Orbán Viktornak nem először kellett szembenéznie támadásokkal és kritikával az Európai Parlamentben, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója szerint a miniszterelnök európai politikusként szólalt fel, miközben az európai politikusok látványosan egy tagállam belügyeivel foglalkoztak a szerdai plenáris ülésen.

Strasbourgi beszédében Orbán Viktor megjegyezte, sajnálja, hogy nem a magyar uniós elnökség céljairól és javaslatairól folytattak vitát, szerinte az Európai Parlament az „ócska propaganda” helyszíne lett. Azt is mondta, hogy a szerdai vita túllépett az észszerűség határain, és messze túllépett a tények világán, a miniszterelnök leginkább csak az abszurd pártpolitikai vádaskodásokat hallotta ki a felszólalásokból, „a jól ismert propagandát”.

Mráz Ágoston Sámuel rámutatott, senki nem reagált az Orbán Viktor által felvetett európai válságjelenségekre és megoldásjavaslatokra. A Nézőpont igazgatója azonban arra hívta fel a figyelmet: a korábbi évekhez képest az volt az újdonsága ennek a vitának, hogy mostanra létrejött a Patrióták frakciója, amely kiállt a miniszterelnök mellett. „Tehát nem az volt már a helyzet, mint korábban, hogy nagyjából egymaga védekezik, hanem ott állt mögötte a Patrióták politikai közössége” – emelte ki Mráz Ágoston Sámuel.

A magyar ellenzéki képviselők nem kímélték Orbán Viktort, és belpolitikai támadásokkal ostromolták a miniszterelnököt. A Nézőpont igazgatója kifejtette:

„Magyar Péternek sokkal inkább Deutsch Tamással, Dömötör Csabával és László Andrással volt vitája, mint a miniszterelnökkel, hiszen a Tisza Párt elnöke sem reagált az Európa-politikára” – magyarázta Mráz Ágoston Sámuel, hozzátéve, hogy ráadásul a Tisza Párt elnökének és európai parlamenti képviselőjének belföldi ellenfele is akadt Orbán-ellenességben, Dobrev Klárával kellett megütköznie azért a szerepért, hogy ki az, aki baloldaliként nagyobb kritikusa a magyar kormányfőnek.

Mráz Ágoston Sámuel megemlítette – szóba hozva a közmédia épületénél zajlott demonstrációt is – Magyar Péter agresszív kommunikációját, amelyet szerinte nem díjaznak a választók, de arról is beszélt, hogy az ellenzéki politikai verseny egyre inkább ebbe az irányba mozdul el. A Nézőpont igazgatója ezzel kapcsolatban azt mondta: a Gyurcsány Ferenc vezette párt és a Tisza közötti versengésként értelmezhető az is, hogy egy DK-s aktivista megzavarta a miniszterelnök keddi nemzetközi sajtótájékoztatóját. Azt azonban kiemelte, ezt az incidenst is higgadtan kezelte Orbán Viktor, ami nem biztos, hogy így lett volna bármelyik uniós vezető esetében.

Kérdésünkre válaszolva Mráz Ágoston Sámuel arról is beszélt, hogy a szerdai vitának és az egyes magyar képviselők szereplésének nem lesz hatása a magyar belpolitikai viszonyokra. A Nézőpont igazgatója egyébként úgy véli, hogy a magyar uniós elnökség sikeres lehet, ha teljesül a célja, és november 8-án az EU Tanácsának budapesti informális ülésén sikerül elfogadni egy új európai versenyképességi megállapodást.

„Nagyobbak az indulatok Orbán Viktorral szemben, mint gondoltam”

Horn Gábor szerint azt a kérdést, hogy ki nyerte a strasbourgi vitát, abban az értelemben kell megvizsgálni, hogy kinek mi volt a célja.

Magyar Péternek az volt a célja, hogy a helyzetet kihasználva a szó szoros értelmében szembesítse Orbán Viktort azzal, amit képvisel. Ez megtörtént, ráadásul egy olyan közegben, amelyben a hozzászólok kétharmada a Magyar Péter-féle Magyarország-képet erősítette. Azt ugyanakkor, hogy ebből valódi vita lesz, senki nem gondolhatta komolyan, vagy aki igen, az nem ismeri a játékszabályokat. Orbán Viktor amennyire lehet, meg akarhatta úszni ezt a dolgot, abban az értelemben pedig nem is veszített, hogy valamennyire szakmai mederben tartotta a beszédét, sok általános elemmel, de nagyrészt Európa versenyképességéről beszélt. A kormányfő a második felszólalásánál sem veszítette el a fejét, de a harmadiknál már látszott, hogy a sok kritika kimozdította a komfortzónájából

– vélekedett a Republikon Intézet vezetője, aki úgy látja, ez a vita arról is szólt, hogy az Európai Unió nagy többségének az Európai Bizottsággal együtt problémája van a magyar kormánnyal, és a kritikák sokféle szempont mentén fogalmazódtak meg.

Az elemző rámutatott, hogy az Európai Bizottság elnöke is rendkívül keményen, „a komfortzónájából kilépve határozottan kérte számon Orbán Viktort”, valamint az Európai Parlament legnagyobb frakciójának vezetője, a néppárti Manfred Weber is erős kifejezéseket használt.

Horn Gábor új elemként azonosította, hogy bár a többség kritizálta Orbán Viktort, de a miniszterelnök így sem maradt egyedül, a Patrióták Európáért frakció, valamint a konzervatívok több képviselője is támogatta. „A fideszes képviselők azért fogalmazhattak volna emelkedettebben, kicsit magára is hagyták Orbán Viktort azzal, hogy például Deutsch Tamás abszolút a személyeskedés irányába vitte el a hozzászólását” – jegyezte meg Horn Gábor.

A Republikon Intézet vezetője arra a kérdésünkre, hogy lehet-e bármilyen külpolitikai vagy belpolitikai következménye a strasbourgi vitának, kifejtette: „Az Európai Parlamentben nagyobbak az indulatok Orbán Viktorral szemben, mint gondoltam. Elképesztően kemény hozzászólások voltak, és Ursula von der Leyen is a megszokottnál markánsabb volt. Az uniós kapcsolataink további romlásával lehetnek következmények. Belpolitikai értelemben viszont nem látok új elemet. Nem gondolom, hogy ennek a hatására egy Fidesz-szavazó Orbán Viktor ellen fordulna, ahogy egy ellenzékiből sem lesz hirtelen kormánypárti.”

A strasbourgi plenáris ülésről írt összefoglalónkat itt, a percről percre tudósításunkat pedig itt olvashatja.

(Borítókép: Orbán Viktor 2024. október 9-én. Fotó: Benko Vivien Cher / MTI)