Az Európai Parlament szerda esti meghallgatása Várhelyi Olivér esetében minden jel szerint túlmutat a szokásos szakmai értékelésen. Miközben a korábbi magyar biztos szakértelmét brüsszeli körökben is elismerik, a fősodratú pártok egy jelentős része nyíltan politikai alapon utasítaná el jelölését. A háttérben zajló egyeztetések azt mutatják, hogy az új biztosi pozíció sorsa valójában az Orbán-kormánnyal szembeni EU-s fellépés újabb állomása lehet. A szerda este tartott meghallgatásról az Index is tudósított.
Szerdán van a biztosjelöltek megerősítő meghallgatásának harmadik napja, amelynek során az európai parlamenti képviselők értékelik, hogy a biztosjelöltek alkalmasak-e mind a testületi tagságra, mind pedig a rájuk bízott konkrét feladatok ellátására. Számunkra azért kiemelten fontos ez a nap, mert ma este hallgatják meg a magyar jelöltet, Várhelyi Olivért.
A júniusi európai választásokat követő tisztújítási folyamat során Orbán Viktor újrajelölte Várhelyi Olivért, Ursula von der Leyen bizottsági elnök pedig ezúttal az egészségügy és az állatjólét területét szánja neki, amit sokan „lefokozásként” értékelnek. Várhelyi 2019 óta az unió bővítésének és szomszédságpolitikájának, tehát egy meglehetősen fontos portfóliónak volt a felelőse az Európai Bizottságban. A brüsszeli meghallgatásról az Index élőben tudósított, amelyről a cikkben lentebb görgetve olvashat részletesen.
A Politico értesülései szerint a nagy európai pártcsaládok – az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták (S&D) és a Renew – már a meghallgatás előtt zárt ajtók mögött egyeztettek Várhelyi sorsáról. Bár hivatalos megállapodás nem született az elutasításról, parlamenti források szerint a döntés gyakorlatilag megszületett.
Rengeteg olyan hang van, amely [Várhelyi Olivér] elutasítását javasolja
– fogalmazott egy névtelenséget kérő parlamenti tisztviselő, míg egy másik forrás egyenesen úgy vélte, hogy „nem lesz kétharmados többség Várhelyi mellett”. Az Európai Parlament szabályzata szerint ugyanis az illetékes bizottságok koordinátorai a biztosjelölt mellett vagy ellen szavaznak, a döntéshez pedig kétharmados többség szükséges. Várhelyi Olivér esetében ezek az egészségügyi és környezetvédelmi (ENVI), valamint a mezőgazdasági (AGRI) bizottságok.
A Spiegel elemzése szerint Várhelyi új pozíciója – az egészségügyi és állatjóléti tárca –már önmagában is üzenetértékű: az EU végrehajtó testülete így akarja elszigetelni a magyar kormányt. A német lap szerint sokan egyenesen megaláztatásnak tekintik ezt a portfóliókiosztást. Ez is jelzi, hogy a döntés hátterében nem szakmai, hanem politikai megfontolások állnak.
Peter Liese, az ENVI néppárti koordinátora ugyan elismerte, hogy Várhelyinek „van háttere és tudása az egészségügyben”, mégis politikai szempontokat emelt ki kritikájában:
„Várhelyinek tisztáznia kell, hogy nem Orbán egészségpolitikáját gyakorolja a bizottságban.”
A zöldek részéről Terry Reintke még egyértelműbben fogalmazott, amikor „elég valószínűtlennek” nevezte Várhelyi megszavazását. Emellett azonban jogosan megkérdőjelezték az állatjóléti kérdésekben való jártasságát, viszont megjegyezték, hogy a magyar kormánnyal való szoros kapcsolata negatív hatással lehet az egészségügyi politikára.
Sokan amiatt kritizálták még a bizottságon belül is, mert szerintük nem a bizottság érdeke szerint járt el biztosként, hanem a magyar kormány politikáját követte. Azt is felrótta az uniós tisztviselők egy része, hogy sok esetben nem tartotta „annyira fontosnak” a jogállamisági aggályokat az EU-tagjelölteknél.
Valószínűleg azt is nehezen felejtik el a jelöltnek, hogy tavaly februárban a törvényhozókkal folytatott kérdezz-felelek során azt kérdezte: „Hány idióta maradt még?”. A tavaly október 7-i támadás után a bizottság cáfolta azt a kijelentését, hogy az EU felfüggesztené a Palesztinának nyújtott támogatásokat.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint „ha lesz vita a kinevezését illetően, annak kizárólag politikai, és nem szakmai háttere lehet”.
A látszólagos lefokozás ellenére – hiszen az egészségügy alakítása nagyrészt tagállami hatáskörbe tartozik, az állatjólét pedig újonnan létrehozott portfólió – Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok szakértője rámutat: az egészségügyi tárca korántsem jelentéktelen pozíció. A koronavírus-járvány megmutatta a terület stratégiai fontosságát, a gyógyszer- és egészségipar pedig az EU versenyképességének kulcsfontosságú eleme.
Nem egy súlytalan portfólióról van tehát szó, hanem egy stratégiai jelentőségű, perspektivikus területről
– hangsúlyozta az elemző. Várhelyi mellett szól még, hogy míg az Európai Bizottság 26 jelöltje közül 23 megbukott a vagyonnyilatkozatok vizsgálatán, Várhelyi azon három jelölt között volt, akiknek az esetében a jogi bizottság egyértelműen zöld utat adott.
A források szerint több kimenetel is lehetséges Várhelyi várható elutasítása esetén.
Mindez azt jelzi, hogy a végső döntés egy szélesebb körű politikai alku része lehet. A parlament szabályzatának értelmében a meghallgatási eljárás várhatóan csak november 21-én zárul le az Elnökök Értekezletének erre vonatkozó döntését követően.
A Politico jelezte, hogy a szerdai meghallgatás minden eddiginél feszültebb pillanatokat hozhat.
Várhelyi Olivérre, Magyarország biztosjelöltjére az Európai Parlament képviselőinek előrejelzései szerint az egyik legkeményebb meghallgatás vár,
ahol az Európai Unió leendő egészségügyi és állatjóléti biztosaként kell megvédenie alkalmasságát.
Ez nem az első ilyen megmérettetése. Miután az első Von der Leyen-bizottságban a bővítési portfóliót felügyelte, felkészülten érkezik a kérdezz-felelek szakaszra. Azonban könnyen lehet, hogy ezúttal nem szerzi meg a szükséges támogatást.
„A mi pártcsaládunk, a szociáldemokrata frakció az EP-ben biztosan nem fogja támogatni Orbán emberének, Várhelyi Olivérnek az újabb öt évre szóló európai biztosi kinevezését” – írta szerdán, nem sokkal a meghallgatás előtti Facebook-posztjában a Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője.
Egyszerűen nincs helye az unió vezető testületében egy olyan embernek, aki kizárólag Orbán érdekében dolgozik, semmibe veszi a közös értékeinket, és még azt is megengedi magának, hogy lehülyézze a képviselőket
– folytatta a bejegyzést. „Várhelyi biztosi meghallgatása ma este lesz. Szociáldemokrata képviselőtársaim el fogják mondani neki, hogy méltatlanná vált arra, hogy Európát képviselje” – zárta a gondolatait.
Közben elkezdődött Várhelyi Olivér parlamenti meghallgatása, erről élőben tudósítunk, amely a biztosjelölt beszédével kezdődött.
Várhelyi Olivér biztosjelölt átfogó víziót vázolt fel az európai egészségügy jövőjéről az Európai Parlament meghallgatásán.
Európának erősnek, versenyképesnek és egészségesnek kell lennie
– fogalmazott Várhelyi. Hangsúlyozta, hogy most jött el az ideje a bürokrácia csökkentésének, a költségek hatékonyabb kezelésének és az ágazatban rejlő teljes potenciál kibontakoztatásának.
„Az Európai egészségügyi uniót építjük tovább”
– mondta Várhelyi, később leszögezve, hogy rajongója a rendszernek. Rámutatott, hogy vannak olyan kérdések, amelyekre közös megoldást kell javasolni. A rák-szív és érrendszeri betegségek vezető egészségügyi gondok, ám mint más krónikus betegségek, ezek is megelőzhetők.
Várhelyi Olivér rámutatott, hogy az Európai Bizottság az elmúlt időszakban jelentős eredményeket ért el az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal együttműködve.
Elmondta, hogy sikerült megteremteni egy erős európai egészségügyi mozgalom alapjait, valamint javítani az élelmiszer-biztonságot és az állatjólétet. A biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezen területeken még számottevő előrelépésre van lehetőség.
A biztosjelölt kifejtette, hogy bár az egészségügy alapvetően tagállami hatáskör, a Covid-járvány megmutatta, hogy vannak olyan egészségügyi kihívások, amelyekre közös megoldásokat kell találni. Rámutatott, hogy a rák és a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak, holott ezek többnyire megelőzhetőek lennének.
A megelőzésre fordított források nem költségek, hanem befektetések
– mondta Várhelyi. A biztos részletesen beszélt az európai egészségügyi ipar versenyképességének növeléséről. Elmondása szerint a felülvizsgált gyógyszerészeti jogszabályok, az európai biotechnológiai törvény és az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet felülvizsgálata képezi majd az erős európai egészségügyi ipar alapját. Hangsúlyozta, hogy Európának a biotechnológia dinamikus központjává kell válnia, amihez az innovációt gátló akadályokat el kell távolítani.
A biztosjelölt külön kitért a gyógyszerellátási láncokban tapasztalható strukturális függőségek problémájára. Elmondta, hogy ez a helyzet szinte minden tagállamot érint, és veszélyezteti a betegek egészségét.
Várhelyi bejelentette, hogy az első száz napban prioritásként kívánja kezelni a kritikus gyógyszerek kérdését, és egy olyan mechanizmust szeretne létrehozni, amely támogatja az innovatív gyártási technológiákat.
A kritikus gyógyszerekről szóló jogszabály részeként Európának „vissza kell hoznia a termelést Európába"
– mondta. „Harcolnunk kell”, hogy az értékláncok ne legyenek olyan sebezhetőek, mint ma – tette hozzá.
A biztos kiemelte a digitális egészségügy jelentőségét, és bejelentette, hogy az új mandátum első száz napjában szeretne egy európai cselekvési tervet kidolgozni a kórházak és egészségügyi szolgáltatók kiberbiztonságáról. Hangsúlyozta, hogy az új technológiák hatalmas lehetőségeket rejtenek az egészségügyi rendszerek átalakítására, de ezt biztonságos módon kell megvalósítani.
Várhelyi részletesen beszélt az állatjólét és a fenntartható mezőgazdaság kapcsolatáról is. Elmondta, hogy különös figyelmet kíván fordítani egy olyan értékalapú megközelítés kidolgozására, amely megfelel a polgárok elvárásainak, ugyanakkor gazdaságilag és pénzügyileg is életképes a gazdálkodók számára.
A biztosjelölt hangsúlyozta, hogy az uniós szabványok egységes alkalmazása nemcsak az EU-n belül, hanem a harmadik országokkal való kapcsolatokban is fontos.
Várhelyi Olivér az EPP-hez tartózó Peter Liese részéről érkező kérdésre részletesen kifejtette az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet (MDR) felülvizsgálatának menetrendjét. A biztos elmondta, hogy a teljes felülvizsgálati folyamatot jövőre kívánja lezárni, amit konkrét jogalkotási javaslat követ majd.
Ennél is sürgetőbbnek nevezte azonban azt a két területet, ahol már most jelentős szűk keresztmetszetek alakultak ki: a gazdátlan orvostechnikai eszközök és a gyermekgyógyászati orvostechnikai eszközök kérdését.
Várhelyi hangsúlyozta, hogy ezeket a problémákat olyan végrehajtási aktusokkal lehet orvosolni, amelyek nem igényelnek jogszabály-módosítást. A biztos határozott ígéretet tett arra, hogy ezt prioritásként kezeli, és a megoldási javaslatokat már a jövő év első negyedévében előterjeszti.
Várhelyi szerint a dohányra és a nikotinra vonatkozó jogszabályok elavultak. A dohányra és a nikotinra – a legnagyobb elkerülhető egészségügyi kockázatra – vonatkozó uniós jogszabályoknak fel kell zárkózniuk az új termékekhez.
Ígéretet tett arra, hogy a fiatalok fogyasztásával kapcsolatos „jogos aggodalmak” fényében felülvizsgálják az uniós szabályokat.
Az egészségügyi meghallgatás egyik legfeszültebb pillanata akkor következett be, amikor Christophe Clergeau francia szociáldemokrata képviselő a biztonságos abortuszhoz való hatékony és legális hozzáférésről kérdezte Várhelyi Olivért.
A biztosjelölt válaszában kifejtette, hogy ez nem tartozik a kompetenciájába, hozzátéve, hogy minden ország különböző megoldásokat alkalmaz ezen a területen, és ez társadalmi döntés kérdése.
A magyar jelölt azt is hangsúlyozta, hogy az abortusz szerinte nem orvosi kérdés, hanem inkább alkotmányos és emberi jogi természetű probléma. Clergeau további kérdésében pontosítást kért, megnevezve a terhességgel és a nők nem biztonságos abortuszával kapcsolatos egészségügyi problémákat – amiért a terem tapsot kapott.
A Magyar Patrióták Európáért európai parlamenti képviselője, Ferenc Viktória kiállt honfitársa mellett. A támogatók körét bővítette Carlo Fidanza, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának mezőgazdasági koordinátora is, aki csoportja nevében szívélyes üdvözletét fejezte ki a biztosjelöltnek.
A meghallgatás során Várhelyi Olivér részletesen kifejtette álláspontját a laboratóriumban előállított húsokkal kapcsolatban. A biztosjelölt hangsúlyozta, hogy az EU nem kerülheti meg az ezzel kapcsolatos etikai vitát, különösen mivel több tagállam is komoly aggályokat fogalmazott meg a kérdésben.
Carlo Fidanza olasz európai konzervatív képviselő kérdésére válaszolva Várhelyi egy olyan megoldást javasolt, amely nemzeti szintű döntési jogkört biztosítana a tagállamoknak.
A biztosjelölt párhuzamot vont a génmódosított szervezetekre vonatkozó szabályozással, azt javasolva, hogy hasonló elv alapján minden EU-s ország maga dönthessen arról, engedélyezi-e területén a laboratóriumban tenyésztett húsok forgalmazását.
A téma aktualitását jelzi, hogy az EU nemrég kapta meg az első kérelmet egy laboratóriumban előállított termék, egy mesterséges libamáj értékesítésének engedélyezésére.
Éles kritikát fogalmazott meg Tilly Metz zöldpárti képviselő Várhelyi Olivér gyógyszeriparral kapcsolatos álláspontjáról. A képviselő aggodalmát fejezte ki, hogy míg ő a betegek jogainak megerősítéséről beszélt, addig a biztosjelölt inkább a gyógyszeripar további ösztönzését helyezte előtérbe. Metz konkrétan rákérdezett, hogy ilyen körülmények között hogyan várható el a biztostól az európai értékek – a szolidaritás, átláthatóság és együttműködés – védelme.
Várhelyi a szív- és érrendszeri tervét hozza fel példaként arra a stratégiára, amely a rák legyőzésére irányuló tervhez hasonlóan eljuttatja a kezelést a betegekhez.
„kulcsfontosságú prioritásunk az új terápiák biztosítása a betegek számára"
– mondta. „Ha megnézzük az összes javaslatunkat, azok célja, hogy mostantól jobb egészséget biztosítsunk polgáraink számára."
A meghallgatás során az állatjóléti kérdések is komoly hangsúlyt kaptak. Tilly Metz zöldpárti képviselő konkrét terveket kért számon Várhelyi Olivértől, mint leendő állatjóléti biztostól a közeljövőre vonatkozóan.
A biztosjelölt válaszában elsősorban a jelenlegi szabályok betartatásának fontosságát emelte ki, különös tekintettel az EU-török határon az elmúlt hetekben kialakult drámai helyzetre. Várhelyi megdöbbenését fejezte ki a látottak kapcsán, és hangsúlyozta, hogy ezek a problémák nem várhatnak az új jogszabályok életbe lépéséig.
„Kiemelt feladat lesz a közlekedési javaslatunkkal kapcsolatos jogalkotási folyamat lezárása" – mondta hozzátéve, hogy
„a török ügy nagyon megdöbbentett".
A helyzet sürgősségét jelzi, hogy bár a Bizottság közel egy éve javaslatot tett az állatok szállítás közbeni jólétének javítására vonatkozó új szabályokra, ezek elfogadása késedelmet szenved az Európai Parlamentben. Várhelyi prioritásként jelölte meg a szállítási javaslattal kapcsolatos jogalkotási folyamat lezárását.
A biztosjelölt kitért az uniós polgári kezdeményezésre is, amely a ketreces állattartás betiltását szorgalmazza. Ezzel kapcsolatban pragmatikus megközelítést javasolt: bár világos, hogy mit kell tenni, a megvalósítást azokkal együtt kell kidolgozni, akik a gyakorlatban alkalmazzák majd ezeket a szabályokat – a gazdálkodókkal.
A meghallgatás során Kulja András, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője szembesítette Várhelyi Olivért a magyar egészségügy problémáival. A képviselő rámutatott, hogy Magyarországon kiugróan magas a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás, amit súlyosbít az egészségügyi rendszer strukturális átalakítása, az Egészségügyi Minisztérium megszüntetése és a Magyar Orvosi Kamara jogköreinek csorbítása. „Említette, hogy támogatja az egészségügyi unió létrejöttét. Milyen konkrét lépéseket tervez tenni a gyakorlati megvalósításra?” – kérdezte Kulja András.
Teljesen egyetértek ezzel
– adott meglepő választ Várhelyi némi hatásszünettel, majd gyorsan rá is tért arra, hogy mivel is ért egyet pontosan: a közép-európai régióban valóban aggasztó a kardiovaszkuláris megbetegedések magas aránya, és ebben nagy szerepe van az életmódbeli tényezőknek.
A biztosjelölt konkrét megoldási javaslatokat is felvázolt:
Várhelyi külön kitért az életmódbeli rizikófaktorokra, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás, amelyek jelentősen befolyásolják a régió egészségügyi mutatóit. A hazai strukturális átalakításokkal szemben megnevezett kritikákra azonban nem reagált.
A biztosjelölt meghallgatásán az európai gyógyszerellátás jövője került középpontba, miután Tomislav Sokol európai parlamenti képviselő a gyógyszerekhez való hozzáférés javításáról és a gyógyszeripar megerősítésének lehetőségeiről kérdezte.
Várhelyi válaszában kifejtette, hogy bár ezek a célok megjelennek a jelenleg a Tanács előtt lévő gyógyszeripari jogszabályokban is, különös jelentőséget tulajdonít a készülő kritikus gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabálynak (Critical Medicines Act), amely a gyógyszerhiány megelőzését célozza.
A kritikus gyógyszerekről szóló törvény azért lesz olyan fontos, mert a közös beszerzések révén az országok összefoghatnak, és nagyobb vásárlóerőt teremthetnek a drága gyógyszerek esetében
– mondta Várhelyi. Hangsúlyozta, hogy a jogszabály egyik legfontosabb eleme a közös beszerzések rendszere lesz, amely lehetővé teszi, hogy az országok egyesítsék vásárlóerejüket a drága gyógyszerek beszerzése során.
A biztosjelölt egy jelentős újítást is bejelentett: Az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) szerepkörének kiterjesztését tervezi. A szervezet a jövőben nem csak a világjárványok esetén végezne közös beszerzéseket, hanem olyan gyógyszerek esetében is, amelyeket a kisebb uniós tagállamokban eddig nem vezettek be, különös tekintettel a krónikus betegségek kezelésére szolgáló készítményekre.
„Ezt a munkát azonnal el kell kezdenünk"
– fogalmazott, majd hozzátette, hogy éppen ezért szeretné minél hamarabb előterjeszteni a kritikus gyógyszerekre vonatkozó jogszabályt, amely nemcsak a hozzáférhetőséget javíthatja, de várhatóan az árképzési problémák megoldásában is segítséget nyújthat.
A biztosjelölt szerint a rendszer átalakítása azért is sürgető, mert jelenleg jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók az európai gyógyszerpiacokon. Míg egyes tagállamokban széles körben elérhetők a modern terápiák, addig más, főként kisebb országokban a betegeknek sokszor nincs hozzáférésük ezekhez a készítményekhez. A közös beszerzési rendszer és az új szabályozás együttesen orvosolhatja ezt a problémát.
A meghallgatáson többször is felmerült az antibiotikum rezisztencia problémája, amelyben egyaránt érintettek az emberek és az állatok is.
Az antibiotikumok 70 százalékát az állatok kapják, azok közül is inkább a tenyészállatok
– mutatott rá Martin Hausling, a Zöldek képviselője. Várhelyi erre úgy reagált, hogy ezért fontos az emberek és állatok egészségét egy kalap alá vevő Egy Egészség (One Health) koncepció. A mezőgazdaságban az emberekre káros antibiotikumokat minél hamarabb kivezetnék.
Az uniós biztosjelölti meghallgatás egyik legélesebb szóváltása akkor alakult ki, amikor Anja Arndt, a német szélsőjobboldali Független Nemzetek képviselője megpróbálta megkérdőjelezni a Covid-19 elleni védőoltások biztonságosságát. Várhelyi válasza nem csak határozott volt, de a legnagyobb tapsot is kiváltotta az est folyamán.
A biztosjelölt először azt hitte, félreértette a tolmácsolást, amikor a képviselő arról érdeklődött, hogyan tervezi „megvédeni a lakosságot a Covid-vakcináktól". Válaszában egyértelművé tette álláspontját:
Úgy gondolom, hogy oltások nélkül a rövid életünk még sokkal, de sokkal rövidebb lenne
– fogalmazott, amivel hangos tetszésnyilvánítást váltott ki a jelenlévőkből. A biztosjelölt az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megbízható tudományos eredményeire hivatkozott az oltások biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatban. Különösen kritikusan reagált arra az állításra, mely szerint Németországban 11 millió ember tapasztalt mellékhatásokat az oltás után.
Őszintén szólva, meglep ez a szám. Az, hogy 11 millió németnek lennének mellékhatásai, döbbenetes adat. Nem tudom, honnan származik ez az információ, de szívesen utánanézek
– jegyezte meg Várhelyi. Hozzátette: „Ha valóban ilyen magas lenne a mellékhatások száma, biztos vagyok benne, hogy nem most beszéltünk volna róla először."
A biztosjelölti meghallgatás már a végéhez közeledett, ekkor került terítékre az a korábbi incidens, amikor Várhelyi Olivér a törvényhozókkal folytatott kérdezz-felelek során azt kérdezte: „Hány idióta maradt még?”
A kérdést Emma Fourreau baloldali képviselő vetette fel, aki nem csak ezt a kijelentést kifogásolta, hanem Várhelyi Donald Trumpnak küldött gratulációját is szóvá tette.
A képviselő személyes hangvételű felszólalásában „Orbán Viktor által irányított nőgyűlölőnek" nevezte Várhelyit,
mire a biztosjelölt igyekezett higgadtan reagálni a vádakra. A korábbi „idiótás” kijelentésével kapcsolatban elmondta, hogy az nem volt szándékos, és már korábban is bocsánatot kért érte.
„Örömmel kérek ma itt újra bocsánatot. Sajnálom, ami történt, de csak bocsánatkérést tudok tenni. Remélem, képes lesz elfogadni" – fogalmazott Várhelyi teljes higgadtsággal.
Egyébként többen, köztük Stine Bosse Renew EP-képviselő az abortusz kérdésében nem bánt kesztyűs kézzel Várhelyivel. Megkérdezte, hogy az unokáinak ugyanolyan jogai és szabadsága lesz-e, mint neki egy Várhelyi-féle egészségügyi biztos alatt.
„Azt hiszem, értem, hogy mit jelentenek a nők jogai" – válaszolta a biztosjelölt. Korábban pedig rámutatott, hogy azért is elsődleges számára a nők jogainak biztosítása, mivel ő maga is négy nővel él együtt. Erre tapsot is kapott, ám kritikusait inkább csak feltüzelte.
A meghallgatás szakmai mélységét jól mutatja, hogy Várhelyi Olivér a biotechnológiai fejlesztések és klinikai vizsgálatok technikai részleteibe is betekintést nyújtott. A biztosjelölt részletesen beszélt arról, hogyan lehetne felgyorsítani az európai gyógyszerfejlesztést, amely jelenleg jelentősen lemarad Kínához és az Egyesült Államokhoz képest.
Várhelyi elmondta, hogy a Bizottság készülő Biotechnológiai jogszabály kifejezetten foglalkozik majd a klinikai vizsgálatok felgyorsításának lehetőségével. A biztosjelölt konkrét javaslatokat is megfogalmazott:
a mesterséges intelligencia alkalmazását szorgalmazta az első és második fázisú klinikai vizsgálatokban.
Az AI használata a biztosjelölt szerint hármas előnnyel járna: csökkentené a vizsgálatok költségeit, mérsékelné az állatkísérletek számát, és felgyorsítaná a termékek piacra jutását. Ez különösen fontos lehet az európai gyógyszeripar versenyképességének javítása szempontjából.
Zárjuk tudósításunkat. Összességében elmondhatjuk, hogy kemény kérdéseket kapott a biztosjelölt, különösen a vakcina és abortusz ügyben támadták a leghevesebben, ezeket higgadtan kezelte. Szakmai kérdéseket is kapott bőven, ezek nem hozták zavarba, az egészségügyi és állatjóléti témákból is felkészülten érkezett. Némely összetett kérdésnél úgy tűnt, hogy csak a kérdések egy részére válaszol, azonban ez lehetett a rendelkezésére álló válaszidő rövidsége miatt is.
(Borítókép: Várhelyi Olivér Brüsszelben 2024. október 30-án. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)