Szijjártó Péter kedd délelőtt élőben jelentkezett Luxembourgból az Európai Unió (EU) nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban. A külgazdasági és külügyminiszter Edi Rama albán miniszterelnökkel és Várhelyi Olivérrel, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosával tartott sajtótájékoztatót a fejleményekről: az EU hivatalosan is megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első szakaszát Albániával.
Ma különleges napja van a magyar elnökségnek, mert felgyorsul a Nyugat-Balkán országainak az európai uniós csatlakozása – hangzott el a luxembourgi, nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatos sajtótájékoztatón. Szijjártó Péter az eseményen elmondta: „Azok a pillanatok, amelyeket az elmúlt másfél órában megtapasztalhattunk, történelmiek voltak, figyelembe véve azt, hogy megnyitottuk az első tárgyalássorozatot az első csatlakozási fejezetekről Albániában. Tehát a csatlakozási tárgyalások megkezdődtek” – mondta a külügyminiszter.
Mint kifejtette, az EU bővítésének felgyorsítása a Nyugat-Balkán irányában a magyar elnökség programjának prioritását képezi. Hozzátette, az EU veszít versenyképességéből és súlyából, így meg kell értenünk, hogy az EU-nak új energiákra és lendületre van szüksége. „Mivel közvetlen szomszédságban vagyunk a régióval, tudjuk nagyon jól, hogy a felfrissülés, az új energia mindenképpen a nyugat-balkáni területről fog érkezni. Az EU bővítése a nyugat-balkáni irányba egy valós európai érdek” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Úgy véli azonban, hogy sürgős lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy fenntartsák a bővítési politika hitelességét. Szerinte ez a politika az elmúlt években veszített hitelességéből, ugyanis jelenleg az átlagos várakozási idő meghaladja a 15 évet, ami „egyszerűen nem helyénvaló”.
Azt is kifejtette, hogy Albánia az elmúlt időszakban fontos eredményeket ért el a gazdaság, a politika és társadalmi kérdések terén is, a körülmények az országban teljes mértékben kielégítőek a csatlakozáshoz, az EU feltételeit az ország teljesítette. Hozzátette, nagy megtiszteltetés és kiváltság, hogy az érdemi csatlakozás megkezdése a magyar elnökség idejére eshet.
Arról is beszélt, hogy a nyugat-balkáni integráció segíthet abban, hogy a térség még fejlettebbé és biztonságosabbá váljon, és Magyarország elkötelezett abban, hogy társa legyen Albániának ezen az úton.
Edi Rama albán miniszterelnök a beszédét azzal kezdte, hogy
az utóbbi időben nem ajánlatos magyarokkal mutatkozni, de ő itt most nem egy, hanem két magyarral ül együtt, ami „nagyon jó érzés”.
Mint fogalmazott, Magyarország fontos szerepet játszott a csatlakozási kérdésben, hiszen prioritásként kezelte ezt a folyamatot. Várhelyi Olivérnek és csapatának külön köszönetet mondott a miniszterelnök.
Ez kétségkívül egy nagyon fontos nap, aminek történelmi jelentősége van Albánia és népe számára, de hitem szerint az EU számára is
– tette hozzá.
Az albán miniszterelnök arról is szót ejtett, hogy sajnálatos módon Vlagyimir Putyin segítségével történt meg a folyamat felgyorsítása, méghozzá az Ukrajna elleni agresszió után, amely ébresztő volt Európa számára, és emlékeztetett, hogy a biztonság érzése csupán illúzió. Úgy véli, „ez még inkább tapinthatóvá tette, hogy az EU-nak szüksége van a Nyugat-Balkánra, és a Nyugat-Balkánnak is az EU-ra”.
Arról is beszélt, hogy Berlinben megkérdezték tőle, hogy van-e B terve arra az esetre, ha az EU bonyolítaná ezt a folyamatot, ahogy az elmúlt időszakban tette. Ugyanakkor állítása szerint nincsen B terv, nincs alternatíva, hiszen
számukra a csatlakozás nem EU-barát retorika, hanem élet-halál kérdése.
Albánia miniszterelnöke Orbán Viktornak és kormányának is köszönetet mondott azért, hogy már az első naptól kezdve támogatta Albánia csatlakozását, és megosztotta tapasztalatait. Beszédét azzal zárta, hogy Albánia sikerként könyveli el a fejleményeket, és bár a hat nyugat-balkáni ország sokban eltér egymástól, egy dologban hasonlóan gondolkodnak: az EU tagjaivá szeretnének válni.
Mint írtuk, hétfőn a német fővárosban tartották a Berlini Folyamat 10. csúcstalálkozóját. Az esemény célja az volt, hogy az uniós bővítést elősegítve megerősítsék a nyugat-balkáni régió országai közötti együttműködést, fenntartsák az integrációs folyamat dinamikáját, továbbá elejét vegyék a térségben erősödő euroszkepticizmusnak.