Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek (EAE) jelentős összegeket költenek saját védelmükre a közel-keleti konfliktusok árnyékában.
Az Egyesült Államok új fegyvereladásokat hagyott jóvá az említett két országnak összesen 2,25 milliárd dollár értékben – jelentette be a Pentagon. A Pentagon továbbá külön nyilatkozatokban közölte, az USA Külügyminisztériuma engedélyt adott 220 db AIM–9X Block II Sidewinder taktikai rakéta és más kapcsolódó felszerelések eladására 251,8 millió dollár értékben. Emellett az Egyesült Államok jóváhagyta 2503 darab AGM–114R3 Hellfire II rakéta és egyéb logisztikai támogatás értékesítését is, becslések szerint 655 millió dollár értékben.
„A tervezett eladás javítja Szaúd-Arábia azon képességét, hogy szembenézzen a jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel, és javítsa az interoperabilitást az amerikai erők és más öbölországok által üzemeltetett rendszerekkel. Szaúd-Arábia folyamatos befektetése védelmi képességeibe döntő fontosságú határainak, energia-infrastruktúrájának és lakosainak védelme szempontjából” – közölte a Pentagon.
A hét elején az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin megerősítette Szaúd-Arábia védelmi miniszterének, Hálid bin Szalmánnak, hogy Washington elkötelezett a királyság védelme mellett, és megköszönte Rijádnak a Közel-Kelet nyugalmának előmozdítása érdekében végzett munkáját.
A felek között már régóta jelentős kooperáció zajlik különböző területeken. Az amerikai–szaúdi katonai együttműködés a Dhahran repülőtér megépítésével kezdődött a második világháborút követően, kezdetben logisztikai célra, később pedig stratégiai hidegháborús bázisként. Az 1980-as években a két ország együttműködött, hogy támogassa az afgán mudzsáhidokat a szovjet invázió ellen. Később közösen törekedtek arra, hogy megfékezzék az iraki Szaddám Huszein, majd az iráni rezsim destabilizáló regionális tevékenységét.
Az Egyesült Államok régóta Szaúd-Arábia elsődleges forrása a fegyverek, a kiképzés és a támogatás terén, és ennek a kapcsolatnak a megerősítése döntő fontosságú a királyság fegyveres erőinek technológiai fejlődése és hadműveleti felkészültsége szempontjából.
Rijád a világ egyik legnagyobb védelmi költségvetésével rendelkezik, és állítólag 2023-ban 69 milliárd dollárt költött erre a szektorra.
A felek közötti szövetséget jól példázza az is, hogy amikor Irán 2023. április 13-án több mint 300 rakétát és drónt lőtt ki Izrael ellen, akkor a sikeres védekezésben nemcsak az Egyesült Államok, hanem Szaúd-Arábia is részt vett. E koalíció egyértelműen bebizonyította a többoldalú együttműködés értékét a kölcsönös regionális fenyegetésekkel szemben.
Az EAE védelmi költségvetését 2024-ben 25 milliárd dollárra becsülik, amely összeg több mint 4 százalékkal fog nőni 2025–2029 között. Az Egyesült Arab Emírségek védelmi piacát mozgató kulcsfontosságú tényezők a fegyveres erők modernizálása, valamint a kormány lázadás- és terrorizmusellenes kezdeményezései.
Az arab ország erős és független védelmi pozíciójának fenntartására helyezett hangsúly tükröződik az elmúlt évtizedben végrehajtott védelmi modernizációs kezdeményezéseiben. Már hosszú ideje az elsők között van a régióban azon államok között, amelyek a legnagyobb összegeket költik a védelmi iparra. Ennek köszönhetően jelentős mennyiségű csúcskategóriás védelmi felszerelést sikerült felhalmozniuk. Az ország szektorbeli modernizációs erőfeszítései elsősorban a C4ISR, az antiballisztikus rakétarendszerek, a vadászrepülőgépek és a páncélozott járművek köré összpontosulnak.
Bár az Egyesült Arab Emírségek elsődleges regionális stratégiai fenyegetésként tekint Iránra, továbbra is stratégiai kapcsolatot ápol a perzsa országgal,
ami a diplomáciai és kereskedelmi relációkat is magában foglalja, miközben biztonsági szövetségeket kötött az Egyesült Államokkal és a szomszédos Szaúd-Arábiával. Ennek a politikának a fő indoka az volt, hogy elkerüljék az Iránnal való mindenre kiterjedő konfrontációt.
Az EAE vezetése rengeteget tesz az elszigetelődés elkerülése érdekében, és több mint 60 országgal épített ki diplomáciai kapcsolatot, köztük Japánnal, Dél-Koreával, Oroszországgal, Indiával, Pakisztánnal, Nepállal, Kínával és a legtöbb nyugat-európai országgal, valamint tagja az ENSZ-nek és az Arab Ligának is.
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek hosszú távú stabilitást kívánnak elérni a Közel-Keleten, és alapvetően a jelenlegi konfliktusok kapcsán az eszkaláció elkerülésében érdekeltek. Mindkét ország tudatában van annak, hogy a régióban zajló háborúk elhúzódása egyrészt a gazdasági növekedést akadályozza, másrészt fokozza a politikai instabilitást, ami veszélyezteti a saját belső biztonságukat is. Azonban ezen országok külpolitikájában árnyalatnyi eltérések érzékelhetők, különösen Izrael megítélésében.
Szaúd-Arábia hivatalos kommunikációjában gyakran kritizálja Izraelt, különösen azért, mert a palesztin területeken végrehajtott katonai akcióik nagyszámú civil áldozatot követelnek. Rijád retorikája ezen a téren igyekszik kifejezni szolidaritását a palesztinokkal, ami egyrészt tükrözi a lakosság és az arab világ jelentős részének érzékenységét, másrészt pedig egyfajta egyensúlyt keres, amellyel minimalizálhatja a belső ellenállást.
A szaúdi vezetés célja a politikai felfordulás elkerülése,
amely szükséges ahhoz, hogy folytathassa ambiciózus gazdasági és társadalmi átalakítási projektjét, a Vision 2030-at. Az eszkalációval szembeni óvatosság azonban nem jelenti azt, hogy Szaúd-Arábia Izrael támogatójává vált volna. Utóbbit tükrözi az ország trónörökösének, Mohamed bin Szalmánnak a közelmúltbeli kijelentése is, miszerint országa nem normalizálja a kapcsolatait Izraellel a palesztin állam létrehozása nélkül, amit kiegészített azzal, hogy határozottan elítéli a palesztinok ellen elkövetett „izraeli megszállás bűneit”.
Az Egyesült Arab Emírségek más megközelítést alkalmaz, amely a diplomácia és a pragmatizmus irányába mutat. 2020-ban az Ábrahám-egyezmények keretében normalizálta kapcsolatait Izraellel, ami áttörést jelentett a régió diplomáciájában, és egyúttal lehetőséget adott arra, hogy a két ország gazdasági és technológiai együttműködést kezdjen. Az Emírségek egyfajta közvetítői szerepet is próbál betölteni a régióban, a béke és a diplomáciai megoldások előmozdításával, bár mindeközben hangsúlyozza a palesztinok jogainak védelmét is. Az arab állam stratégiája a gazdasági fejlődésre és a modernizációra épül, ezért a konfliktusok elkerülésére törekszik, ugyanakkor óvatosan kezeli a palesztin kérdést is, hogy fenntarthassa saját belső támogatottságát.
A jelenleg dúló viszályokra mindkét ország olyan fenyegetésként tekint, amely könnyen átterjedhet a tágabb régióra. Az eszkalációval szembeni aggodalmaik mögött stratégiai és politikai megfontolások húzódnak, hiszen a konfliktus elhúzódása gazdasági és biztonsági érdekeiket veszélyeztetheti.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
(Borítókép: A szaúdi biztonsági erők tagjai felvonuláson vesznek részt a szaúd-arábiai Mekkában 2024. június 10-én. Fotó: Mohammed Torokman / Reuters)