A 2021-ben megválasztott Kisida Fumio lemondott japán miniszterelnöki pozíciójáról, miután kormánya botrányok sorozatával szembesült, és a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) támogatottsága egyre drámaibban csökkent.
Az LDP vezetéséért és a japán miniszterelnöki pozícióért választást tartottak az LDP-n belül 2024. október 1-jén, ahol a többségi szavazatot egy igen szoros küzdelemben végül a volt védelmi miniszter kapta. Ezzel a felhatalmazással Isiba Sigeru október 27-re előrehozott választásokat írt ki Japánban, és október elején feloszlatta a parlamentet a kampány megkezdésének érdekében.
Az idén október közepén hivatalosan is elstartolt a japán általános választási kampány, amely mindössze 12 napig tart. Ezen idő alatt a politikai pártok megpróbálják meggyőzni a szavazókat arról, hogy melyikük méltó az ország vezetésére. A választás tétje 465 alsóházi hely, amelyből 289 egyéni választókerületben, közvetlen választással dől el, míg 176 helyet arányos képviseleti rendszerben osztanak ki Japán 11 régiójára bontva.
A jelenlegi kormányfő, Isiba Sigeru által vezetett Liberális Demokrata Párt (LDP) koalícióban kormányoz a Komeito párttal. Annak ellenére, hogy az LDP több mint hat évtizedes dominanciával bír a japán politikai színtéren, hiszen gyakorlatilag a II. világháború lezárása óta vezeti a szigetországot, mostanra azonban a párt rendkívül nehéz helyzetbe került. A kampányt beárnyékolja több LDP-tag adományozási botránya, amely komoly felháborodást keltett az országban.
Ezek a botrányok és az azokból fakadó bizalmatlanság komoly fejtörést okoz Isibának, aki kijelentette, hogy célja „csak” a parlamenti többség megtartása, azaz minimum 233 hely megszerzése. A mostani választások egy másik érdekes ténye, hogy rekordmagas a női jelöltek száma: összesen 314 női politikus indul, ami 69 százalékos növekedést jelent a 2021-es választásokhoz képest. Ezzel először fordul elő, hogy a jelöltek több mint 20 százaléka nő legyen.
A legnagyobb ellenzéki párt, az Alkotmányos Demokrata Párt (Constitutional Democratic Party – CDP) szintén ambiciózus célokat tűzött ki maga elé. Vezetője, Noda Yosihiko azzal vádolta meg Isibát, hogy a gyors, előrehozott választások kiírásával el akarja terelni a figyelmet a pártját érintő korrupciós ügyekről. A CDP „Kormányváltás: a legnagyobb politikai reform” szlogennel kampányol, és céljuk az, hogy az LDP–Komeito-koalíciót kisebbségbe szorítsák. Noha az ellenzéki pártok erőteljes kampányt folytatnak, a közvélemény továbbra is szkeptikus.
Az LDP dominanciáját és stabilitását nehéz megkérdőjelezni, különösen mivel a párt több mint 60 éve uralja a Japán politikát. Az ellenzéki erőknek nemcsak a szavazatokért, hanem a közös jelöltek kiválasztásáért is küzdeniük kell, ha maximalizálni akarják az esélyeiket az LDP ellen. A kampány azonban nem csak a botrányokról szól.
Gazdasági kérdések is kiemelt szerepet kapnak, különösen az infláció és az adók kérdései.
Az Új Japán Párt például adócsökkentést és a gazdasági növekedés fellendítését ígéri.
Japán alsóházi választásai rendkívül fontosak, mivel az alsóház nagyobb hatalommal bír, mint a felsőház. Az alsóház választja meg a miniszterelnököt, és hagyja jóvá a költségvetést. Az október 27-i választások eredményei meghatározzák Japán politikai jövőjét a következő években, és nagy kérdés, hogy az LDP képes lesz-e fenntartani dominanciáját, vagy az ellenzék meg tudja-e törni a több mint hat évtizedes hegemóniát. A választás előtti utolsó napok kulcsfontosságúak voltak, hiszen a jelöltek kampánya akkor érte el csúcspontját. Így tehát a vasárnapi voksoláson Japán választópolgárai döntenek arról, hogy melyik politikai erő méltó szerintük az ország vezetésére ebben a változásokkal teli időszakban.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.