Tatárföld fővárosában tartották az idei BRICS-csúcsot, amely az orosz soros elnökség legjelentősebb eseménye volt, és 32 ország képviseltette magát, közülük 24 a legmagasabb szinten. Részt vett a csúcstalálkozón az ENSZ-főtitkár António Guterres is.
Az október 22. és 24. között zajlott csúcs nyugati olvasatban Putyin erődemonstrációja volt, és azt volt hivatott igazolni, hogy a Nyugat Oroszország elszigetelésére irányuló törekvései kudarcot vallottak. A rendezvényen valóban számos ország vett részt, és Putyin szavaiból kiderült, hogy legalább harmincan fejezték ki érdeklődésüket a csatlakozás iránt, azonban az áttörés elmaradt.
Ezt egy BRICS-partneri rendszerrel váltják ki, és ennek keretén belül 13 ország – Törökország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Algéria, Fehéroroszország, Bolívia, Kuba, Indonézia, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Uganda és Vietnam – kapott partneri státuszt.
A BRICS Putyin elmondása szerint már tényleges szervezetté vált, nem pusztán egy baráti társaság. Lévén, hogy a BRICS egy laza szövetség, amely a 2015 óta működő Új Fejlesztési Bankon kívül nem rendelkezik közös intézményekkel (utóbbi egyébként, tartva a nyugati szankcióktól, felfüggesztette a tranzakciókat az orosz projektek finanszírozására), így konszenzusos alapon hoz döntéseket.
Ez pedig bizony kockázatokkal is jár.
A növekvő gazdaságok növekvő ambíciókkal is rendelkeznek, ezek pedig gyakran eltérnek. India és Kína hatalmas gazdasági szimbiózisban, ha nem függésben áll a nyugati országokkal, hiszen termékeik java részét ott vásárolják fel, teljesen összeveszni velük egyáltalán nem szeretnének.
Ugyanakkor a kazanyi csúcson jól megmutatkozott, hogy a résztvevők nem feltétlenül elégednek meg azokkal a pozíciókkal, amelyeket a Nyugat vezette „szabályokon alapuló világrend” biztosít számukra. Orosz olvasatban a BRICS és a BRICS+ a világ lakossága csaknem felének érdekeit képviseli, viszont korlátozott hozzáféréssel rendelkezik a nyugati technológiákhoz és piacokhoz. Ezért a szervezetnek mindenekelőtt biztosítania kell a bankrendszer függetlenségét, fejlesztenie kell az alternatív pénznemek használatát a fizetésekhez, és létre kell hoznia a SWIFT analógját, vagy integrálnia kell a meglévő rendszereket.
Kiemelt feladat a nemzeti fizetési rendszerek és az adatroaming kölcsönös elismerése is a pénzügyi tranzakciók és az online kereskedelem szabadságának biztosítása érdekében. Mindezt tükrözi az elfogadott zárónyilatkozat is, amelyben szó van egy gabonatőzsde kialakításáról, amely később egyéb árukra, elsősorban szénhidrogénekre is kiterjedne. Ugyancsak javasolják az IMF a WTO megreformálását, de felmerült a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) 2025-ös részesedési felülvizsgálatának fontossága is, amit a tagok gazdasági igényeinek megfelelően kellene átalakítani.
Napirenden volt az Oroszország számára kritikusan fontos dedollarizáció is, ami a dollár helyett a nemzeti valutákban történő kereskedelmet részesítené előnyben, ebben fontos az aranyhoz kötött valuták szerepe és az alternatív fizetőeszközöké is, amilyen akár a BRICS Pay is, ami a SWIFT-et tudná kiváltani.
Nem kerülte el a csúcs figyelmét Ukrajna sem, amellyel kapcsolatban a konfliktus tárgyalásos megoldása került kiemelésre. Oroszország jelezte, hogy a kínai–brazil elképzeléssel alapvetően egyet tud érteni, Kína pedig ismét hangsúlyozta a Béke Barátai kezdeményezés fontosságát. S bár a Globális Dél országai álláspontja mögé aligha fognak felsorakozni a nyugati partnerek, Moszkvára nagy valószínűséggel csak az előbbiek tudnak hatást gyakorolni.
Mindez viszont Ukrajnára nézve akár kellemetlen következményekkel is járhat,
ugyanis kérdésessé teszi az egyelőre elnapolt második ukrán békecsúcs sikerességének lehetőségeit. Mint tudjuk, utóbbit éppen a Globális Dél országainak meggyőzése érdekében akarják megrendezni.
A 16. BRICS-csúcson felmerült tervek és elképzelések megvalósítása persze nem egyik napról a másikra történik, ezzel együtt komoly előrelépést mutat a csoport szorosabb együttműködésében. A BRICS egy laza és amorf gazdasági együttműködésből fokozatosan egy vonzó eurázsiai súlypontú pólussá válik az átalakuló világrendben. A kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatokon túl immár politikai töltettel is bír, intézményei fokozatos kialakításával pedig elérheti, hogy a második világháború után kialakult világrend pénzügyi és politikai rendszerei egyre kevesebb hatással lehessenek tagjaira, olyan alternatívát kínálva számukra, amely politikai és értékrendi berendezkedésüktől függetlenül kész a pragmatikus win-win alapú együttműködésre.
S bár Oroszország nem lesz és nem is lehet a BRICS meghatározó gazdasága, politikai és ideológiai szerepe továbbra is stabil pozíciókkal rendelkezik, ha tetszik ez nekünk, a civilizált világnak, ha nem.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin a BRICS-csúcstalálkozón, Kazanyban, Oroszországban 2024. október 24-én. Maxim Shipenkov / Pool / Reuters)