Az egyházfő az 1425-ben alapított egyetem 600. évfordulójának megünneplésére érkezett az egyetem frankofón campusára, Louvain-la-Neuve-be. Beszéde a környezeti és társadalmi átalakulással foglalkozó mintegy ötven diák és fiatal tudós közötti találkozó keretében hangzott el – adta hírül az MTI. 

A diákok a látogatást megelőzően levelet küldtek a Vatikánba, és ebben olyan témáról tettek fel kérdéseket a környezeti és társadalmi átmenethez kapcsolódóan, mint az ökológiai szorongás, a társadalmi és környezeti válságok filozófiai és teológiai gyökerei, a társadalmi egyenlőtlenségek, a nők szerepe és a szolidaritás.

Beszédében a pápa a kereszténység és az ökológia kapcsolatáról azt mondta, hogy keresztény hit az egész emberiség közös otthonával összefüggésben a hálán, a küldetésen és a hűségen alapul.

Hálát kell érezni a közös teremtetett világért, amelyben nem urak, hanem vendégek és zarándokok vagyunk. Aki gondoskodik rólunk, az az Isten, aki e Földet teremtette

– hangsúlyozta.

Azt mondta, a keresztény ember küldetése a világban az, hogy megőrizze a teremtett Föld szépségét és tovább művelje, fejlessze azt a jövő érdekében. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy mindez nem járhat sikerrel „ha a gőg, az erőszak és a rivalizálás megmarad az emberi tudatban”. Véleménye szerint a probléma forrása az emberi természet, „a mindig a gazdasági érdekeiket előtérbe helyező befolyásosok arrogáns közönye”, mert ebből fakad az ökológiai kérdés drámai sürgetése is.

„Amíg ez a helyzet, addig minden felhívást elhallgattatnak, vagy csak annyiban hallgatnak meg, amennyiben az a piaci érdekeiknek megfelel. És amíg ez az érdek a legerősebb, addig közös teremtett világunk igazságtalanságot szenved. A teremtett világ ajándékának szépségéért felelősséget kell vállalnunk, a Földön mi csak házigazdák vagyunk, nem önkényurak. Választani kell a természet manipulálása vagy annak művelése között, és ez választás belső világunkat is érinti” – tette hozzá.

Nem az ideológiák határozzák meg mi jellemzi a nőt

A nők szerepéről az egyházban a Ferenc úgy fogalmazott: „az erőszak és az igazságtalanság súlya itt nagy, csakúgy, mint az ideológiai előítéleteké”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyház Isten népe, nem pedig egy multinacionális vállalat. „Isten népében a nők leányok, nővérek és anyák, ahogy a férfiak fiúk, fivérek és apák. Ezek azok a kapcsolatok, amelyek kifejezik, hogy Isten képmása vagyunk, férfi és nő együtt és nem külön-külön. Valójában a nők és a férfiak személyek, kezdettől fogva arra hivatottak, hogy szeressenek és szeretve legyenek” – jelentette ki.

Azt hogy mi jellemzi a nőt, és mi a nőies, nem a konszenzus vagy az ideológiák határozzák meg, a méltóságot pedig egy olyan eredendő törvény garantálja, amelyet semmilyen emberi törvény nem írhat felül vagy vehet el

– mondta.

„E közös és megosztott méltóság alapján a keresztény kultúra különböző kontextusokban mindig megújuló módon dolgozza ki a férfiak és a nők hivatását és küldetését, valamint kölcsönös létüket a közösségben. Nem egyik a másik ellen, ellentétes igényekkel, hanem egyik a másikért” – tette hozzá.

A tanulás az önismerethez vezető út

Az oktatás és tanulás céljáról Ferenc pápa azt mondta: a tanulás az önismerethez vezető út, aminek oka és célja van, és ezeknek helyeseknek kell lenniük, mert az ember életének iránya függ tőlük. Figyelmeztetett, hogy a tanulás eredménye nem lehet az, hogy az ember „árucikké” váljon.

„Nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk; ezt könnyű kimondani, de el kell köteleznünk magunkat amellett, hogy ezt következetesen a gyakorlatban is megvalósítsuk” – hangsúlyozta. Az egyházfő szerint a tanulás értelme, hogy az ember képes legyen másokat nevelni és szolgálni, és tudását a közjó szolgálatába állítsa. 

Ferenc pápa szombat délelőtt a koekelbergi Szent Szív-bazilikában tartott beszédet, és ebben ismét az egyházon belüli szexuális visszaélések belga áldozataihoz fordult, mint már korábban. „A visszaélések szörnyű szenvedést és sebeket okoznak, és a hit útját is aláássák” – mondta a pápa a templomban összegyűlt híveknek.

„Az erőszak egyik gyökere a hatalommal való visszaélésből ered, amikor a birtokunkban lévő pozíciót arra használjuk, hogy másokat eltiporjunk vagy manipuláljunk” – tette hozzá, megfogadva, hogy a katolikus egyház tanulni fog az áldozatoktól.