Egy hete utazott Berlinbe Orbán Viktor miniszterelnök, ahol Gabor Steingart német újságíróval, a The Pioneer podcast alapítójával beszélgetett. Az interjúban beszélt többek között a 2024-es amerikai választásokon Donald Trump győzelméhez fűzött reményeiről, értékelte az ukrajnai háborút, de elárulta azt is, hogy mit tett volna 1956-ban.
A német Focus című lap által szemlézett beszélgetés bevezetőjében Gabor Steingart arról ír, hogy igyekezett mindenféle tartalmi előfeltétel nélkül kérdezni Orbán Viktort, mert meg akarta tudni, vajon miért tagadja meg a szomszédos Ukrajnától a katonai támogatást, hogyan képzeli a béke visszatérését Európába, és miért vezeti országát „olyan eltökélten egyfajta európai elszigeteltségbe”.
Orbán Viktor a podcastben Donald Trump esetleges győzelméről úgy fogalmazott: „Én vagyok az egyetlen, aki nyilvánosan reménykedik. Mert ez nem a mainstream álláspont, a többi politikus titokban tartja a véleményét.” Hozzáfűzte még, hogy szerinte az eddigi elnöki teljesítmények alapján egyértelmű, hogy Trump sokkal jobb volt, „különösen európai szempontból”, mert véget vetett a konfliktusoknak, és „nem kezdett új háborút”, mi több, Orbán Viktor szerint a volt elnök „megpróbált békét teremteni mindenhol, még a világ legbonyolultabb régiójában, a Közel-Keleten is”, ezért európai szempontból „csúcsjelölt”.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy bár várhatóan az amerikai gazdaság védelmében magas vámok illetik majd az európai exportot, vele intenzív tárgyalásokat folytatva kell képviselni az európai érdekeket.
Az interjúban úgy emlegetik Ursula von der Leyen jelenlegi kapcsolatát a miniszterelnökkel, mint egyfajta intifádát. Arról, hogy hogyan romlott meg így a viszonyuk, a miniszterelnök azt mondta, hogy akkor, amikor mindketten rájöttek, von der Leyen bizottsági koncepciója tulajdonképpen Orbán Viktoré. A kormányfő szerint korábban a bizottság a nemzetállamok politikailag semleges őrzője volt, mostanra azonban egyre inkább politikai jellegűvé válik, Orbán Viktor szerint ezt bizonyítja az ellene intézett támadás is. „Ez egy közvetlen politikai támadás volt, ami azt mutatja, hogy a bizottság politikai szervvé vált” – vélte a miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság elnökével a legfőbb választóvonalat képező kérdést, vagyis az ukrajnai háború kérdését ő úgy látja, hogy az Európai Unióval „úgy viselkedtünk, mintha ez a saját háborúnk lenne, és most vesztésre állunk”. Úgy fogalmazott, meglepi, hogy „Németországból nem látszik, hogy vesztésre állunk”. Arról is beszélt, hogy a tűzszünetet tartja az egyetlen megoldásnak, és erről szeretné az oroszokat és az ukránokat is meggyőzni, de elmondása szerint sem Ukrajna, sem Oroszország nem örül ennek az elképzelésének. Megemlítette azt is, hogy az apja az 1956-os szabadságharc idején Budapesten a fegyveres diákok egyike volt. Kiemelte, hogy az ukránokhoz hasonlóan a magyarok is a Nyugat segítségére vártak, de az „ukrán kérdés valami egészen más”.
A különbség okaként azt jelölte meg, hogy „Magyarország soha nem volt a Szovjetunió része”, szemben Ukrajnával, amely szerinte „egy több száz éve vitatott terület”. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: „Vitathatatlan, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.”
Orbán Viktor az újságírói kérdésre azt mondta: 1956-ban természetesen az első sorban harcolt volna.
Orbán Viktor azt is megemlítette, hogy éppen azért támogatja Donald Trump győzelmét az amerikai elnökválasztáson, mert ő lehet az az ember, aki elindíthat egy diplomáciai offenzívát.
Ő lesz az az ember. És akkor remélem, hogy az Európai Unió meggondolja magát
– fogalmazott a magyar kormányfő.
(Borítókép: Orbán Viktor és Donald Trump tárgyalásuk előtt Trump floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban 2024. március 8-án. Fotó: Fischer Zoltán / MTI)