Egy űradatbázisnak köszönhetően megtudhatjuk, hogy a világűrben lévő égitesteknek mekkora értékük lehet. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezeket meg is lehet vásárolni, hanem azt, hogy a kutatások alapján milyen ásványi kincseket tartalmazhat egy-egy bolygó. Az eddigi listavezetőnél egy háromszor értékesebb kisbolygót találtak a tudósok.
Az Asterank aszteroida-adatbázis megtalálta a világűr legértékesebb kisbolygóját. A neve Davida, átmérője pedig 270 kilométer – derül ki a Bild cikkéből.
Az égitest nikkelből, kobaltból, vasból, hidrogénből és nemesfémekből – például aranyból – áll. A Davida a Mars és a Jupiter között száguld át a Naprendszeren.
A becsült értéke mintegy 15 billió dollár. Ha számokkal kellene próbálkoznunk, a 15-ös szám után összesen tizennyolc darab nullát kellene leírni.Ezt a számot például a Windowsba beépített számológépbe be sem lehet írni, az ugyanis csak 16 számjegyig használható. És akkor még meg sem próbálkoztunk átváltani forintra az összeget.
A Naprendszer legértékesebb kisbolygói:
A kisbolygók értékeit az égitesteken fellelhető ásványi és fémes összetevők feltételezhető lelőhelyeik alapján számolják ki. Ezek közé nem csak a nemesfémek tartoznak, mint például az arany vagy a platina, hanem a gyémántok és az olyan értékes vegyületek is, mint a hidrogén, a nitrogén és az ammónia is. Utóbbit többiek között műtrágyaként lehetne használni a bolygón. Értéknövelő lehet a víz is, amit ha kettéválasztanak hidrogénre és oxigénre, akkor üzemanyagot is elő lehetne állítani.
A tudósok és az űrügynökségek gőzerővel dolgoznak azon, hogy az ilyen értékes anyagokat képesek legyenek kibányászni majd egy napon. A legnagyobb probléma jelenleg természetesen az idő, egy-egy ilyen űrutazás a kívánt égitestre éveket venne igénybe, ezért addig is robotmissziókat indítanak az űrben fellelhető kincsesbányákhoz, hogy feltérképezzék azokat.