Pénteken német–amerikai csúcstalálkozót tartottak Berlinben, ami egyben Joe Biden búcsúlátogatását is jelentette. Az Egyesült Államok elnöke – Olaf Scholz német kancellárral az oldalán – világossá tette a NATO szerepét az orosz–ukrán háborúban, valamint kitért a Közel-Keleten kialakult helyzetre is. Az amerikai elnök németországi látogatása a közelgő amerikai elnökválasztás és Donald Trump republikánus elnökjelölt esetleges választási győzelme okozta félelmek árnyékában zajlott.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke pénteken európai szövetségesekkel folytatott tárgyalásokat a Berlinben rendezett a német–amerikai csúcstalálkozón, amelyet a Fehér Ház korábban a regnáló államfő búcsúlátogatásának nevezett. Az amerikai elnök találkozott Olaf Scholz kancellárral, Németország vezetőjével, ami jelenleg Ukrajna második legnagyobb katonai beszállítója az USA után. A megbeszéléseken, amelyek az orosz–ukrán háború mellett a közel-keleti konfliktusról is szóltak, csatlakozott hozzájuk Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök.
Miközben Ukrajna kemény tél előtt áll, nekünk fenn kell tartanunk elszántságunkat, erőfeszítéseinket és támogatásunkat. Tudom, hogy az ára súlyos. Félreértés ne essék, ez elhalványul ahhoz képest, hogy mennyibe kerül az élet egy olyan világban, ahol az agresszió uralkodik, ahol a nagy államok megtámadják és megfélemlítik a kisebbeket, egyszerűen azért, mert megtehetik
– fogalmazott Joe Biden a találkozót követő sajtótájékoztatón a Deutsche Welle beszámolója szerint.
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy „Ukrajna mellett fogunk állni, amíg szükséges”, rámutatva egy tervezett 50 milliárd dollár értékű nemzetközi hitelcsomagra, amelyet a befagyasztott orosz vagyon nyereségéből finanszíroznának. „Álláspontunk egyértelmű: a lehető leghatározottabban támogatjuk Ukrajnát” – tette hozzá Németország vezetője. „Ugyanakkor ügyelünk arra, hogy a NATO ne váljon a háború részesévé, nehogy ez a háború még nagyobb katasztrófába torkolljon” – hangsúlyozta Olaf Scholz. „Vlagyimir Putyin elszámította magát. Együtt elkötelezettek vagyunk egy erős NATO mellett, ami a szövetség területének minden négyzetcentiméterét megvédi. Szövetségünk minden tagja számíthat rá” – mondta a kancellár, aki ugyanakkor azt is jelezte, hogy szkeptikus a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által kidolgozott „győzelmi terv” részleteivel. Kiemelte, hogy továbbra is elutasítja a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták Kijevbe történő szállítását.
Joe Biden kiemelte, hogy Németország az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese, Európa és a világ stabilitása „a szoros amerikai–német kapcsolatoktól” függ. Dicsérte Olaf Scholzot, amiért megváltoztatta Németország régóta fennálló elvét, amely szerint konfliktusövezetekbe nem küld vagy ad el fegyvereket. Az amerikai elnök szerint Scholz „vezetői képességről és bölcsességről tett tanúbizonyságot, amikor felismerte, hogy ez a háború fordulópontot jelent az európai történelemben, és elhatározta, hogy cselekszik”. Információk szerint az Egyesült Államok elnöke nem akarta, hogy hivatali ideje berlini látogatás nélkül érjen véget, miután más kulcsfontosságú szövetségeseknél, így Japánban, Dél-Koreában, Franciaországban, Indiában, Nagy-Britanniában, Lengyelországban és Ukrajnában is járt.
Az amerikai elnök felidézte a történelem „széles skáláját”, amelyet 81 éve alatt látott, és kijelentette: „soha nem szabad alábecsülnünk a demokrácia erejét, soha nem szabad alábecsülnünk a szövetségek értékét.”
Frank-Walter Steinmeier német elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államokkal való barátság „egzisztenciálisan fontos” Németország számára, és mindig is az lesz, de mindig megvoltak „a közelség és a nagyobb távolság időszakai”. „Még a közelmúltban, alig néhány évvel ezelőtt is olyannyira megnőtt a távolság, hogy majdnem elvesztettük egymást” – fogalmazott Steinmeier, utalva a Donald Trump republikánus elnök korábbi hivatali idejét jellemző feszült viszonyra. Szerinte Biden „szó szerint egyik napról a másikra visszaadta Európa reményét a transzatlanti szövetségben”.
Joe Biden az Olaf Scholz kancellárral folytatott találkozóján hangsúlyozta, hogy hálás Németország együttműködéséért, hogy felelősségre vonja Iránt a destabilizáló politikáért, beleértve, hogy a közel-keleti ország rakétákat és drónokat biztosít Oroszországnak, hogy azokat Ukrajnával szemben használhassa. Rámutatott az Irán vezető légitársaságai ellen bevezetett új európai szankciókra, és azt mondta, hogy „ennek az egyeztetésnek folytatódnia kell”.
Az Egyesült Államok elnöke megismételte Izraelhez intézett felhívását, amely szerint Jahja esz-Szinvár Hamász-vezető likvidálását – amelyet „az igazság pillanatának” nevezett – követően az ország vezetése törekedjen a békére.
„Tegnap azt mondtam az izraeli miniszterelnöknek, hogy ezt a pillanatot használjuk fel arra is, hogy keressük a békéhez vezető utat, egy jobb jövőt Gázában a Hamász nélkül” – mondta.
Az idei választásokat az Amerikai Egyesült Államokban 2024. november 5-én tartják. Az egész világ számára sorsdöntő voksolásra néhány héten belül sor kerül, miközben az elnökjelölti verseny rendkívül szoros. A Demokrata Pártban jelentős az aggodalom, hogy Donald Trump, a Republikánus Párt jelöltjének győzelme felboríthatja azokat a kapcsolatokat, amelyeket egyébként Joe Biden átadhatna Kamala Harris alelnöknek, aki a demokraták színeiben indul.
A demokraták többször hangoztatták, a kétoldalú kapcsolatoknak kifejezetten rosszat tesz, hogy Donald Trump előszeretettel vet ki kereskedelmi vámokat az Egyesült Államok kulcsfontosságú partnereire. A republikánus politikus kritikusai attól tartanak, hogy veszélybe kerülhet Ukrajna támogatása, valamint a NATO-tagok védelme.
A Berlinben összegyűlt vezetők nyilvánosan soha nem ejtették ki Donald Trump nevét, de megjegyzéseikben gyakran utaltak arra a lehetőségre, hogy a volt elnök megvonhatja a támogatást Ukrajnától, és kockáztathatja azokat a globális szövetségeket, amelyeket Joe Biden és kollégái kritikus fontosságúnak tartanak.
A jövővel kapcsolatos aggodalmak még akkor is tükröződtek, amikor Joe Biden átvehette Frank-Walter Steinmeier elnöktől a legmagasabb német kitüntetést, a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének nagykeresztjét, amelyet kizárólag államfők kaphatnak meg. Az amerikai elnök Németország, Európa és a transzatlanti szövetség támogatásával érdemelte ki a megtiszteltetést.