Volodimir Zelenszkij elnök problémába ütközik azzal a győzelmi tervében, hogy Ukrajna meghívást kapjon a NATO-ba, a szövetség néhány kulcsfontosságú tagja ezt a javaslatot nem szívesen látja – hívta fel erre a figyelmet a Politico.

– közölte négy, névtelenséget kérő amerikai, valamint NATO-tisztviselő és diplomata. Az ukrán elnök által meghirdetett győzelmi tervben Zelenszkij azonnali meghívást kért, de elismerte, hogy a szövetséghez való tényleges csatlakozás csak az Oroszországgal folytatott háború befejezése után lehetséges.

Zelenszkij tudja, hogy ez nem megy rögtön

Zelenszkij a héten ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna számára „alapvető fontosságú” a „meghívás a háború folyamán”, de a szövetség kulcsfontosságú tagjai aggódnak, hogy belekeverednek egy háborúba Oroszországgal. A lapnak adott interjújában Julianne Smith, az Egyesült Államok leköszönő NATO-nagykövete hangsúlyozta az amerikai álláspontot: „a szövetség a mai napig nem jutott el arra a pontra, hogy kész legyen tagságot vagy meghívást felajánlani Ukrajnának”.

Zelenszkij elismerte, hogy Olaf Scholz német kancellár – aki Ukrajna egyik fő katonai szállítója, a fegyverszállítások tekintetében az amerikai után a második helyen áll – nem támogatja a gyors NATO-tagságot: „nagyon jó a kapcsolatom Scholzcal. Hálás vagyok, hogy segít. Németország a második a támogatások tekintetében” – mondta, majd hozzátette:

De az, hogy a német fél szkeptikus a NATO-csatlakozásunkkal kapcsolatban, tény. […] Mindannyiunknak sokat kell majd dolgoznunk a német féllel. De ettől még az Egyesült Államoknak lesz rá befolyása.

Azonban nem Németország és az Egyesült Államok az egyetlen blokkoló. Ugyanis Magyarország és Szlovákia is ellenáll, de ők más miatt, hiszen a Politico szerint a „jelenlegi populista vezetőik általában Kreml-barát irányvonalat képviselnek”.

Scholz nem akar katasztrófát

Majd emlékeztettek arra, hogy Orbán Viktor a közösségi médiában közzétett bejegyzésében „több mint félelmetesnek” nevezte Zelenszkij győzelmi tervét. A szlovák Robert Fico a hónap elején arra figyelmeztetett, Ukrajna NATO-csatlakozásának engedélyezése „jó alap lenne egy harmadik világháborúhoz”, és leszögezte: ebbe „soha nem fog beleegyezni”.

Vannak más országok is, amelyek nem akarnak gyorsan lépni Kijev kérésére, de megelégszenek azzal, hogy rejtőzködnek. „Olyan országok, mint Belgium, Szlovénia vagy Spanyolország, az USA és Németország mögé bújnak. Vonakodnak” – mondta az egyik NATO-tisztviselő. Más tisztviselő szerint az országok „elvontan támogatják, de amint az közelebb kerül a megvalósuláshoz”, nyilvánosan elkezdenek majd ódzkodni az ötlettől.

Ez pedig ellentétet szül az olyan országokkal, mint például a balti államok és Lengyelország, amelyek lelkesebbek. Hiszen Lengyelország támogatja, hogy „nyissunk NATO-perspektívát Ukrajna számára” – mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök az uniós vezetők múlt heti csúcstalálkozóján.

Végezetül érdemes kiemelni, hogy Scholz az amerikai elnök múlt heti berlini látogatásakor azt mondta az újságíróknak: „gondoskodunk arról, hogy a NATO ne váljon a háború részesévé, nehogy ez a konfliktus egy sokkal nagyobb katasztrófába torkolljon”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig október elején arra figyelmeztetett, hogy ha felveszik Ukrajnát a NATO-ba, az a harmadik világháború kirobbanását idézné elő a kollektív védelemről szóló cikkely miatt. 

Én azt gondolom, aki józan ésszel végiggondolja ezt a dolgot, nem akarja ezt a veszélyt előidézni. Tehát a magyar álláspont világos: Ukrajna felvételére a NATO-ba nincsen lehetőség

– szögezte le. A külügyminiszter szerint a zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokon a NATO-tagállamok külügyminisztereinek többsége ezt az álláspontot képviseli.