A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat szerint gyakorlatilag garantálni lehet, hogy 2024 lesz a valaha mért legmelegebb év a Földön. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a COP29-csúcstalálkozón növelni kell a célkitűzéseket, mivel civilizációnknak még soha nem kellett annyira meleg éghajlattal megbirkóznia, mint a jelenlegi.
A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat jelentése szerint 2024 lesz az első olyan év, amikor a hőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal melegebb lesz, mint az ipari forradalom előtt – írja a The Guardian. Ezek az adatok a kutatókat is megrémítették.
Az előrejelzés egy héttel a COP29 címmel tartott klímacsúcs előtt érkezett, és egy nappal azután, hogy az Egyesült Államokban Donald Trumpot választották elnökké, ami azért lényeges, mert Trump az éghajlatváltozást álhírnek nevezte.
„Ez új mérföldkövet jelent a globális hőmérsékleti rekordok között” – mondta Samantha Burgess, a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatóhelyettese, majd hozzátette, hogy a közelgő éghajlatváltozási konferencián növelni kell a célkitűzéseket.
A kutatók megállapították, hogy az elmúlt 12 hónap globális hőmérséklete 1,62 Celsius-fokkal magasabb volt, mint az 1850–1900-as átlag, amikor az emberiség elkezdett hatalmas mennyiségű szenet, olajat és gázt elégetni. Havi éghajlati közleményükben azt írták, hogy 2024 októbere volt a második legmelegebb október a feljegyzések kezdetet óta, amikor a hőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet.
A világ vezetői azt ígérték, hogy az évszázad végére megállítják a bolygó 1,5 Celsius-fokos felmelegedését, de a jelenlegi előrejelzések szerint nagyjából ennek a duplájára nő a felmelegedés.
Carlo Buontempo, a Kopernikusz igazgatója elmondta, hogy
civilizációnknak még soha nem kellett annyira meleg éghajlattal megbirkóznia, mint a jelenlegi.
„Ez a szélsőséges eseményekre való reagálási képességünket és a melegebb világhoz való alkalmazkodást elkerülhetetlenül az abszolút határra szorítja.”
A közlemény alapjául szolgáló ERA5-adatkészletben szereplő hőmérséklet-elemzések némileg eltérnek az Egyesült Államok és Japán éghajlatkutatói által használt más, kiemelkedő jelentőségű adatkészletektől.
A kutatók rámutattak a sarkvidéki jégtáblák olvadására, és a szokásosnál hevesebb esőzésekre, amelyek Európa nagy részét sújtották, köztük Spanyolországot, ahol a villámárvizek több mint 200 ember halálát okozták. A múlt héten a Meteorológiai Világszervezet (WMO) pedig megállapította, hogy
a bolygót felmelegítő szennyező anyagok koncentrációja 2023-ban rekordszintet ért el.
Megállapították, hogy a szén-dioxid felhalmozódása gyorsabb, mint az emberiség történelmében bármikor, a koncentráció ugyanis több mint 10 százalékkal emelkedett mindössze két évtized alatt.