Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön idén immár második alkalommal Minszkbe látogat, hogy az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta az országba érkező első uniós külügyminiszterként felszólaljon a keleti országok eurázsiai biztonságról szóló konferenciáján. Az esemény a szervezők szerint a legtöbb EU- és NATO-tagállam képviselőjét felvonultató müncheni biztonságpolitikai konferencia „alternatívájaként” tekintendő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belaruszba utazik, hogy felszólaljon a „keleti NATO”-ként emlegetetett blokk minszki, eurázsiai biztonságról szóló konferenciáján – közölte a Politico.
A többnapos minszki találkozón a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) és a Független Államok Közössége (CIS) főtitkárai is jelen lesznek. A konferenciára 45 ország képviselőit várják, orosz részről Szergej Lavrov külügyminiszter részvételére számítanak, valamint a vendégek listáján szerepel Bassam al-Sabbagh szíriai külügyi tárcavezető is.
A „keleti-NATO”-ként is emlegetett CSTO kijelentette, hogy az esemény a világ egyik legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumának, a legtöbb EU- és NATO-tagállam képviselőjét felvonultató müncheni biztonságpolitikai konferenciának (Munich Security Conference) az „alternatívájaként” tekintendő.
„Úgy vélem, hogy a Minszkben megrendezésre kerülő, »Eurázsiai biztonság« elnevezésű magas szintű konferencia »Reality and Prospects in a Changing World« – Valóság és kilátások egy változó világban – című rendezvény külön figyelmet érdemel. A 2023 októberében, Belarusz CSTO-elnökségének részeként megtartott első esemény a résztvevők listáját és a viták eredményét tekintve is figyelemre méltó volt. Támogatjuk Minszk törekvését, hogy a konferenciát éves rendezvénnyé tegyék, mivel úgy véljük, hogy az a müncheni biztonsági konferencia eurázsiai alternatívájává válhat” – fogalmazott Imangali Tasmagambetov, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének főtitkára a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint. A CSTO szervezetét 2002-ben hozták létre, tagja – legerősebb szövetségesként – Oroszország, Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán is. Szerkezetét tekintve is a NATO szervezetéhez hasonlít az elemzők szerint.
A sorozat első eseményét 2023 októberének végén rendezték, amelyen a Független Államok Közösségéhez, a Sanghaji Együttműködési Szervezethez és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez tartozó 30 ország és különböző szervezet mintegy 120 küldöttje vitatta meg a globális és regionális biztonsági helyzetet. Az idei esemény középpontjában a jövőbeli eurázsiai biztonság megvitatása és alakítása áll majd, a belorusz külügyminisztérium sajtótitkára úgy fogalmazott, hogy a konferencia célja, hogy „megvitassuk és felvázoljuk az eurázsiai, és térségünk jövőbeli biztonságának ígéretes körvonalait”.
Szijjártó Péter legutóbb májusban járt Minszkben, ahol a magyar–belorusz üzleti fórumon tárgyalt a két ország gazdasági kapcsolatáról. Magyarország fejleszteni kívánja az együttműködését Belarusszal minden, szankciók által nem érintett területen – hangsúlyozta a tárcavezető a májusi látogatásán.
Szijjártó Péter volt az első uniós külügyminiszter, aki az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta Belaruszba látogatott.
„Amit itt teszünk, az nem olyasmi, amit rejtegetnénk, titokban tartanánk vagy elbagatellizálnánk. Épp ellenkezőleg, nyíltan és őszintén kifejezzük, hogy a szankciók által nem érintett területeken érdekeltek, készek és hajlandók vagyunk a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésére” – jegyezte meg akkor a miniszter, aki egyúttal azt is kijelentette, hogy a kormány megad ehhez minden szükséges támogatást, különös tekintettel arra, hogy jól láthatóan van igény az együttműködés javítására, miután a májusi útjára 24 magyar vállalat vezetője kísérte el, akik belorusz cégekkel tárgyaltak az esetleges partnerségről.
(Borítókép: Szijjártó Péter 2024. április 5-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)