, amelyeken korábban dolgozott.
Evan Gershkovichot tavaly márciusban tartóztatták le, amikor tudósítani ment Jekatyerinburgba, de aztán ő lett az első külföldi újságíró, akit kémkedésért őrizetbe vettek Oroszországban. Az Egyesült Államok mindig is tagadta a vádat. Idén júniusban kezdődött a pere, amelyet széles körben bíráltak. Az ügyészek azzal vádolták a 32 éves Gershkovichot, akinek szülei még a Szovjetunióból emigráltak, hogy titkos információkat gyűjtött egy nagy tankgyár tevékenységéről a régióban.
A tárgyalást zárt ajtók mögött tartották, ami a kémkedési ügyekben szokásos, de szokatlanul gyorsan ítélet született. Végül július 19-én 16 év börtönbüntetésre ítélték. Két héttel később szabadon engedték a hidegháború óta a legnagyobb fogolycsere keretében, amely Oroszország és a nyugati országok között zajlott.
A bíró most azt mondta, „100–200 százalékig” biztos, hogy Gershkovich „egyszerre volt újságíró, kém és CIA-ügynök”. A bíró elmondta, hogy délben vonult vissza az ítélet megfontolására, és délután öt órakor hirdette ki, majd azt mondta, hogy azért is végzett ilyen hamar, mert „gyorsan tud gépelni”.
Augusztus elején aztán lezajlott a nagy orosz–amerikai fogolycsere. Kiszabadulhatott az orosz fogva tartásból Evan Gershkovich, de szabadlábra kerülhet Vagyim Kraszikov, az FSZB bérgyilkosa is.
Nem mellékes, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban a The Wall Street Journal riporterével kapcsolatban nyíltan utalt arra, hogy
Vagyim Kraszikov − az FSZB bérgyilkosa, aki életfogytiglani börtönbüntetését töltötte Berlinben − szabadon bocsátását szeretné elérni.
Joe Biden és Donald Trump pedig azt mondta, hogy Gershkovich, az amerikai riporter szabadon bocsátásának biztosítása prioritás számukra. A The Wall Street Journal és az amerikai kormány az ügyet politikai indíttatásúnak, a tárgyalást koncepciósnak minősítette. Washington annak adott hangot, hogy a 32 éves Gershkovichot és több más, Oroszországban bebörtönzött amerikai állampolgárt arra használnak, hogy a nyugati kormányokat arra kényszerítsék, hogy szabadon engedjék az ott bebörtönzött orosz foglyokat.
Az ukrajnai háború fejleményeit szombaton is percről percre követjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Evan Gershkovich pere 2024. június 26-án az oroszországi Jekatyerinburgban. Fotó: Sverdlovsk Regional Court / Anadolu / Getty Images)