Az orosz–ukrán háború tárgyalásos rendezése érdekében a globális Dél országai egyre hangsúlyosabban és egyre egységesebben lépnek fel. Nemrégiben Magyarországot is meghívták a Béke barátai elnevezésű nemzetközi csoport alakuló ülésére. Mit kell tudni erről a kezdeményezésről és a globális Dél országai által aláírt nyilatkozatról? Kínai–brazil béketerv zárhatja le a háborút? Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját kérdeztük.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a napokban tájékoztatott arról, hogy Kína és Brazília vezetésével megalakult a Béke barátai csoport. A globális Dél országai mellett három európai országot hívtak meg az alakuló ülésre: Magyarországot, Franciaországot és Svájcot. Az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint Szijjártó Péter miniszter leszögezte, Magyarország támogatja a kezdeményezést, és készen áll arra, hogy részt vegyen a csoport munkájában, valamint a kínai–brazil béketerv mentén szorgalmazzon tárgyalásos megoldást az Ukrajnában zajló háborúra.
Az egész világnak elege van már abból, hogy Európában nem képesek az európaiak vagy a transzatlanti közösség véget vetni ennek a háborúnak
– fogalmazott a magyar diplomácia vezetője.
Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az Indexnek elmondta, a Béke barátai csoport kiindulópontját a májusi brazil–kínai közös nyilatkozat adta, amelyben a két ország együtt állt ki az ukrajnai háború mielőbbi tárgyalásos lezárása és a további eszkaláció elkerülése mellett.
Olyan konferencia megszervezését javasolták, amelyen Ukrajna és Oroszország is részt kell vegyen, illetve azon minden béketervet vitassanak meg. Utóbbi javaslat körülményeihez hozzátartozik, hogy akkoriban szervezték az ukrán kezdeményezésű svájci békecsúcsot, de ezen Oroszország nem vett részt, ezért a globális Dél országai is távolságtartó álláspontot vettek fel a találkozóval kapcsolatban. Bár a részletek nem ismertek, a magyar külügy közleménye alapján gyanítható, hogy Magyarország javasolta a brazil–kínai nyilatkozatot támogató országok láthatóvá tételét és közös egyeztetését a New York-i ENSZ Közgyűlés apropóján
– magyarázta Kosztur András.
Az MTI a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményét idézve azt írta, hogy Vang Ji kínai külügyminiszter Magyarországot köszöntötte a Béke barátai nevű csoport megalakításának ötletéért. Az alakuló ülésen arról is beszélt: a világ és különösen a globális Dél egyre több országa ismeri fel, hogy nincs megoldás a harctéren, az eszkaláció pedig csak még nagyobb pusztításhoz, váratlan problémákhoz vezetne. A kínai külügyminiszter hangsúlyozta, az orosz–ukrán háborúból egyedül a politikai rendezés jelenthet reálisan kiutat.
A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint egy nemzetközi csoport megalakulása egyértelműbbé teheti, hogy az eddig különböző országok részéről érkező békejavaslatok nem versengenek egymással, hanem közös pontjaik mentén összehangolhatóak. A legfőbb közös pont pedig a konfliktus mielőbbi lezárása, valamint a viták tárgyalásos rendezése.
A kínai külügyminisztérium honlapja szerint a globális Dél tizenhárom országa adott ki közös nyilatkozatot az orosz–ukrán háború tárgyalásos rendezésével összefüggésben. A brazilokon és a kínaiakon kívül Algéria, Bolívia, Kolumbia, Egyiptom, Indonézia, Kazahsztán, Kenya, Mexikó, a Dél-afrikai Köztársaság, Törökország és Zambia írta alá. Kosztur András szerint, azon túl, hogy támogatják Brazília és Kína májusi álláspontját, a közös nyilatkozatban még erélyesebben és közvetlenebbül lépnek fel a további eszkalációval szemben.
A globális Dél országait a háború által okozott gazdasági bizonytalanság is rosszul érinti, valamint annak eszkalációs kockázataitól is tartanak. Ráadásul egyik fél teljes, totális győzelmében sem érdekeltek: többségük hagyományosan kritikus az amerikai egypólusú világrenddel szemben, és úgy vélik, Oroszország esetleges – most már kevéssé valószínű – összeomlásának lehetősége globális szinten is katasztrofális következményekkel járna. Ugyanakkor a totális orosz győzelemmel kapcsolatban is lennének fenntartásaik, főképp, ha az elhúzódó, nukleáris háború kockázatával járó konfrontációval jár
– fejtette ki lapunknak Kosztur András.
A vezető kutató rámutatott, a Béke barátai csoport jelentőségét az adja, hogy több BRICS-ország is csatlakozott hozzá, az aláírók pedig együttesen óriási gazdasági és politikai súllyal bírnak. Ráadásul jelenleg olyan országokról van szó, amelyek nem csatlakoztak az Oroszország elleni szankciókhoz, így a velük való kapcsolatok megőrzése Moszkva számára is kiemelten fontos, vagyis a Kremlben is kénytelenek odafigyelni ezen országok hangjára.
Ha további országok is csatlakoznak a kezdeményezéshez – például a hasonló álláspontot képviselő India –, úgy a csoport már egy deklaráltan békepárti világtöbbség kifejezőjévé válhatna. Azt, hogy a globális Dél álláspontját mennyire veszik komolyan a felek, jól mutatja az említett svájci békecsúcs kezdeményezése is, amelynek éppen az lett volna a célja, hogy ezeket az országokat Ukrajna békeformulájának támogatásáról győzze meg. Ez azonban nem sikerült, így ezek az országok most a saját kezükbe veszik a kezdeményezést, és akár már egy hónap múlva, a kazanyi BRICS-csúcs idején konkrét elképzelésekkel állhatnak elő, amivel mind a Nyugatnak, mind az oroszoknak számolnia kell
– mondta Kosztur András az Indexnek.
A kutató szerint a Béke barátai csoport közös nyilatkozata sem Kijevet, sem Moszkvát nem töltheti el túlzott elégedettséggel. Ukrajna már előzetesen bírálta a kezdeményezést, és bár a kommünikében szerepel az országok szuverenitásának, illetve területi egységének tiszteletben tartására vonatkozó passzus, szó sincs arról, hogy Oroszországot Ukrajna területének elhagyására szólítanák fel, ami azonban utóbbi békeformulájának egyik sarkalatos pontja.
„Ráadásul a májusi és a mostani nyilatkozat is egyértelművé tette, a globális Dél országai nem látják szívesen a hadszíntér kiterjesztését, márpedig Ukrajna éppen ezt tette a kurszki akcióval, amely egy, a harcok által korábban alig érintett területre szélesítette ki a háborút. Arról nem is beszélve, hogy Ukrajna azon kérése, amely szerint a nyugati nagy hatótávolságú rakétákat is bevetné az orosz területek ellen, egyértelműen eszkalációs lépés lenne teljesülése esetén” – tette hozzá Kosztur András.
Oroszország álláspontjáról úgy vélekedett: Moszkva számára zavaró lehet, hogy a nyilatkozat egyértelműen felszólít az energetikai infrastruktúra elleni támadások mellőzésére (igaz, ez Ukrajnát is érinti) és a tömegpusztító fegyverekkel való fenyegetések kerülésére.
Moszkva kezében éppen ez a két tényező jelenti az aduászt: az atomerőművek áramhálózattal való összeköttetését biztosító transzformátorállomások kilövésével padlóra küldhetnék az ukrán energetikai rendszert, az atomfegyverek pedig ultima ratiót jelentenek a nyugati eszkalációs lépésekkel szemben. Eddig úgy tűnik, a Nyugat komolyan vette az utóbbival kapcsolatos orosz fenyegetéseket és nem engedi Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták orosz területek elleni bevetését. Ha azonban Washingtonban úgy látják, az erre adott esetleges orosz válaszok súlyosan rontanák Moszkva nemzetközi helyzetét, és annak tényleges elszigetelődéséhez vezethetnek, akkor megkockáztathatják ezt a lépést, mondhatni win-win alapon. Ha az oroszok radikális ellenlépést tesznek, magukat szigetelik el, ha nem tesznek, akkor viszont kénytelenek beletörődni a presztízsveszteségbe és pozíciók romlásába
– fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető kutatója, aki azt is megjegyezte, előbbiek alapján nem véletlen, hogy az oroszok a korábbiakhoz képest hidegen reagáltak a Béke barátai csoport kezdeményezésére.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sérelmezte, hogy a találkozón a semlegesnek nem tekinthető Franciaország és Svájc is részt vett (amelyekről a kínai kollégája Lavrov szerint azt mondta, hogy maguk kéredzkedtek be a konferenciára megfigyelőként). Azt mondta, a csoportnak még nagyon sokat kell dolgoznia, amiben hajlandóak segíteni, a lényeg, hogy a terveik a valóságra és ne absztrakt elképzelésekre épüljenek.
Az oroszok számára azért sem feltétlenül szimpatikus most ez a kezdeményezés, mert jelen állás szerint a katonai helyzet nekik kedvez, noha elviekben nyitottak a tárgyalásokra. De a front megmerevedésével szemben az oroszok inkább Vlagyimir Putyin elnök követeléseinek végrehajtását tekintenék tárgyalási alapnak, amely szerint az ukránoknak olyan területekről is ki kellene vonulniuk, amelyeket jelenleg még tartanak Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyében
– mondta Kosztur András.
A XXI. Század Intézet vezető kutatója a Béke barátai csoport kezdeményezéssel kapcsolatban kiemelte, azt ma már mindegyik fél elismeri, hogy a háborúnak csak egy olyan – közvetítők révén megvalósuló – tárgyalás vethet véget, amelyen mindkét fél ott van.
„A Nyugat háborús érintettsége miatt a közvetítők elsősorban a globális Dél országai lehetnek, mivel ők azok, akik mindkét féllel fenntartották a kapcsolataikat. Ma még mindkét fél távolságtartó ezekkel a kezdeményezésekkel szemben, hiszen saját érdekeik sérelmét látják benne, azonban éppen ez mutat rá, hogy valóban kompromisszumos javaslatról van szó, amihez mindkét oldalnak engednie kell. Természetesen az Egyesült Államok szempontjai sem elhanyagolhatóak, sőt, döntőek lehetnek a béke ügyében.
Jelenleg nehéz pontosan megérteni Washington szándékát, amit az ottani választások közeledése is befolyásol. De reálpolitikai szempontból nézve, amennyiben az USA meg akarja tartani Ukrajnát hosszabb távon, akkor rövid időn belül – pártállástól függetlenül – az amerikai vezetés is a háború lezárásában lehet érdekelt. Más kérdés, hogy a nyugati országok számára mennyire lenne elfogadható, ha a háború lezárásának diplomáciai babérjait a globális Dél aratná le” – vélekedett Kosztur András, majd hozzátette: a Nyugatnak el kell fogadnia, hogy valódi nyomásgyakorló képességgel a globális Dél ország bírnak Oroszország irányába.
„Éppen ezen országok álláspontja az, amely az eszkaláció ellen hat, és amely eddig valódi humanitárius eredményekhez vezetett – gondoljunk például a gabonakereskedelmi megállapodásra vagy a számos fogolycserére” – idézte fel a vezető kutató. Magyarország „eddigi következetes békepárti álláspontjából” szerinte logikusan következik, hogy a békére irányuló lépéseit összehangolja a globális Dél országaival, amelyek szintén a háború lezárásában érdekeltek.
A Mandiner a svájci Die Weltwoche lapra hivatkozva arról írt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Brazíliával és Kínával közösen olyan csúcstalálkozót szervez, amelyen ott lenne Oroszország és Ukrajna is. A Weltwoche információi szerint a konferencián megjelenne Svájc és Franciaország vezetése is. A konferencia időpontja és helyszíne még kérdéses.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Vang Ji államtanácsost 2023. február 19-én. Fotó: Benko Vivien Cher / MTI / MTVA)