Az egyre romló biztonsági környezet miatt egész Közép-Európában felgyorsult a haditechnikai eszközök beszerzése. Magyarország egy hosszabb ideje működő haderőfejlesztési program keretében modernizálja a honvédség eszközparkját, Lengyelország és Románia viszont 2022 után kezdett nagybevásárlásba.
Európában 2019 és 2023 között 94 százalékkal emelkedett a védelmi beszerzések száma – derült ki a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adataiból. A jelentés szerint a legnagyobb növekedést Közép-Európában mutatták ki, elsősorban az orosz–ukrán háború kirobbanását követően. Tavaly év végére a régió államai összesen 791 harci repülőgépet, illetve helikoptert vásároltak vagy rendeltek meg. A légvédelmi eszközök beszerzése szintén emelkedett, miután Ukrajnának ajándékozták készleteiket.
A NATO-tagállamok közül Lengyelország már Oroszország Ukrajna elleni támadását megelőzően is temérdek pénzt fordított védelmi kiadásokra, GDP-jének 2,4 százalékát tette ki a költés, mely azóta még tovább nőtt, idén már a négy százalékot is meghaladta. Varsó döntő többségében hadiiparra fordítja a költségvetést, és zömében az Egyesült Államoktól szerzi be eszközeit. A lengyel kormány 2022 áprilisában jelentette be, hogy 366 M1 Abrams harckocsit vásárol, melyek első hulláma 2023 nyarán meg is érkezett a csapatokhoz. A következő nagy beszerzés 2022 szeptemberében volt, akkor 96 AH-64E Apache harci helikoptert vettek1,4 milliárd dollár értékben. Tavaly novemberben Lengyelország 486 egységet vásárolt az Ukrajnában már bizonyított HIMARS rakéta sorozatvetőkből, majd az utolsó nagybeszerzés idén nyáron jött, akkor Varsó 1,2 milliárd dollár értékben vásárolt 48 Patriot típusú üteget. Lengyelország továbbá önálló változattal rendelkezik az F–35-ös repülőgépből is.
Varsó azonban az európai védelmi piacon korábban kevéssé ismert szereplővel is nagy értékű megállapodásokat kötött: Dél-Koreától vásárolt ugyanis 980 K2-es harckocsit, 648 önjáró tarackot, valamint 48 FA–50 harci repülőgépet. Sin Von-sik, az ázsiai ország korábbi védelmi minisztere, jelenlegi nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a két állam hamarosan további védelmi megállapodásokat is aláírhat.
Lengyelország nagy tervekkel vágott neki az idei évnek, Pawel Bejda lengyel védelmi miniszterhelyettes a Szejm márciusi ülésén elmondta, a tárca 2024-ben 150 megállapodást szeretne megkötni új eszközök beszerzéséről. A bemutatott lista szerint a haditechnika döntő része továbbra is az USA-ból és Dél-Koreából érkezik, azonban idén márciusban Varsó 1,5 milliárd euró értékben vett Carl Gustaf M4 gránátvetőket a friss NATO-tag Svédországtól.
A közvetlen szomszédságában zajló háború Romániát is védelmi beszerzéseinek átgondolására késztette: két évvel ezelőtt a kormány felülvizsgálta és átalakította a 2020-ban bejelentett Armata 2040 haderőfejlesztési programot. Bukarest egyébként már a Krím félsziget annektálását követően megkezdte a védelmi költségvetés fokozatos emelését, ami így 2021-re elérte az ország GDP-jének 2,1 százalékát. 2022-ben ismét emelték a költségvetést, akkor a GDP 2,5 százalékát tette ki, idén pedig már a 25 százalékot is elérte az emelés mértéke. A nagyarányú forrásnövekedés ellenére az eddigi román elképzelések mégsem nevezhetők teljes sikernek, mert a költségvetésnek tavaly mindössze 80 százalékát sikerült felhasználni.
A kevés hadiipari beszerzés nemcsak a fegyveres erőket érintette negatívan, de a védelmi minisztérium azon képességeit is, amelyek egy komplex fegyverkezési program végrehajtásához szükségesek”
– mutatott rá George Visan román biztonságpolitikai szakértő. A 2023-as évhez fűződik azonban az egyik legnagyobb hadiipari beszerzés is, mert a bukaresti parlament jóváhagyta 32 darab F–35 vadászgép megvásárlását, azonban az első gépek csak 2030-ban érkezhetnek meg Romániába.
A román védelmi beszerzéseknek és az Armata 2040 programnak az a célja, hogy a mindmáig rendszerben álló szovjet haditechnikát leváltsák, valamint új képességekkel növeljék haderejüket. A védelmi minisztérium listáján szerepel továbbá egy 14 milliárd eurós fejlesztési terv is, melynek keretében francia Mistral légvédelmi rakétákat, valamint amerikai AIM–9X és AIM–120 rakétákat, illetve GBU–39/B SDB siklóbombákat vásárolnak, utóbbiaknak a 2023 nyarán Norvégiától vett F–16 vadászbombázók veszik nagy hasznát. A tervek végül a szárazföldi csapatok fejlesztésére is vonatkoznak: ennek értelmében Bukarest 2023-ban 150 svájci Piranha 5 páncélozott szállítójárművet vásárolt, és idén további 150 beszerzését jelentették be.
Az ukrajnai háború miatt a Fekete-tenger is egyre inkább a figyelem középpontjába került, a biztonsági aggodalmak miatt Bukarest két őrhajó beszerzéséről határozott 300 millió euró értékben. Korábban a haditengerészet modernizációjára is voltak tervek, ám a francia Naval Grouppal megkötött 1,32 milliárd eurós szerződést a felek végül felmondták, helyette a védelmi ipar és a lőszergyártás fejlesztése került előtérbe. A két iparág a rendszerváltás óta eltelt 30 évben ugyanis jelentős mértékben veszített képességeiből és gazdasági erejéből.
Magyarország egészen korán, 2016-ban bemutatta a honvédség modernizációjára irányuló Zrínyi 2026 nevű tervét, melynek következő 10 éves tervezetét a biztonsági helyzet megváltozása miatt már 2022-ben elfogadták. A program fő célja, a fegyveres erők eszközarzenáljának és infrastruktúrájának modernizációja. Az eddigi eredmények között említhető, hogy sikerült új alapokra helyezni a honvédség haderőnemeit, a szárazföldi és légierőt, valamint a tüzérséget. A kormány a szárazföldi csapatok számára Leopard 2A4 és 2A7-es harckocsikat, illetve Lynx gyalogsági harcjárműveket vásárolt. Az eszközlista idén tovább bővült, szeptemberben elején megérkezett az első KC–390-es szállítógép.
A kontinensen megváltozott biztonsági helyzet elsősorban a közép- és kelet-európai országokat érintette, a kihívásokra Magyarország mellett Románia és Lengyelország is hatalmas védelmi beruházásokkal reagált. Ahhoz azonban, hogy a védelempolitikát sikeresen fejlesszék, elengedhetetlen a védelmi ipar fejlesztése is.
A szerző a Migrációkutató Intézet kutatója.
(Fotó: Leopard 2/A4 harckocsik átadási ünnepsége a magyar hadsereg tatai bázisán 2020. július 24-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)