Antony Blinken amerikai külügyminiszter négynapos látogatást tart a Közel-Keleten, ahol elsőként Izraelbe érkezett, fő célja a zsidó állam és a Hamász közti közvetítés. Eközben Izrael egy bejrúti kórház környékét támadta, de tagadta, hogy az egészségügyi intézmény lett volna a célpont. Irán pedig szintén az arab országokat vett célba, hogy támogatást keressen egy esetleges izraeli támadás esetére.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden megérkezett Izraelbe, ahova tizenegyedik alkalommal látogat a 2023. október 7-én kitört háború kezdete óta. Washington reméli, hogy a Hamász vezetőjének, Jahja esz-Szinvár meggyilkolása után újraindíthatja a tűzszüneti tárgyalásokat, de egyelőre ennek kevés reményét látják − írta az AP News.
Antony Blinken néhány órával azután szállt le Tel-Avivban, hogy a Hezbollah rakétatámadást intézett Izrael középső területe ellen, emiatt beindult a Vaskupola a zsidó államban. Az amerikai külügyminiszter Benjamin Netanjahuval több mint kétórás megbeszélést tartott, de tervei szerint találkozik Isaac Herzog elnökkel és Joáv Gallant védelmi miniszterrel is.
A Hezbollah támadását követően az izraeli hadsereg közölte, hogy az öt rakétát elfogták, egy pedig nyílt területre esett. Ugyanebben az időben további 15 rakétát lőtt ki a szervezet Libanonból Észak-Izraelre.
Tizenháromra emelkedett a halálos áldozatok száma az izraeli légicsapásokban, amelyek hétfő késő este egy bejrúti kórházzal szembeni épületeket értek. A libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint további 57-en sebesültek meg, akik közül heten kritikus állapotban fekszenek kórházban.
Az izraeli hadsereg állítása szerint a Hezbollah egyik épülete volt a célpont, de közölték, hogy nem a kórházat támadták. A bejrúti kórházak személyzete attól tart, hogy izraeli légicsapások érhetik őket, mert a zsidó állam hadereje szerint a szervezet készpénzt és aranyat rejteget az alagsorban. Ezt az egyik intézmény igazgatója cáfolta, néhány beteget pedig a figyelmeztetés miatt evakuáltak korábban.
Az elmúlt 24 órában rettegésben éltünk. A kórház alatt nincs semmi
− mondta Mazen Alame kórházigazgató. Libanonban továbbra is tartanak attól, hogy Izrael ugyanúgy támadhatja a kórházakat, mint a gázai egészségügyi intézményeket. Ezzel szemben az izraeli hadsereg azzal vádolja a Hamászt, hogy kórházakat használ katonai célokra, de ezt az egészségügyi személyzet tagad.
A Hezbollah magára vállalta a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök cézáreai háza elleni szombati dróntámadást – jelentette be a csoport szóvivője. Erre reagált vasárnap az izraeli miniszterelnök is X-en közzétett bejegyzésében, melyben súlyos hibának nevezte a támadást, valamint kijelentette, hogy „Irán és szövetségesei ezért nagy árat fognak fizetni”.
A támadás idején sem a miniszterelnök, sem a felesége nem tartózkodott a házban, de csak kedden erősítette meg a Hezbollah szóvivője, Mohammad Afif, hogy a csoport állt a légicsapás mögött – írja a Sky News.
A sajtótájékoztatón arra is figyelmeztetett, hogy rövid időn belül újabb izraeli foglyokat ejthetnek, illetve azt is elmondta, hogy a zsidó államot tartják felelősnek a korábban Libanon ellen indított támadás foglyainak helyzetéért. Emellett kitért az Al-Kard Al-Hasszan Bank épülete ellen indított izraeli csapásokra is, melyek ellen a pénzintézet óvintézkedéseket tett, valamint megtette a szükséges lépéseket, hogy kifizesse ügyfeleit.
Az amerikai külügyminisztérium a látogatás előtt közölte, hogy Blinken a gázai háború befejezésére, a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátásának biztosítására és a palesztin civilek szenvedéseinek enyhítésére fog összpontosítani.
Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Blinken hangsúlyozza a tárgyaláson, drasztikusan növelni kell a Gázába érkező humanitárius segélyek mennyiségét, amit már korábban is közöltek az izraeli tisztviselőkkel. Ugyan az amerikai közvetítés eddig nem sok eredményt hozott, de a humanitárius segélyek mértékét növelték.
Az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar hónapok óta közvetít Izrael és a Hamász között, hogy olyan megállapodást kössenek, amelynek értelmében a fegyveresek több tucat túszt engednének szabadon a háború befejezéséért, a tartós tűzszünetért és a palesztin foglyok szabadon bocsátásáért cserébe.
Nyáron azonban mind Izrael, mind a Hamász új és elfogadhatatlan követelésekkel vádolta egymást, így a tárgyalások emiatt augusztusban leálltak. A Hamász azt állítja, hogy követelései nem változtak Jahja Szinvár meggyilkolását követően.
Antony Blinken Izrael mellett több arab országba is ellátogat, többek között Jordániába, Szaúd-Arábiába, Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az elmúlt napokban a régióban tárgyalt, hogy támogatást szerezzen Izrael támadásai előtt. Kedden Kuvaitban biztosították arról, nem engedik, hogy területén izraeli csapás következzen be. Hivatalosan azonban az Öböl menti országok nem nyújtottak garanciát Iránnak. Az Egyesült Arab Emírségek és Katar nem szeretne egy regionális konfliktusban részt venni. Irán viszont válaszlépésekkel fenyeget, ha izraeli támadás érné.