A Milton hurrikán a Mexikói-öbölben száguld, hamarosan eléri Floridát. A helyi lakosoknak egy napjuk maradt az evakuálásra, mielőtt a „katasztrofális” 5-ös kategóriájú vihar az előrejelzések szerint lecsap Tampa környékére, és életveszélyes viharhullámot vált ki.
Jane Castor, Tampa polgármestere nem sok türelmet tanúsít azokkal a helyi lakosokkal szemben, akik a Milton hurrikán miatt kiadott evakuálási parancsot nem tartják be.
Ha úgy döntesz, hogy a kiürítendő területek egyikén maradsz, meg fogsz halni
− mondta a CNN-nek adott interjújában.
Ez valószínűleg nem túlzás. A Milton nem más, mint egy meteorológiai szörnyeteg. Az 5-ös kategóriájú vihar − a legkomolyabb besorolású hurrikán − minimális küszöbértéke az óránként 250 kilométeres tartós szélerősség.
A szerdán lehulló csapadékmennyiség csütörtökre elérheti a megdöbbentő, 45 centiméteres értéket a Florida-félsziget egyes részein, a viharhullámok pedig a 4,5 méteres magasságot. Ráadásul a vihar nagyon-nagyon gyorsan erősödött fel.
A part menti területeken több mint 1 millió embert evakuáltak, a magasabb területekre menekülők kedden eltorlaszolták az autópályákat, a benzinkutak kifogytak az üzemanyagból − egy olyan régióban, amely még mindig lábadozik a Helene hurrikán pusztítása után.
A vihar a Tampa-öböl nagyvárosi területe felé tart, ahol több mint 3 millió ember él, bár az előre jelzők szerint az útvonal változhat, mielőtt a vihar szerda késő este partot ér.
Az amerikai Nemzeti Hurrikánközpont „katasztrofális” és „veszélyes” hurrikánnak minősítette a Miltont, amely a legmagasabb fokozatba került az ötfokozatú, a trópusi ciklonokat besoroló Saffir–Simpson-féle skálán.
A Fehér Ház közölte, hogy Joe Biden amerikai elnök és Kamala Harris alelnök délben kap tájékoztatást a viharról, Biden pedig később, a délután folyamán tesz majd nyilatkozatot − írja a Reuters hírügynökség.
Liz Alpert, a floridai Sarasota polgármestere azt mondta, hogy a Tampa-öböltől délre fekvő tengerparti város a lehető legjobban felkészült.
A lehető legjobban felkészültünk... De ez egy nagyon-nagyon rossz vihar lesz
− mondta az MSNBC-nek adott interjújában.
Egy hurrikán erősödését akkor nevezhetjük gyorsnak, ha 24 órán belül óránként 35 kilométeres sebességgel növekszik a szélerőssége. A Milton szélsebessége 24 óra alatt óránként 144 kilométeres sebességgel erősödött − írja a Time.
A hurrikán egyfajta légköri „motor”, felhőörvényei az Egyenlítőtől északra az óramutató járásával ellentétes irányban, az Egyenlítőtől délre pedig az óramutató járásával megegyező irányban forognak − a Föld forgása által okozott Coriolis-hatásnak köszönhetően. Mint minden motornak, a hurrikánnak is szüksége van üzemanyagra, jellemzően hő és víz formájában; és mint minden motor, a hurrikán is termel kipufogógázt: esőt, szelet, viharhullámokat.
A hurrikán működéséhez szükséges hő nagy része a víz − ebben az esetben a Mexikói-öböl − magas felszíni hőmérsékletének formájában keletkezik.
Az alacsony szélnyírás is számít. Az erős szélnyírás a felső légkörben hatékonyan szétszakíthatja a hurrikánt, mivel a magasban eloszlatja a meleg levegőt, és lehetővé teszi a hűvösebb, és így kevésbé energikus levegő beáramlását. A Mexikói-öböl északi részén jelenleg sok a szélnyírás, de a Milton túl messze van délre ahhoz, hogy ez nagymértékben befolyásolja. Amikor a vihar északabbra mozog, a szélnyírás elkezd hatni rá, de addigra már eléri Florida partjait.
A vihart az öböl feletti magas légköri páratartalom turbózza fel. A viszonylag magas léghőmérséklet segít az amúgy is nedves légkörnek még több vizet magával vinni − amelyet a Milton az útjába eső településekre zúdíthat.
Mindezek rövid távú meteorológiai tényezők, de a hosszú távú éghajlati tényezők is szerepet játszanak a vihar robbanásszerű növekedésében. A mostani nyár volt a legmelegebb az északi féltekén; az augusztus globális rekordot állított fel, és az elmúlt 175 év legmelegebb hónapjaként zárult. Ez nemcsak több hurrikánt jelent, hanem azt is, hogy a hurrikánok a partokhoz közelebb alakulnak ki.
John Morales, Dél-Florida egyik legtapasztaltabb meteorológusa hétfőn éppen a miami WTVJ/NBC6 csatornának az időjárás-jelentését adta, amikor megcsuklott a hangja. Mellette, egy osztott képernyőn a Milton hurrikán képe kavargott − írja a The New York Times.
A vihar épp akkor változott 5-ös kategóriájú szörnyeteggé, amely Florida viharoktól megtépázott nyugati partvidéke felé kavargott. Ennek a területnek a nagy része még mindig romokban van, miután szeptember 26-án a Helene hurrikán lecsapott rá.
„Ez egyszerűen egy hihetetlen, hihetetlen, hihetetlen hurrikán” – mondta Morales a Miltonról, lehunyta a szemét, és enyhén megrázta a fejét. „Leesett. ...”
A hangja elakadt. Lenézett, remegő lélegzetet vett, majd folytatta: „...10 óra alatt 50 millibart esett”. A nézők számára, akik nem értették a légnyomás ekkora zuhanásának megdöbbentő következményeit, Morales érzelmei eleget mondtak. „Elnézést kérek” − mondta remegő hangon. „Ez egyszerűen borzalmas.”
Morales egy későbbi interjúban elmondta, több tényező is szerepet játszott abban, hogy elragadták az érzelmei. A vihar gyors erősödése miatt érzett megdöbbenés, a szélsőséges időjárási események növekvő száma és súlyossága miatt érzett aggodalom, és az éghajlatváltozás elleni küzdelem hiányosságai miatt érzett frusztráció összeadódott az azok iránt érzett együttérzéssel, akiknek szenvedést okoz a vihar pusztítása.
Ez életeket fog követelni. És életeket fog tönkretenni. Sajnálni kell azokat az embereket, akik a hurrikán útjába kerülnek
− fogalmazott Morales.
A Föld légköre jelenleg átlagosan 1,1-1,3 Celsius fokkal melegebb, mint az ipari forradalom előtt volt. Azóta nem nőtt a hurrikánok száma. Ez arra utal, hogy a globális felmelegedés nem teszi gyakoribbá ezeket a jelenségeket − bár előfordulási helyüket esetleg eltolja. Maguk a viharok azonban erősebbek, lassabbak és vadabbak lesznek − írja a The Economist.
Mint azt láthattuk, a trópusi ciklonokat a víz hőmérséklete táplálja. Az éghajlati rendszerben keletkező többlethő több mint 90 százalékát az óceánok szívják fel, amelyek átlagos felszíni hőmérséklete körülbelül 0,8 Celsius-fokkal haladja meg a XX. század átlagát.
1980 és 2017 között a tengerek több mint háromszor annyi energiát nyeltek el, mint amennyit a világ teljes fosszilis tüzelőanyag-készlete tartalmaz.
Ez a többletenergia lehetővé teszi a viharok gyorsabb felerősödését. A melegebb levegő több nedvességet is tartalmaz, ami egyrészt segíti a hurrikánokat abban, hogy tovább tartsanak ki, ha elérik a partokat, másrészt növeli a csapadék formájában lehulló víz mennyiségét.
Úgy tűnik, hogy az éghajlatváltozás a hurrikánok szárazföldi útvonalát is befolyásolja. A viharok sebességét és irányát a légkör különböző részein kialakuló légáramlatok irányítják, amelyek a jelek szerint a globális hőmérséklet emelkedésével egyre lassabbá válnak (bár még nem világos, hogy miért).
Az amerikai időjárási és űrügynökségek tanulmánya szerint az észak-atlanti hurrikánok átlagos haladási sebessége 1944 és 2017 között 17 százalékkal csökkent. 2017 augusztusában a Harvey hurrikán három napra elakadt a texasi Houston felett, ahol rekordmennyiségű csapadékot bocsátott ki magából, katasztrofális áradásokat okozva. A tudósok utólag megállapították, hogy egy ilyen eseményt az éghajlatváltozás háromszor valószínűbbé tett.
Az éghajlatváltozás a tengerszint emelkedését is okozza, mivel a jégsapkák és gleccserek olvadnak. A magasabb tengerszint azt jelenti, hogy az árhullámok messzebbre jutnak a szárazföld belsejébe, több embert és épületet érnek el. A gravitáció és az áramlatok közötti különbségek azt jelentik, hogy az óceánokban lévő többletvíz nem egyenlően oszlik el minden partvonalon.
(Borítókép: A Milton hurrikán Kuba partjainál 2024. október 9-én. Fotó: Yamil Lage / AFP)