Idén már hivatalosan is élénkülés látható a lakáspiaci forgalomban. A használt lakásoknál több mint 30, az újaknál pedig 50 százalékot meghaladó mértékben nőtt az adásvételek száma – közölte az Ingatlan.com.
Az ingatlan.com legfrissebb jelentéséből kiderült, hogy a 2023 utáni legnagyobb visszapattanást a fővárosi ingatlanpiac mutatta, ahol az idei első és második negyedévben 55 és 38 százalékkal nőtt az eladott lakások száma: a KSH és az ingatlan.com budapesti hivatalos forgalmi árnövekedési statisztikái szerint jövőre még nagyobb élénkülés várható a fővárosban. Tavaly majdnem minden negyedik ingatlanvásárló 35 év alatti fiatal volt a fővárosban, az országos átlagnál kisebb volt a részesedésük, a községekben viszont minden harmadik lakást fiatalok vettek. Hangsúlyozták, hogy megfelelő támogatásokkal jövőre a fiatal vevők nagyobb lendületet kaphatnak.
A külföldi vevők száma tavaly megcsappant, de Balatonon és a budapesti belvárosban még így is komoly részesedést mutattak fel. Főként a németalföldi, orosz, kínai, vietnámi és izraeli vevők súlya számottevő ezekben a régiókban. A lakáspiac dinamikája alapján idén és 2025-ben is további jelentős forgalomnövekedésre és drágulása lehet számítani a jelenlegi kilátások szerint.
Az összesített 2023-as adatokból az is kiderült, hogy a 35 évnél fiatalabbak egyelőre mellékszereplők a lakáspiacon: tavaly az összes eladott lakás közel háromnegyede 34 évnél idősebb vásárlók tulajdonába került, a népességnek viszont csak 63 százalékát teszi ki ez a korosztály. Míg a 35 év alattiak vásárlásai az összes tranzakció 27 százalékát adták.
A közleményből az is kiderül, hogy a fiatalok tavalyi részesedése a budapesti adásvételekben elmaradt az országos átlagtól, de a községekben minden harmadik vevő 35 évnél fiatalabb volt. Ez részben a kistelepülések alacsonyabb ingatlanárainak, részben pedig a magasabb összegű falusi csokos támogatásoknak köszönhető. A jövőben a fiatalok részesedése a lakáspiaci tranzakciókból a nagyobb városokban is erősödhet, mivel a 21 pontos gazdasági akciótervben külön pontban dolgoznák ki a fiatalok lakhatási megoldásait, akár új támogatási formákon keresztül.
A külföldiek ingatlanvásárlásai tavaly több mint 20 százalékkal csökkentek 2022-es szinthez képest, ami együtt mozgott a lakáspiac megtorpanásával. Ennek fényében elmondható, hogy a külföldről érkező vevők túlnyomó többsége befektetési céllal keres ingatlant Magyarországon. Összesen 6,3 ezer külföldi vásárolt tavaly ingatlant, a legtöbbet – csaknem 1500-at – német állampolgárok vették.
Szinte minden nemzet vevőszáma csökkent a hazai ingatlanpiacon, kivéve a vietnámiakat és az oroszokat. A külföldi vevők területi eloszlása is különleges képet mutat. Budapest belső kerületeiben minden harmadik-negyedik vásárló (28 százalék) jött másik országból, arányaiban pedig a vietnámiak, kínaiak oroszok és izraeliek kedvence volt Budapest. Ezeknek az állampolgároknak több mint 85 százaléka vásárolt budapesti lakást.
A fővároson kívüli másik külföldi vevőmágnes a balatoni régió volt. Somogy és Zala megyében minden hatodik-hetedik vásárló jött külföldről, főként Németországból, Ausztriából, Belgiumból, Hollandiából és Svájcból. Érdekesség, hogy ezek a vevők az átlagosnál olcsóbb ingatlanokat kerestek, ami arra utalhat, hogy befektetési célok helyett inkább második otthonként vagy nyaralóként hasznosítanák ezeket az ingatlanokat. A lakáspiac élénkülésével és a befektetők visszatérésével, valamint a harmadik országból érkezett lakásvásárlóknak kínált aranyvízumprogrammal a külföldi vevők száma is növekedhet a következő időszakban – írták.