Pénteken benyújtották az első bizalmatlansági indítványt az új kormány ellen Franciaországban. Emmanuel Macron szeptemberben nevezte ki Michel Barnier-t kormányfőnek, a lépést azonban a legutóbbi parlamenti választások eredményeinek semmibevételeként értékelik a képviselők.
Benyújtották az első bizalmatlansági indítványt pénteken Michel Barnier új francia miniszterelnök kormánya ellen a baloldali Új Népfront nevű pártszövetség 192 képviselőjének aláírásával – közölték parlamenti források az MTI szerint.
Ennek a kormánynak a létezése összetételében és irányvonalában a legutóbbi parlamenti választások eredményeinek semmibevételét jelenti
– olvasható az indítványban, amelynek elfogadására nagyon kevés esély van, miután a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés már korábban jelezte, hogy nem fogja megszavazni.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Emmanuel Macron még szeptemberben nevezte ki a 73 éves konzervatív politikust, Michel Barnier-t, az Európai Unió korábbi brexittárgyalóját miniszterelnöknek, véget vetve ezzel a két hónapja húzódó keresgélésnek. Az új kormányfő kinevezése miatt ezrek vonultak utcára Franciaország-szerte.
A baloldali képviselők szerint „a köztársasági elnöknek azt a személyt kellett volna kineveznie miniszterelnöknek, akit az Új Népfront, a nemzetgyűlésben a legtöbb mandátummal rendelkező koalíció javasolt”.
A „második bizalmatlansági ok” az indítvány szerint „a Barnier-kormány politikai irányultsága”, különösen az, hogy a végrehajtó hatalom nem hajlandó visszalépni a 2023-as nyugdíjreformtól, valamint a költségvetési javaslatok, amelyek „huszonöt év óta a legszigorúbbnak tűnnek”. Emellett „Michel Barnier megelégszik a környezet és az éghajlat védelméről szóló üres szavakkal” – fogalmaztak a baloldali képviselők.
„A bizalmatlansági indítvány megszavazása azt jelenti, hogy elítéljük a köztársasági hagyományok tiszteletben tartásának elmulasztását Michel Barnier miniszterelnöki kinevezésével; azt jelenti, hogy meg kívánjuk őrizni szociális modellünket; azt jelenti, hogy szankcionálunk egy olyan kormányt, amelyik átveszi a szélsőjobb fogalmait, és a szókincsét használja; és azt jelenti, hogy megvédjük a jogállamiságot, amely érinthetetlen elv” – zárul a bizalmatlansági indítvány szövege.
A július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, amelyben Barnier kormányának az elnöki tábor, a centristák és az LR képviselőinek támogatásával is csak relatív többsége van. A másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldal és a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés sem ígért hosszú távra bizalmat az új kormánynak, és rövid időn belüli parlamenti megbuktatással fenyegette meg.
Laure Lavalette, a Nemzeti Tömörülés képviselője és szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy pártja nem fogja megszavazni a baloldal által benyújtott bizalmatlansági indítványt.
Úgy gondolom, a helyzet elég súlyos ahhoz, hogy ne buktassuk meg előre ezt a kormányt. Mi adunk egy esélyt a terméknek […] nem növelhetjük tovább a káoszt, ahogyan önök teszik
– mondta a jobboldali ellenzéki képviselő a France2 közszolgálati televízió vitaműsorában baloldali képviselőknek. Az indítványról kedden szavaz a nemzetgyűlés.