Nem sikerül megállapodnia a bukaresti főpolgármesternek a kerületi polgármesterekkel az Unirii (Egyesülés) tér helyreállítása körül. A kerületi polgármester szerint a tér veszélyes, gyenge betonszerkezete bármikor beomolhat, ezért elkerítették a teret, majd megkezdték a munkálatokat. Ugyanakkor a főpolgármester leállíttatta az építkezést, mivel szerinte nem rendelkeznek a megfelelő engedélyekkel.
Botrány robbant ki Bukarestben a város egyik legforgalmasabb útkereszteződése, az Unirii (Egyesülés) tér helyreállítása körül hétfőn, amikor a baloldali kerületi polgármesterek a jobboldali főpolgármester megkerülésével, egymásnak kiadott építkezési engedély alapján hajnalban építési területté nyilvánították a teret, és nekifogtak a munkálatoknak – közölte az MTI.
Daniel Baluta IV. kerületi szociáldemokrata (PSD) polgármester hétfői sajtóértekezletén szakértői véleményekre hivatkozva azt állította, hogy a föld alatti építményeket befedő, a kommunizmus idején öntött betonszerkezet közveszélyes, bármikor beomolhat, a sürgős beavatkozáshoz pedig – a PSD-ből négy éve kilépett, de annak támogatását továbbra is élvező – Robert Negoita III. kerületi polgármestertől szerzett építkezési engedélyt.
Hétfő délben viszont – a négy éve a jobboldali pártok támogatásával Bukarest élére került, júniusban függetlenként újraválasztott – Nicusor Dan főpolgármester a helyi rendőrség képviselőivel együtt kivonult a helyszínre, hogy felszámolja a tér közepén található parkban elkerített, szerinte törvénytelenül kialakított építési területet.
A főpolgármester azt állította, hogy a kerületi polgármesterek nem adhatnak ki építési engedélyt olyan területen, amelynek a főpolgármesteri hivatal a tulajdonosa, a hivatkozott sürgősségi eljárás pedig nem szolgálhat ürügyként arra, hogy olyan munkálatokat kezdjenek el, amelyekhez nem szerezték meg az érintett hatóságok – a vízügy, a metró stb. – hozzájárulását.
A román hírtelevíziók által élőben közvetített főpolgármesteri sajtónyilatkozatot a IV. kerületi helyi rendőrség egy egyenruhás képviselője zavarta meg, aki a 112-es sürgősségi számon tett panasszal próbálta megakadályozni, hogy fővároshoz tartozó helyi rendőrök „törvénytelenül” távolítsák el a kerületi városháza építési területének kerítéseit.
Egyébként az építkezést rajtaütésszerűen elkezdő kerületi polgármester nemcsak körülvetette kerítéssel az Unirii tér közepén lévő parkot. Az általa kirendelt buldózerek már meg is kezdték a díszcserjék és a fák eltávolítását.
A tér újrarendezéséhez és a teret befedő betonlap szerkezeti megerősítéséhez a kormány már tavaly jóváhagyott több mint 760 millió lejt (60 milliárd forint), a téren található építményeket kezelő hatóságok és a különböző politikai táborokhoz tartozó önkormányzatok között azonban jogvita alakult ki a projekt lebonyolításának módját illetően, ami az idei választási évben ki is éleződött.
A Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor nagyszabású városrendezési elképzelései alapján 1986–1987-ben átalakított Unirii téren naponta több mint százezer jármű halad keresztül. A felszín alatt nemcsak a főváros észak-déli tengelyének forgalmát átvezető aluljáró kapott helyett, hanem két metróvonal is keresztezi egymást. Mindezen építmények felett, de még a földfelszín alatt Bukarest folyója, a Dambovita vizét is átvezetik egy csatornán a teret befedő – de állítólag máris felújításra szoruló – betonlap alatt.
Korábban már írtunk arról, hogy Nicolae Ceaușescu milyen monumentális építkezésekbe kezdett Romániában. Minél nagyobb, annál jobb szemléletet jól mutatja az óriási bukaresti Parlament, a szülővárosába épített stadion, vagy a közepén kettévágott 80 lakásos gyulafehérvári lakóház elszállítása azért, hogy az ne torlaszolja el az épülő sugárutat.
Ceaușescu három ötéves tervet akart végrehajtani (1990-ig, 1995-ig és 2000-ig zárult volna a három fázis) területrendezés címén – ez alá tartoztak a falurombolások, de a központilag kijelölt nagyobb települések átalakításai is. Az erdélyi Gyulafehérvár (román nevén Alba Iulia) is a kijelölt városok között volt, ide egy hatalmas sugárutat álmodtak meg, csakhogy útban volt egy ötszintes lakóépület.
Mivel lakhatás szempontjából kifogástalan épületről volt szó, a bontás ötletét elvetették, már csak azért is, mert a költöztetés olcsóbb is volt. Itt jön képbe a már említett mérnöki bravúr: a végső terv az lett, hogy középen kettévágják az épületet, hogy az egyik felét az egyik, a másik felét a másik irányba 55 méterre elhúzva új helyre kerüljenek.
A stabil betonalapra készült lakóházat sávonként aládúcolták, majd egy előre odaépített sínrendszerre emelték, amin az épület egyik, illetve másik fele nem túl gyors tempóban elcsúsztathatóvá vált anélkül, hogy tartani kellett az összedőléstől. A műveletet 1987. május 27-én kezdték meg, és hat óra alatt be is fejezték. A vontatás végül annyira biztonságosan zajlott, hogy a lakókat ki sem kellet költöztetni az épületből.