Annak ellenére, hogy a mostani EU-csúcs leginkább az unió gazdasági versenyképességére, valamint az ukrajnai háborúra fókuszált volna, ehelyett már a csúcs előtt lehetett tudni, hogy a legtöbb időt a migráció kérdésére fogják szentelni a tagállamok állam- és kormányfői. Ez a csúcsot lezáró konklúzión is látszik, miközben a személyesen jelenlévő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök győzelmi tervét meg sem említik.
Október 17-én találkoztak Brüsszelben az EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök győzelmi tervének meghallgatása mellett az unió gazdasági versenyképességéről, a migrációról, valamint többek között a közel-keleti helyzetről tárgyaljanak, majd egyezzenek meg.
A csúcsot a sok téma, valamint a migráció kapcsán távoli álláspontok miatt korábban még két napra tervezték, azonban az EU-csúcsra már úgy érkeztek a tagállamok vezetői, hogy azt egynaposra redukálták. A csúcsokhoz képesti korai, reggeli kezdéssel egy hosszú nap után sikerült is a tagállamok vezetőinek megállapodniuk az összes kérdésben, vagy ha amennyiben konkrét megoldás nélkül maradtak, akkor a döntést későbbre halasztották.
A mostani ülést még korábban úgy tervezték, hogy annak fókuszában az uniós gazdasági versenyképesség, valamint Ukrajna kérdése áll majd, azonban több tagállam számára is a migráció vált a legégetőbb kérdéssé, amit jól mutat, hogy míg Ukrajna kapcsán meghallgatták, majd egyeztettek Zelenszkijjel, ebédidőben már a Közel-Keletről tárgyaltak az állam- és kormányfők.
A csúcsot lezáró konklúzió még csak nem is foglalkozik Zelenszkij győzelmi tervével,
aminek fogadtatása az ukrán elnök szerint pozitív volt, míg Orbán Viktor arról írt közösségi oldalán, hogy a terv rémisztő.
A konklúzióban ehelyett több kérdésben csupán megismételték az EU eddigi álláspontját: ilyen, hogy például továbbra is támogatják Ukrajnát, elítélik az orosz agressziót és Oroszország hadifoglyok elleni bűncselekményeit, valamint hogy a jövőbeni béke kizárólag Volodimir Zelenszkij békeformuláján és a nemzetközi jogon alapulhat, és Kijev nélkül nem lehet dönteni a kérdésben.
Ukrajna kapcsán az egyik legfontosabb kérdés az Európai Béke Keret (EPF) felhasználása volt: a tagállamok ugyanis közvetetten ezen uniós eszközön keresztül finanszírozzák Kijev katonai szükségleteit, mivel a tagállamok az átadott fegyverek és lőszerek után az EPF-en keresztül igényelhetik vissza az átadott fegyverek és felszerelések árát.
Eddig hétszer döntöttek a kifizetésekről, ugyanakkor a magyar kormány a legutóbbi kifizetést megvétózta. A konklúzióban most abban állapodtak meg a tagállamok, hogy a szakminiszterekből álló Európai Unió Tanácsát kérik a mihamarabbi intézkedések meghozatalára.
Ebben az utóbbi időben több előrelépés is született, például az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell felvetette, hogy a kötelező befizetések helyett önkéntes lenne az EPF-hez való hozzájárulás, amit Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter elfogadhatónak nevezett a héten, azaz Magyarország a jövőben nem fizetne be a békekeretbe, amihez a tagállamok jelenleg gazdasági képességük arányában járulnak hozzá.
Ezenkívül a tagállamok vezetői továbbra is készen állnak, hogy csökkentsék Oroszország katonai képességét, akár új szankciókkal is.
A konklúzióban ezenkívül kiemelték a fontosságát a G7-ek 45 milliárd eurós Ukrajnának szánt hitelnek, amiből az Európai Unió 35 milliárdot fizetne ki az Európában elkobzott orosz vagyonok felhasználásával. A csúcs előtt az Egyesült Államok és több tagállam is azt szerette volna, ha az orosz vagyonok felhasználásának folytatásáról ne félévente, hanem háromévente döntsenek egyhangúlag, azonban a konklúzió erre nem tér ki – a magyar kormány még korábban jelezte, hogy ezzel a döntéssel megvárná a novemberi amerikai elnökválasztásokat, addig azt nem tudja támogatni.
A csúcstalálkozó résztvevői elítélték, hogy Oroszország ukrán energetikai és polgári infrastruktúrát bombáz, valamint támogatták az ukrán reformokat a csatlakozási folyamatokban.
A csúcs legfőbb témájává a migráció vált, hiszen a csúcsot megelőzően 17 tagállam írt levelet Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnöknek a menekültjoggal vagy letelepedési engedéllyel nem rendelkezők kitoloncolásának felgyorsítása érdekében, valamint a csúcs elején több ország – köztük Magyarország is – egyeztetett a témáról Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kérésére.
A kérdésben végül az azzal szemben szigorúbb fellépést sürgetők nyertek, bár ez annak fényében nem meglepő, hogy 17 tagállam levélben kérte ezt von der Leyentől.
Az Európai Tanács felkérte az Európai Bizottságot, hogy sürgősen nyújtson be egy új rendeletjavaslatot, ami felgyorsítaná, valamint növelné az elutasított menedékkérők kitoloncolását – ez lényegében a négy évig tárgyalt és idén elfogadott migrációs paktum kiegészítése lenne, hiszen abban erről hiányosan határoztak a tagállamok különböző álláspontjai miatt.
A konklúzióban a tagállamok vezetői hangsúlyozzák, hogy a migráció európai kihívás, amire európai szintű válasz kell.
Kiemelik, hogy az eddig elfogadott uniós jogszabályok végrehajtása fontos, hogy a migráció jelentette kihívást kezelni tudják – korábban a holland, a magyar, valamint a héten a lengyel kormány is jelezte, hogy a migrációs paktumot nem szeretnék végrehajtani.
A témában a Politico szerint a lengyel Donald Tusk vált a legnagyobb kezdeményezővé a csúcson, aki még a csúcs előtt függesztette fel ideiglenesen országában a menedékjogot, amiért az utóbbi időben megnőtt a Belarusz felől érkező migránsok száma.
Emiatt vélhetően Tusknak sikerült elérni, hogy a Belarusz és Oroszország felől érkező migránsokról a konklúzióban hosszasan írjanak. Többek között kijelentik, hogy Belarusz, Oroszország vagy más ország sem áshatja alá az európai demokráciát és élhet vissza a menedékjoggal, az EU szolidáris azon tagállamokkal, amelyek érintettek ebben, de konkrétan mindössze Lengyelországot nevezik meg.
A csúcson arról is határoztak, hogy az Európai Unió továbbra is eltökélt a külső határainak védelme mellett, új módszerek bevezetését fontolják meg az irreguláris migráció megelőzésére és megakadályozására, valamint emlékeztetnek a szabad mozgást biztosító schengeni övezet fontosságára.
Meloni vezetésével több tagállam azt szerette volna elérni, hogy Olaszország példája alapján hozzanak létre EU-n kívüli migrációs központokat, ahol a menedékkérelmeket bírálnák el, azonban ezt több tagállam, köztük Spanyolország, Németország és Írország is ellenezte más-más okokból.
Von der Leyen a csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján elárulta, hogy az elutasított menedékkérők kontextusában tárgyaltak a témáról, azaz vélhetően a Meloni és Orbán által preferált tervet – miszerint nemcsak bizonyos országokba telepítik ki az elutasított menedékkérőket, hanem eleve az unión kívül bírálnák el a kérelmeket – jelenleg nem támogatják.
Azt, hogy a csúcs prioritásait a migráció elterelte, jól mutatják az EU gazdasági versenyképességéről szóló megállapítások, hiszen mindössze négy pontot fogalmaztak meg a témát illetően. Ráadásul a konkrét lépéseket elhalasztották: a konklúzióban általánosan felszólítottak minden uniós intézményt és tagállamot, hogy dolgozzon a versenyképesség növelésén, valamint abban maradtak, hogy majd a novemberi budapesti informális csúcson foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
A csúcson ezenkívül más témákban is megállapodtak a tagállamok vezetői. A Közel-Kelet kapcsán például kimondják, hogy az EU szerint Izrael jogos az önvédelemre, de felszólítják a feleket, hogy Libanon szuverenitását és területi integritását tiszteletben kell tartani, valamint azonnali tűzszünet követelnek, miközben elítélték Irán Izrael elleni rakétatámadását, valamint a Hezbollah terrorszervezet rakétatámadásainak azonnali befejezését követelik.
Aggódnak, amiért Oroszország belenyúlhat Moldovában a hétvégi elnökválasztásba és az EU-csatlakozásról szóló népszavazásba; figyelmeztetik a georgiai kormányt, hogy a jelenlegi tevékenységével veszélyezteti az EU-s csatlakozást és az EU de facto leállíthatja a csatlakozási tárgyalásokat; valamint egyeztettek az idei országspecifikus ajánlásokról, amiket így most már el tudnak fogadni. A csúcs előtt Orbán Viktor három csatát jelölt meg, amik közül az egyik erre vonatkozhatott.
(Borítókép: Az Európai Unió vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozója Belgiumban 2024. október 17-én. Fotó: Johanna Geron / Reuters)