Hamarosan elkészülhet Ukrajna új csodafegyvere, a Hrim–2 ballisztikus rakéta, amely lehetővé teszi a háborúban álló ország számára, hogy nagy mélységben Oroszország területén hajtson végre támadásokat. Az új eszközzel az ukrán hadsereg kibújhat a Nyugat korlátja alól, és célba veheti a Kremlt, sőt akár személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnököt is.
Ukrajna hamarosan olyan ballisztikus rakétát állít hadrendbe, amely képes elérni Moszkvát – írja a The Telegraph. Az Oroszország által megtámadott ország ezzel egy bosszantó katonai problémát készül megoldani, azonban még mindig nem talált megoldást az orosz hadsereg létszámfölényére.
Jehor Csernyev, Ukrajna NATO-delegációjának elnöke bejelentette, hogy már majdnem bevetésre kész a Hrim–2 Sapsan ballisztikus rakétarendszer. „Higgyék el, hamarosan konkrét eredményeink lesznek, amelyeket nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország is látni fog” – jelentette ki az ukrán politikus.
A Hrim–2 egy egyfokozatú, szilárd hajtóanyagú ballisztikus rakéta, amely egy 1100 kilós robbanófejet akár 500 kilométerre is képes eljuttatni, jelentős előrelépést mutatva Ukrajna jelenlegi legjobb harcászati rakétájához, az 1970-es évekbeli Tocska rakétához képest.
Az eszközzel Ukrajna Oroszországon belüli célpontokra is lecsaphat, elérheti Moszkvát, a Kremlt, sőt akár személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is bevethetik.
A kelet-ukrajnai Dnyipróban működő KB Pivdenne rakétagyártó vállalat egy évtizede dolgozik a rakétán, azonban az Oroszország által 2022 februárjában indított háborút megelőzően a projekt alacsony prioritásúnak számított, valamint a finanszírozás is állandó problémát jelentett.
A nyugati szövetségesek támogatását követően az anyagi probléma megszűnt, azonban a gyártó Dnyipro település létesítményei elleni orosz támadások komoly kihívást jelentettek. A bombázások ellenére azonban az ukrán mérnökök végül befejezték az első néhány Hrim–2-es megtervezését és megépítését, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még augusztusban jelentette be egy új rakéta – a jelek szerint a Hrim–2 – első sikeres tesztjét.
A Hrim–2 Ukrajnának nemcsak az első mélységi csapásmérő képességet adja, hanem megszabadítja az országot a legfontosabb szövetségesei által előírt korlátozásoktól is. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország több, mélységi támadásra alkalmas eszközzel látta már el a háborúban álló szövetségest, de mindhárom megtiltotta az országnak, hogy a rakétákat Oroszországon belüli célpontokra lője ki. Volodimir Zelenszkij elnök és más ukrán tisztviselők többször kérték amerikai, brit és francia kollégáikat, hogy oldják fel a külföldi fegyverekkel végrehajtott mélységi csapásokra vonatkozó korlátozásokat, de hiába.
A Hrim–2 hadrendbe állításával az ukránoknak végül nem kell engedélyt kérniük a nyugati szövetségesektől, az orosz célpontok elleni ukrán csapások egyetlen korlátja már csak a gyártási sebesség lesz.
Ahogy a Hrim–2-esek eljutnak a frontvonalbeli egységekhez, várhatóan több és nagyobb károkat okozó ukrán támadásról hallhatunk majd Oroszországon belüli célpontok ellen. Ezzel egy fennálló képességbeli probléma megoldódhat, azonban nem valószínű, hogy elsöprő hatást gyakorol az orosz–ukrán háború jelenlegi állására.
Elmondható ugyanis, hogy jelenleg nem a mélységi csapásmérő rakéták hiánya Ukrajna legnagyobb problémája, sokkal inkább a kiképzett katonák hiánya.
A háború negyedik évének közeledtével Oroszország tartósan emberelőnyben van, annak ellenére, hogy elképesztő harctéri veszteségeket regisztrált, amelyek az utóbbi időben átlagosan napi 1500 halott és sebesült katonát jelentettek. Az orosz hadsereg havonta átlagosan 30 000 újoncot toboroz, ami segít kiegyenlíteni a közelmúltban elszenvedett rekordmagas veszteségeket. Az ukrán erők helyzetét bonyolítja, hogy az Egyesült Államok hírszerzési információi szerint jelenleg nyolcezer észak-koreai katona állomásozik a határ közelében az oroszok támogatására, és további csapatok érkezése várható.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szombati élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.