Orbán Viktor miniszterelnök november 5-én hivatalos látogatásra Kirgizisztánba utazott. A kormányfő Biskekben részt vett a Türk Államok Szervezete Államfői Tanácsának november 6-i ülésén. A biskeki találkozón bejelentették, hogy ebben az évben Orbán Viktor vehette át a Türk Államok Szervezete (TÁSz) csúcstalálkozója alkalmából odaítélt a Türk Világ Legfelsőbb Rendje kitüntetést.

A díjat Szadir Dzsaparov kirgiz elnök adta át a magyar kormányfőnek. A Türk Világ Legfelsőbb Rendje a Türk Államok Szervezete legmagasabb kitüntetése, amelyet 2019-ben alapítottak. Az elismerést olyan kiemelkedő vezetők kapják, akik jelentős mértékben hozzájárulnak a türk államok közötti egység és együttműködés megerősítéséhez, valamint a közös kulturális örökség ápolásához.

A hivatalos méltatás szerint Orbán Viktor „a Magyarország és a türk államok közti kapcsolatok erősítéséért tett kimagasló erőfeszítéseiért, valamint a türk világon belüli együttműködés előmozdításáért való jelentős hozzájárulásáért” érdemelte ki az elismerést.

Sajtófőnöke beszámolója szerint Orbán Viktor köszönő beszédében elmondta:

Mi magyarok vagyunk a legnyugatibb keleti nép, keletről vándoroltunk Európába, és a hasonlóan vándorló népek közül mi egyedül maradtunk fenn.

Fontosnak nevezte, hogy Magyarország és a türk világ kapcsolata ne a lezárt múlt, hanem egy élő kapcsolat legyen. Orbán Viktor nem személyes érdemnek tekinti az elismerést, „hiszen az elmúlt száz évből sok-sok ember munkája van ebben a kitüntetésben”. A miniszterelnök hisz abban, hogy a türk népek közössége a világ egyik legsikeresebb térsége lesz.

Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy 2025-ben Budapesten lesz a Türk Tanács találkozója.

Miért hozták létre a szervezetet?

Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az NJE Eurázsia Központ szakértője lapunknak úgy foglalta össze az együttműködés történetét, hogy „a Türk Államok Szervezete egy kormányközi regionális együttműködés, amely a türk államoknak és türk hagyományokkal rendelkező országok számára biztosít együttműködési platformot. Nemzetközi szervezetként való megalakulásának folyamata az 1990-es években kezdődött, és több szakaszon ment keresztül.”

Az első szakasz a Szovjetunió összeomlása után, az 1992-es ankarai csúcstalálkozóval kezdődött, ahol hat türk állam (Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán) elnökei kialakították a rendszeres találkozók gyakorlatát. 2009-ben Nahicsevánban megalakult a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa (Türk Tanács), amely intézményesítette az ágazati együttműködést és kiegészítő platformokat hozott létre. 2019 októberében Üzbegisztán teljes jogú taggá vált – sorolta a szakaszokat a kutató, azzal folytatva, hogy Türkmenisztán a 2021 novemberében tartott csúcstalálkozón csatlakozott a szervezethez. Magyarország és a részben elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság megfigyelői tagságot kapott.

2021 novemberében történelmi jelentőségű csúcstalálkozóra került sor Isztambulban, ahol a Türk Tanácsot a Türk Államok Szervezetévé szervezték át. A szervezet jóváhagyta a partnerekre vonatkozó szabályzatot és elfogadásra került a »Türk világ 2040« koncepció is, amelynek célja a türk népek integrációja

– húzta alá Seremet Sándor, hozzátéve: „A struktúra nyitott a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre. A szervezet normatív dokumentumaiból kiderül, hogy a türk államok egyik célja a béke, a stabilitás és biztonság elérése a régióban és a világban. A világban zajló folyamatok következtében azonban a szervezet országai egyre nagyobb geopolitikai súlyra tesznek szert, ami magának a szervezetnek is nagyobb jelentőséget ad.”

Magyarország és a hídszerep

A kutató Magyarország és a Türk Államok Szervezetének kapcsolatáról elmondta: „Magyarország 2018-ban megfigyelő státuszt kapott a szervezetben, ami nem teljes jogú tagság. Magyarország hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a »türk világgal«.”

Seremet Sándor rámutatott, hogy „az orosz–ukrán háború kitörésével jelentősen megnövekedett Közép-Ázsia és a Dél-Kaukázus súlya. Ez mind a kelet-nyugati irányú szállítmányozás (a Középső Folyosó vagy Middle Corridor például Grúzia kivételével végig TÁSz-tagországokon halad át) mind az energiabiztonság szempontjából is igaz (a régió igen gazdag energiahordozókban). Közép-Ázsia dinamikusan fejlődő régió, egyre jobb lehetőségekkel, emellett növekvő demográfiája miatt jó piac is egyben. Azerbajdzsán és Törökország pedig egyre nagyobb szerepet vállal Európa energiabiztonságában.”

A kutató hangsúlyozta, hogy a szervezet

közép-ázsiai tagországai aktívan együttműködnek Azerbajdzsánnal a zöld energiatermelésben, utóbbi pedig Grúziával, Romániával és Magyarországgal közös zöld energiafolyosó megvalósításán dolgozik, amely keretén belül a Fekete-tenger fenekén át vezető energiavezetéken jutna el a régióban megtermelt zöldenergia Európába. Magyarországnak pozitív képe van a régióban, ami jó lehetőséget biztosít számára, hogy hidat képezzen a TÁSz és a nyugati partnerek között.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy árthat-e Magyarország nyugati kapcsolatrendszerének a Türk Államok Szervezetéhez történő közeledés. Seremet Sándor ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy „a TÁSz felállításának egyik fő kezdeményezője Törökország, amely NATO-tag, emellett a szervezet önmagában a kulturális és hagyományos alapokon tömörülő szerveződés volt és egyelőre nem kíván semmilyen szervezeti alternatívaként fellépni a meglévő nemzetközi struktúrákkal szemben. Magyarország emellett pedig következetes külpolitikájában, azt úgy alakítja, hogy az ne lépje túl a EU-ban és a NATO-ban vállalt kötelezettségeit. Mindez természetesen nem zárja ki a kritikát, utóbbi azonban inkább elvi, mintsem gyakorlati szempontú.”

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök felszólal a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján Biskekben 2024. november 6-án. Fotó:Benko Vivien Cher /  MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda)