Az osztrák elnök nem a szeptemberi választásokon győztes Osztrák Szabadságpárt elnökét, hanem a korábbi kancellárt bízta meg a kormányalakítással. Bár a többi párt nem támogatja Herbert Kicklt, Alexander Van der Bellen lépése épp az FPÖ erősödéséhez és a kialakuló, instabilnak mondható hárompárti kormánykoalíció bukásához vezethet Bauer Bence, az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint.
Aligha tölti ki ötéves ciklusát a most felálló osztrák kormány – mondta Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója az Infostartnak, reagálva arra, hogy Alexander Van der Bellen osztrák elnök nem Herbert Kicklt, az FPÖ elnökét bízta meg kormányalakítással, hanem Karl Nehammer eddigi osztrák kancellárt, aki egy néppárti–zöld koalíciót vezetett.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerezte a legtöbb szavazatot az Ausztriában szeptember végén tartott nemzetgyűlési választásokon. A győzelem ellenére azonban nem szereztek abszolút többséget, így hosszas egyeztetések után Karl Nehammert kérte fel kormányalakításra az osztrák elnök.
„Alexander Van der Bellen osztrák elnök nem Herbert Kicklt, az FPÖ elnökét bízta meg kormányalakítással, hanem Karl Nehammer eddigi osztrák kancellárt, aki egy néppárti–zöld koalíciót vezetett. Ez azért különleges, mert bár a Szabadságpárt nyerte meg a választást, nincs parlamentáris többsége, a többi párt pedig kijelentette, hogy nem szeretne a Szabadságpárttal kormányozni. Karl Nehammer viszont számíthat arra, hogy a szociáldemokraták és a liberálisok is támogatják az ő jelöltségét, így aztán esetleg kancellár maradhat” – mondta Bauer Bence, hangsúlyozva az osztrák államelnök szabad döntési jogát a kérdésben.
a szakértő szerint azonban a lépés éppen a szabadságpárt erősödéséhez vezethet.
„Most egy hármas koalíció tud összeállni a Néppárttal, a szociáldemokratákkal és a liberális NEOS-szal; nem adnék mindenképpen öt évet ennek az instabilnak mondható hárompárti, három nagyon különböző pártot magába foglalkozó együttműködésnek, hiszen a pártok belső problémákkal küzdenek, ez főleg a Szociáldemokrata Párt esetében jelenthető ki” – jelentette ki a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója.
Az Infostart megjegyezte, hogy a Nemzeti Tanácsban az Osztrák Néppártnak és az Osztrák Szociáldemokrata Pártnak együtt mindössze egyfős mandátumtöbbsége lenne , így egy harmadik párt bevonására is szükség lehet a stabil többséghez.