Kálid Sejk Mohamed már több mint húsz éve ül rácsok mögött, de a végleges ítéletet mégis megúszhatja egy hibás döntés miatt. Igaz, a börtönből így sem, úgy sem jöhet már ki többé élve, mert halál helyett négyezer évet is kaphat.
Haditörvényszék elé kerül Kálid Sejk Mohamed ügye. A 2001. szeptember 11-i merényletek egyik kitervelője immár több mint húsz éve ül amerikai börtönben, a kubai Guantanamo támaszponton. Mohamed volt a hivatalos álláspont szerint az egyik fő kitervelője Oszáma bin Láden mellett a New York-i felhőkarcolókat, illetve a Pentagont ért repülős támadásoknak, amelyekben csaknem háromezer ember vesztette életét néhány óra alatt. Mohamedet égre-földre keresték a merényletek után a nemzetközi hatóságok, végül Pakisztánban fogták el egy rajtaütéskor, majd azonnal amerikai földre szállították.
A most 59 éves férfit – aki a rácsok mögött porszívokat kezdett tervezni – több ügyben is vád alá helyezték, például az ő nyomát kutató újságíró, Daniel Pearl megöléséért is felelnie kellett bíróság előtt. Az ügyészség halálbüntetést kért rá és ezen vádak alapján ez a követelés meg is állt. A tárgyalás azonban igencsak elhúzódott, sőt, hivatalosan még most sem ért véget. Ezt az időhúzást kihasználva Mohamed 2019-ben alkut ajánlott az Egyesült Államoknak, hogy a halálbüntetés eltörléséért cserében segít a merényletek áldozatainak rokonai által indított perben, amelyben Szaúd-Arábiától követelnek jóvátételt a szerettüket elveszítő hozzátartozók. Mint ismert: a legtöbb merénylő a repülőgépeken szaúdi állampolgár volt.
Az ügy idén nyáron gyorsult fel, amikor Washington rábólintott az alkura, legalábbis a Pentagon részéről egy hivatalnok, Susan K. Escallier egyezséget kötött Kális Sejkkel és két másik vádlottal, hogy bűnösnek vallják magukat az ügyben, cserébe a halálbüntetést életfogytiglani börtönre változtatják.
Az alku két napig élt, mert miután feljebb is tudomást szereztek róla, Lloyd Austin védelmi miniszter azonnal visszavonta azt még augusztus elején, Escalliertől pedig elvették az ügyet. Hogy pontosan mi mozgatta Escalliert, azt nem tudni, de innen vesz a New York Times szerint érdekes jogi fordulatot az ügy.
Jogi értelmezésben ugyanis bár visszavonni lehet egy alkut, de túl későn lépett a védelmi miniszter, Escallier pedig teljes jogkörrel rendelkezett a döntés meghozatalakor. A lapnak nyilatkozó jogi szakértők szerint ezáltal az Egyesült Államok örökre elvesztette azt a lehetőségét, hogy halálbüntetést kérjen Mohamedre. A Pentagon természetesen nem ért egyet ezzel, így most Matthew N. McCall ezredesnek, katonai bírónak kell döntenie arról, hogy mi legyen az ügyben. Az ügyészség szerint egyébként még mindig folytatható az eredeti per.
Az októberben kezdődő meghallgatásokon arról is dönt majd a bíróság, hogy amennyiben a halálbüntetés tovább már nem kérhető Mohamedre, akkor milyen mértékű életfogytiglant szabjanak ki. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint jelenleg 2976 évet is adhatnak, minden név szerinti áldozatáért egyet, amelyet akár négyezer évre is emelhetnek.
Az áldozatokat képviselő ügyvédek szerint ugyanakkor a hozzátartozók fájdalmát csakis a legsúlyosabb büntetés, azaz a halálbüntetés enyhíthetné, véleményük szerint csak ez hozhat igazságot az ügyben számukra.
(Borítókép: Füst áramlik a World Trade Center ikertornyaiból a 2001. szeptember 11-i terrortámadás során New Yorkban. Fotó: Robert Giroux / Getty Images)