Index Vakbarát Hírportál

Az egykori diktátor katonai parancsnoka lett az új indonéz elnök – ki ő, és mi jöhet vele?

2024. október 27., vasárnap 13:13

Februárban megnyerte az elnökválasztást, de csak október közepén iktatták be a 73 éves Prabowo Subiantót. Indonézia nyolcadik elnöke fogadkozott, hogy újjáéleszti az ország gazdaságát, kíméletlenül küzd az egyenlőtlenség és a korrupció ellen, egyben jó szomszédja lesz az egész világnak.

Prabowo hagyományos fekete songkok kalapban és tengerészkék öltönyben a Koránra tett hivatali esküt az indonéz parlamentben tartott ünnepségen. A ceremóniára 33 ország vezetői voltak hivatalosak, köztük Lawrence Wong szingapúri kormányfő, Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök, Hassanal Bolkiah brunei szultán, valamint Vietnám, Laosz és Kína alelnökei.

A nyugalmazott tábornok fölényes győzelmet aratott a februárban tartott elnökválasztáson, ahol az országos szavazatok több mint 58 százalékát szerezte meg. Ez azután történt, hogy a 2014-es és a 2019-es választásokon sikertelenül indult Joko „Jokowi” Widodo elnök ellen, valamint 2009-ben sikertelenül pályázott az alelnöki tisztségre. Indonéziában 2004 óta az elnököt és az alelnököt közvetlenül választják ötéves időtartamra, amely egyszer megújítható, így legfeljebb 10 évig lehet hivatalban.

Miután alelnöke, Gibran Rakabuming Raka – Jokowi fia – mellett letette az esküt, Prabowo tüzes és nagy hatású beiktatási beszédet mondott, melynek során név szerint köszönetet mondott mind a hét korábbi indonéz államfőnek azért, hogy hozzájárultak egy „szuverén és független ország felépítéséhez, amely továbbra is fenntartja, és harcol a függetlenségért és az igazságosságért”.

Ezután ígéretet tett arra, hogy megvédi és kiterjeszti az elért vívmányokat, különösen az országot sújtó szegénységet és korrupciót illetően.

Túl sok testvérünk van a szegénységi küszöb alatt, túl sok gyermekünk jár reggeli nélkül iskolába, úgy, hogy nincs is iskolai ruhájuk

– figyelmeztetett Prabowo. Megfogadta, hogy öt éven belül az ország eléri az élelmiszer-önellátást, és az energia terén is önellátásra törekszik. Ezek mellett fogadalmat tett a korrupció visszaszorítására is. 

Korábbi elnökválasztási kampányainak visszhangjaként, amelyekben nyíltan megvetette a Szuharto utáni korszak demokratikus reformjait, Prabowo kijelentette, hogy bár ő demokráciában akar élni, annak „udvariasnak” kell lennie. „A véleménykülönbségnek ellenségeskedés nélkül kell jönnie... harcolni kell, de gyűlölködés nélkül.”

Külpolitikai téren az új elnök ígéretet tett arra, hogy folytatja az ország el nem kötelezett külpolitikai hagyományait, és jó szomszédja lesz a régiónak és a világnak. „Ki fogunk állni minden gyarmatosítás ellen, és megvédjük az elnyomott emberek érdekeit világszerte” – mondta, majd hozzátette, kiáll a palesztin nép mellett. Kijelentette, hogy Jakarta kész további segélyeket küldeni a Gázai övezetbe.

Beszéde után  az elnöki palota felé tartó  Prabowót több ezer támogatója éljenezte Jakartában. A konvoj Prabowo diadalmas apoteózisát jelentette, és egy olyan politikai újjáalakulás csúcspontját, amely segített elfedni ellentmondásos múltját. 

A sötét múlt árnya

Az 1951. október 17-én Jakartában született Prabowo katonai parancsnokként vált ismertté az Indonéziát 1967 és 1998 között autoriter módon kormányzó Szuharto új rendje alatt. A kormány egyik legfőbb végrehajtójaként és

a Kopassus, a hadsereg különleges erőinek parancsnokaként Prabowót jogosan vádolták emberi jogi visszaélések egész sorával.

Ezek közé tartoznak a kelet-timori és acehi konfliktusövezetekben elkövetett atrocitások, valamint 22 politikai aktivista elrablása és megkínzása az új rendet 1998-ban megdöntő tüntetések során. Közülük tizenhármat még mindig nem találtak meg. E vádak miatt Szuharto bukása után elbocsátották a hadseregből, és hosszú évekre megtiltották neki a belépést az Egyesült Államokba. (Az USA végül feloldotta a tilalmat, miután Prabowót 2019-ben védelmi miniszterré nevezték ki.)

A 2014-es és a 2019-es választási kampány során Prabowo nosztalgiázott az új rend éveiről, és elég nyíltan beszélt arról, hogy vissza akarja vonni a Szuharto bukása után bevezetett demokratikus reformok egy részét. A 2024-es választások előtt azonban Prabowo már irányt váltott. A közösségi médiában kampányt indított, hogy személyiségét „ölelgetős” nagybácsiként jelenítse meg, TikTok-videókon a macskáit simogatva, politikai gyűléseken „boldog táncot” járva.

Prabowónak a Jokowival kötött szövetség is hasznára vált, aki a 2019-es választások után védelmi miniszterré nevezte ki. Az idei kampány során Prabowo a népszerű leköszönő elnök örököseként indult. Jokowi hatalmas népszerűségét azzal igyekezett kihasználni, hogy fiát, Gibran Rakabuming Rakát nevezte ki alelnökjelöltjének. Bár Jokowi hivatalosan nem támogatta Prabowót – ami szokatlan az indonéz elnököktől –, fia alelnökjelöltsége sokak számára egyértelművé tette, hogy kihez hűséges. 

Jokowi kitörölhetetlen nyomot hagyott a 280 millió lakosú országon, hiszen az erős gazdasági növekedés és a hatalmas infrastrukturális fejlesztések időszakát irányította. A kritikusok szerint azonban elnökségét a régi klientelizmus és a dinasztikus politika erősödése jellemezte, ezért a bíróságok és más állami intézmények integritásának csökkenésére figyelmeztetnek.

A folytonosság ígérete

A várakozások szerint folytonosságra lehet számítani Prabowo alatt, aki ígéretet tett arra, hogy – ambiciózus belpolitikai céljai elérése érdekében  növeli a kormányzati kiadásokat, amelyek közé az első ciklusában az évi 8 százalékos gazdasági növekedés (2023-ban 5,05 százalék volt a növekedés) is tartozik. Jokowihoz hasonlóan valószínűleg ő is az államhatalmat fogja használni a helyi iparágak fejlesztésére és a gazdaság olyan irányba való terelésére, amely támogatja politikai, gazdasági és stratégiai céljait. 

A folytonosság jól látható Prabowo kabinetjében, amelyet eskütétele után jelentett be. A „vörös-fehér kabinet” – ahogy Prabowo nevezte – 48 tagjának egyharmada olyan személyiség, aki Jokowi legutóbbi kabinetjében is szolgált, és aki vagy ugyanabban a szerepkörben maradt, vagy más tárcát kapott. Különösen erős a folytonosság a gazdasághoz kapcsolódó minisztériumokban.

Sri Mulyani Indrawati továbbra is Indonézia pénzügyminisztere lesz. Airlangga Hartarto szintén gazdasági ügyekért felelős koordinációs miniszter marad, Erick Thohir pedig megtartotta az állami vállalatokért felelős miniszteri posztját. Bahlil Lahadalia, Jokowi egyik legfontosabb segítője maradt az energia- és ásványkincsekért felelős miniszter, Tito Karnavian volt országos rendőrfőnök pedig belügyminiszter marad. Rosan Roeslani, az Egyesült Államok volt nagykövete, aki Prabowo választási kampányát vezette, továbbra is befektetési miniszter marad, bár a minisztériumot átnevezték befektetési és feldolgozóipari minisztériumra, ami azt tükrözi, hogy 

a kritikus ásványkincsekhez, köztük a nikkelhez kapcsolódó iparágak fejlesztésére helyezik a hangsúlyt.

A vörös-fehér kabinet az 1960-as évek óta a legnagyobb Indonéziában, 48 miniszter és 58 miniszterhelyettes, míg Jokowi alatt 34 miniszter és mintegy 30 miniszterhelyettes volt. Mindez egyszerre tükrözi Prabowo politikai ambícióinak mértékét és azt, hogy széles körű kormánykoalíciójának  érdekeit  (a Haladó Indonézia Koalíció birtokolja a képviselői helyek több mint 80 százalékát az alsóházban)  is figyelembe kell vennie.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa.

(Borítókép: P rabowo Subianto indonéz elnök a Merdeka-palotában 2024. október 21-én Jakartában, Indonéziában. Fotó: Indonéz elnöki titkár / Handout /Anadolu via Getty Images)

Rovatok