Herbert Kickl vezetésével először győzött szövetségi parlamenti választáson a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), ugyanakkor épp ez okozhatja vesztüket: a második helyezett ÖVP számára ugyanis hiába lenne elfogadható partner az FPÖ, nem kérnek annak vezetőjéből. Ha az FPÖ pedig 2019 után vissza szeretne kerülni a kormányba, akkor meg kéne buktatniuk Kicklt, aki megmentette a pártot HC Strache Ibiza-botránya után.
Szövetségi választásokat tartottak Ausztriában szeptember 29-én, amelyet végül a Fidesszel egy európai pártcsaládban lévő, Herbert Kickl által vezetett Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyert, beelőzve az eddig kormányzó jobbközép Osztrák Néppártot (ÖVP) és a szociáldemokrata SPÖ-t.
Ugyanakkor hiába örültek a politikusok az FPÖ eredményváróján a 17 órakor közölt exit poll eredményeknek, az FPÖ éppen a győzelme miatt maradhat ellenzékben.
A választás tétjét jól mutatja, hogy a csaknem 6,4 millió választóból 74,9 százalékuk adta le szavazatát, amely alapján így néz majd ki a 183 fős osztrák parlament alsóháza:
Az már a választás előtt biztos volt, hogy az elmúlt öt évben kormányzó ÖVP–Zöldek-kormánynak nem marad meg a parlamenti többsége, így az ősszel új kormány alakul a Lajtán túl.
Ugyanakkor hiába az FPÖ történelmi győzelme,Herbert Kicklből valószínűleg nem lesz idén kancellár.
Ugyanis hiába nyert az FPÖ, egyáltalán nem biztos, hogy kormányalakításra Herbert Kicklt kéri fel Alexander Van der Bellen elnök, hiszen a többi párt előre jelezte, az olykor összeesküvés-elméleteket is terjesztő Kickl számukra elfogadhatatlan, így Kickl kancellárságára vajmi kevés esély van.
A párt egyedül csak akkor tudna kormányra kerülni, ha az ÖVP összeállna vele, ami nem lenne precedens nélküli, elvégre a két párt már több ízben is kormányzott közösen. Azonban az ÖVP listavezetője, a jelenlegi kancellár Karl Nehammer már előre jelezte: Kickl számára nincs hely egy kormányban.
Így Kickl győzelme épp a vesztét is jelentheti: a pártelnök már előre kijelentette, az FPÖ csak akkor kormányoz, ha ő lesz a kancellár, így a szélsőjobboldali pártvezér nem tervezi azt, mint elődje, a pártot a mainstreambe repítő Jörg Haider, aki a 2000-es választásokon jobb eredményei ellenére átadta a kancellári posztot a választáson harmadik helyezést elérő ÖVP-nek és Wolfgang Schüsselnek.
A Németországban tűzfalnak nevezett politikai karantén ugyanakkor Németországgal ellentétben nem az FPÖ, hanem csupán Kickl számára áll fenn. Karl Nehammer ugyanis előre jelezte, hogy ő szélsőségesnek tartja mind Kicklt, mind pedig az SPÖ kancellárjelöltjét, a párt marxista szárnyához tartozó Andreas Bablert, amivel Nehammer finoman jelezte, az ÖVP csak abban az esetben áll össze az FPÖ-vel, ha Kicklt háttérbe állítják.
Ennek oka csak részben az, hogy Kickl nézeteit az ÖVP-n belül szélsőségesnek tartják. Kickl 2019-ben belügyminiszterként sokat tett azért, hogy az akkori FPÖ-pártvezér, HC Strache Ibiza-botránya után összeessen a Sebastian Kurz vezette ÖVP–FPÖ-kormány, mivel Kickl nem volt hajlandó átadni belügyminiszteri posztját az ÖVP-nek, ami magával rántotta az egész kormányt.
A győzelem miatt azonban valószínűtlen, hogy eltávolítanák Kicklt az FPÖ éléről.
Kickl az FPÖ történetében az egyetlen pártelnök, akinek vezetésével a párt egy országos választáson győzött – Kickl ráadásul nemcsak most a szövetségi parlamenti választásokon, hanem már az európai parlamenti választásokon is győzelemre vezette pártját.
Ezért a történelmi sikerért már Orbán Viktor magyar miniszterelnök is gratulált, aki épp Kickllel közösen alapította meg a Patrióták Európáért képviselőcsoportot az Európai Parlamentben.
Választási veresége ellenére kedvező helyzetben van az ÖVP és annak kancellára, Karl Nehammer,
ugyanis a hatalmas mandátumvesztés ellenére királycsináló szerepben továbbra is az 1986 óta folyamatosan kormányzó ÖVP van.
Nehammer már előre elmondta, a két potenciális koalíciós partnertől, az FPÖ-től, valamint az SPÖ-től mit vár: buktassák meg pártelnökeiket.
A kancellár ugyanis nem akarna sem Kickllel, sem pedig az SPÖ marxista szárnyához tartozó Andreas Bablerrel együtt dolgozni – kampányát Nehammer eleve arra húzta fel, hogy a szerinte két szélsőséges jelölt helyett ő a centrista, polgári alternatíva.
Ugyanakkor az biztos, hogy hosszú koalíciós tárgyalásokat kell folytatnia a pártnak.
Amennyiben a múltban már két esetben korrupciós botrány miatt szétesett ÖVP–FPÖ-kormányt szeretné újraéleszteni, akkor meg kell győznie az FPÖ-t, hogy engedjék el Kickl kezét, ha pedig az ÖVP–SPÖ-nagykoalíciót szeretné létrehozni, akkor pedig ahhoz egy harmadik szereplőt is találnia kell – a két párt ugyanis egy mandátummal marad el a parlamenti többségtől, így a régóta kormányzásra készülő, egykori ÖVP-sekből álló liberális NEOS vagy a Néppártnál látványosabbat bukó Zöldek segítségére is szükség lesz.
Az ugyanakkor nem jelent akadályt, hogy Bablerrel nem szeretne együtt dolgozni a kancellár, ugyanis az SPÖ bécsi pártelitje sem igazán támogatja a Babler-projektet, a mostani vereség pedig lehetőséget ad számukra, hogy nem túl könnyes búcsút vegyenek az alsó-ausztriai kisváros polgármesterétől.
(Borítókép: Herbert Kickl, a Szabadságpárt vezetője örül, amikor a szavazatszámlálások szerint az FPÖ nyerte a parlamenti választásokat Bécsben, Ausztriában 2024. szeptember 29-én. Fotó: Lisa Leutner / Reuters)