A budapesti informális uniós találkozó után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Orbán Viktor miniszterelnök közösen tartott sajtótájékoztatót. Orbán Viktor bejelentette, hogy elfogadták a Budapesti Deklarációt, amellyel az európai versenyképességet segítenék.
Charles Michel azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy határozottan elítéli a támadásokat, amelyek izraeli polgárokat értek Amszterdamban.
Az Európai Tanács elnöke elárulta, hogy az uniós csúcson beszéltek a transzatlanti szövetségről és az amerikai kapcsolataikról, gratuláltak a megválasztott elnöknek, néhányan telefonbeszélgetést is folytattak vele, készen állnak az együttműködésre. Három fő elemet emelt ki a kapcsolatokból: kereskedelem, biztonság (például Ukrajna és a Közel-Kelet), valamint a globális kihívások. Charles Michel szerint mindannyian egyetértettek abban, hogy a tegnap látott kihívások nem különböznek a maiaktól.
A versenyképesség főbb irányait elemezték, ezek egyik megállapítása a belső piacok elmélyítése volt. Amint azt Mario Draghi a nemrég Európa versenyképességének jövőjéről készült jelentésében megállapította, elsősorban a technológiai innovációt kell fejleszteni. Emellett létfontosságú a tőkepiacok szétaprózódásának megakadályozása.
A pénzügyi eszközök kérdése is szóba került, ebben a kérdésben azonban konszenzusra van szükség. De ez már az új uniós vezetés feladata lesz – tette hozzá a tanács elnöke.
Öt éve még nem beszéltünk ennyit Európa védelmi képességeiről, aminek egyik alapvető pillére ugyan a NATO, de egyértelmű, hogy az önálló európai védelmi ipar felfuttatására van szükség.
Az informális csúcson megvitatott kérdések elemzését Ursula von der Leyen folytatta, aki elítélte az amszterdami támadást, amelynek során izraeli drukkereket támadtak meg. Az elnök szerint szégyenteljes antiszemita támadás történt. Von der Leyen megköszönte Orbán Viktornak az informális uniós csúcs megrendezését, és egyben megköszönte Charles Michelnek is az eddigi munkáját, hiszen a politikusnak ebben a ciklusban ez volt az utolsó szereplése mint az Európai Tanács elnöke.
A bizottsági elnök elmondta, előző nap gratulált Donald Trumpnak, és röviden beszéltek Ukrajnáról, a NATO-ról és a transzatlanti kapcsolatokról is. Ma a budapesti tanácskozáson a tagállami vezetőkkel áttekintettek egy sor kérdést. Megállapították, hogy ugyan Európában a legjobb az egészségügyi ellátás, a várható élettartam a leghosszabb, de itt a legnagyobb a szén-dioxid-kibocsátás. Éppen ezek figyelembevételével kérte fel korábban Mario Draghit, hogy készítsen jelentést. Sürgősen fel kell zárkózni ugyanis a digitális versenytársakhoz, sok még a bürokratikus akadály a cégek, különösen az induló vállalkozások előtt.
Az is igaz, hogy sok területen nincs egységes szabályozás. Ezért javasolják egy egységes szabályrendszer felállítását az újonnan induló cégeknek, így ezek majd könnyen hozzáférhetnének az egységes piachoz. A bizottság ezzel kapcsolatos stratégiáját 2025 júniusára dolgozza ki. Több beruházásra és magántőkére van szükség Európában.
Miben van szükség segítségre, hogy elérjük 2050-re a klímasemlegességet, és miként lehet megoldani az energiaválságot, valamint letörni az emelkedő energiaárakat – hangzott el a közeljövő feladatait sorolva. 2030-ra a ritkafémek iránti igény megugrik, és ezt csak diverzifikálással lehet majd biztosítani a világ különböző pontjairól szerezve ezeket be, illetve biztosítva az ellátást. Von der Leyen felhívta a figyelmet a körkörös gazdaság előnyeire is.
Orbán Viktor azzal kezdte beszámolóját, hogy Magyarország nevében elítéli az antiszemita zavargásokat, amelyek Amszterdamban történtek. „Önök most egy olyan városban vannak, ahol Európa talán legnagyobb zsinagógája és a város legnagyobb katolikus katedrálisa kőhajításnyira van egymástól” – mondta a kormányfő, hozzátéve: békében élünk itt.
Mindannyiuk előtt közismert, hogy vannak az Európai Unió Bizottsága és Magyarország között súlyos politikai konfliktusok, nekem is vannak vitáim az elnök asszonnyal, de most von der Leyen a vendégünk, eljött a házunkba, és a vendégnek kijárt az udvarias fogadtatás, a tisztelet, semmilyen vita sem volt közöttünk az ülésen. A csatáinkat majd megvívjuk Brüsszelben. Az itteni fő témában, a versenyképességben teljes egyetértés volt közöttünk
– árulta el Orbán Viktor, hozzátéve: a magyar elnökség a versenyképességre összpontosítja erejét, és létre szeretne hozni egy budapesti deklarációt, amit sikerült is elérni. Ezért köszönetet mondott, sok ember munkája kellett ahhoz, hogy el tudjanak fogadni egy közös dokumentumot, ami a következő évekre a középpontba állítja a versenyképességet.
Az EU növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint Kínáé és az Egyesült Államoké, a termelékenység lassabban növekszik, az EU részesedése a világkereskedelemből csökkent. Az EU vállalatai háromszor magasabb villamosenergia-árat fizetnek, mint Amerikában, a földgáz esetében négyszeres az ár.
A Budapesti Deklaráció azt mondja, azonnali cselekvésre van szükség
– húzta alá Orbán Viktor. A deklaráció néhány pontja:
Orbán Viktor optimista volt a tanácskozás végén. Senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, mindenki újra naggyá akarja tenni Európát, ha már az amerikaiak elhatározták, hogy naggyá teszik Amerikát.
A beszámolók után újságírói kérdésekre is válaszoltak a vezetők.
Ursula von der Leyen az EU és Donald Trump viszonyával összefüggésben hangsúlyozta, hogy folyamatosan tartani kell a kapcsolatot, és egyeztetni kell a közös érdekekről. Az egyik olyan terület, ahol közös érdekek vannak, az a cseppfolyósított földgáz beszerzése Amerikából.
Orbán Viktor újságírói kérdésre arról is beszélt, a vezetőkön múlik, hogy elérik-e a céljaikat.
Mindenki azt mondogatta, hogy Magyarország elszigetelt, a dolog vége az lett, hogy most itt állunk, jó volt az együttműködés, remek csúcs van mögöttünk, és elfogadtuk a versenyképességi megállapodást
– mondta a kormányfő, aki az amerikai kapcsolatokról úgy vélekedett, kemény tárgyalások lesznek, Trumpnak biztos lesznek elképzelései arról, hogyan alakuljon a kereskedelem az amerikai érdekek mentén. De a végén meg kell állapodni, „ha elég jók vagyunk, jó megállapodást tudunk kötni”.
A legversenyképesebb tudásalapú lesz Európa – hirdették jó ideje, de miért kellene ezt elhinni? – hangzott az újságírói kérdés, hiszen eddig sem valósult meg ez a terv. Ursula von der Leyen válaszában azt mondta, hogy a versenyképesség területén igenis történtek előrelépések, különösen az innováció terén, viszont elismerte, hogy vannak gyengeségeink, így például a bürokrácia. A viszontkérdésre, hogy tényleg csökkenhet-e a bürokrácia, a bizottsági elnök kijelentette: mindenképpen.
Orbán Viktor kérdésre válaszolva figyelmeztetett, hogy még nem ért véget a magyar soros elnökség, és lesznek még ez alatt meglepetések. A kormányfő a mostani informális csúcson kitűzött célok megvalósítására fél évet adott az uniónak.
Ursula von der Leyen elárulta, innovatív pénzügyi eszközökről beszéltek, abban állapodtak meg, hogy ezeket feltérképezik. Egyértelművé kell tenni a megközelítésüket, először a prioritásokat kell meghatározni. Ha adott esetben az a prioritás, hogy egyes katonai képességeknél nem lenne okos megoldás huszonheten külön-külön finanszírozni azokat, hanem sokkal jobb európai szinten végrehajtani, akkor a kérdés, hogyan tudják ezt finanszírozni. Két megoldás van: vagy új saját forrásokkal, vagy a közös költségvetésbe történő befizetéssel, mindkettőhöz tőkeemelés szükséges.
A bizottság elnöke megjegyezte, Mario Draghi és Christine Lagarde is beszélt arról, hogy ezeknek az innovatív eszközöknek a használata az európai termelékenységet elősegíti, és több költségvetési mozgásteret enged a tagállamoknak.
Orbán Viktor kijelentette:
Én hazafi vagyok, így nézem az európai helyzetet is, de ígérem, hogy nem fogok nagy vitákat generálni erről köztünk. Könnyű volt megállapodni a versenyképességről, mert nem ideológiáról van szó, ez egy nagyon pragmatikus kérdés. Az európai érdek a tagállamok érdekeinek összessége, ezért is vettem részt az EP-ben egy új párt létrehozásában, Patrióták Európáért, a nevében is benne van, nem Európa ellen.
A Wall Street Journal azt kérdezte, hogy vajon Európa át tudja-e hidalni a támogatás hiányát, ha az Egyesült Államok a jövőben nem nyújt segítséget Ukrajna védelméhez. Ursula von der Leyen szerint Ukrajna pénzügyi támogatása biztosított a közeljövőben. Meg kell ugyanakkor győzni az amerikaiakat, hogy Oroszország Kína, valamint Irán barátja, és lépéseivel veszélyezteti az amerikai érdekeket is. Charles Michel mindehhez hozzátette, hogy már régen azt mondják, Ukrajna nélkül nem lehet dönteni Ukrajnáról. Másodszor pedig, ha nem állunk ki Ukrajna mellett, akkor Európa azt üzenné, hogy nem elég erős és bátor, így esetleg más erőket is támadásra biztatna ezzel a hozzáállással.
Orbán Viktortól azt is kérdezték, hogy eleinte ellenezte a Moszkva elleni uniós szankciókat, ezért nem gondolja-e úgy, hogy ez egyszerűen oroszbarát hozzáállás. Válaszában a kormányfő azt mondta, szerinte most nincs itt a helye, hogy az eltérő véleményeket feltárják, akár például Ukrajna esetében. A kormányfő azonban hozzátette, hogy a helyzetértékelése ma is ugyanaz, mint volt 2022 márciusában. Budapest álláspontja békepárti és magyarpárti, de nem fogunk bevonódni a konfliktusba. Utalt arra is, hogy az ukrán menekültek előtt megnyitottuk a határokat, és minden segítséget megadtunk nekik.
Charles Michel hangsúlyozta, az egységet soha nem lehet biztosra venni, ehhez erőfeszítés, bizalom, kölcsönös megértés és tisztelet kell. A tanácsban közös az álláspontjuk a kihívásokról, de vannak nézeteltérések, máshogy látnak bizonyos konfliktusokat.
Orbán Viktor megkapta azt a kérdést is, hogy elszigetelődve érzi-e magát Ukrajnával kapcsolatban, illetve miért gondolja azt, hogy Ukrajnának el kellene fogadnia a tűzszünetet, területet veszítve. A miniszterelnök az elszigeteltségről megjegyezte, ez intellektuális vita, nem politikai kérdés, ha valakinek van egy véleménye, és azzal mások nem értenek egyet, az nem elszigetelődés, hanem vita, ez a demokrácia, a magyar demokrácia is így született.
A kormányfő felidézte, antikommunista szervezetet hoztak létre 1988-ban. „Mindenki azt mondta, őrültek vagyunk, hogy ilyesmiről álmodozunk. Én viszont biztos voltam benne, hogy ez meglesz.”
Magyarországnak különvéleménye van például a migrációról, egyedül voltunk 2015-ben, de nem szigetelődtünk el, részesei voltunk a vitának. Az elszigetelődés az lenne, ha nem lennénk részesei a vitának. Ilyen sosem volt, mindig résztvevők voltunk és maradunk
– szögezte le Orbán Viktor.
A kormányfő a háborúval kapcsolatban kifejtette, Ukrajna szuverén ország, az, hogy ők mit tesznek, az ő döntésük. Ők úgy döntöttek, hogy harcolnak, hősiesen harcolnak, nekik kell eldönteni, hogy ezt a harcot folytatják-e, de Orbán Viktor Magyarországot próbálja elszigetelni az eszkalációs veszélytől. A magyar miniszterelnök jelezte, készek segíteni tető alá hozni egy tűzszünetet és később békemegállapodást, de az ukrán elnök úgy látja, hogy az idő nekik dolgozik.
A Puskás Arénában tartott találkozóra délelőtt érkezett európai uniós állam- és kormányfőket Orbán Viktor miniszterelnök fogadta, közülük többen is megálltak rövid időre, hogy válaszoljanak a sajtó kérdéseire. Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola megismételte, az előző nap már világossá vált, hogy ennek a csúcsnak a legfontosabb témája, miként lehetne javítani a kontinens versenyképességén.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke megerősítette újságírói kérdésre, hogy mindenáron kitartanak Ukrajna mellett, és támogatni fogják honvédő harcában. Ő is beszélt az európai versenyképesség felpörgetésének szükségességéről, valamint a német kormányválságról, amelynek megoldása az európai demokrácia egyik próbatétele, de bízik a németekben. Michel kitért a georgiai választásokra is, elmondta, hogy nemcsak néhány európai államnak, hanem sok más országnak is meggyőződése: a választások nem voltak tiszták, ezért vizsgálatra van szükség.
Ugyancsak megállt az újságíróknak Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke, volt olasz miniszterelnök, aki mostani titulusa szerint Ursula von der Leyen elnöki tanácsadója, illetve Az európai versenyképesség jövője című átfogó jelentés készítője. Mint mondta, részletesen tájékoztatja majd az állam- és kormányfőket azokról az elengedhetetlen gazdasági lépésekről, amelyekkel Európa versenyképes lehet akár a transzatlanti területekkel, akár Ázsiával.
Ahogy azt az uniós találkozót felvezető cikkünkben írtuk, a tárgyalás központi témája az Európai Unió gazdasági versenyképessége lesz, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy Orbán Viktornak be kell számolnia georgiai útjának céljáról. A kormányfő közvetlenül a vitatott tisztaságú választások után látogatott az országba.
Orbán Viktor 12:20-kor közölte a Facebook-oldalán, hogy hamarosan közös sajtótájékoztatót tart Ursula von der Leyennel.
Európának rendbe kell szednie magát, és fel kell mérnie korlátait, eszközöket adva a tagállamoknak a cselekvésre – nyilatkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnök újságíróknak az Európai Unió informális állam- és kormányfői ülésének egyik szünetében, pénteken Budapesten. Giorgia Meloni a rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette: sokan úgy tesznek, mintha bizonyos viták csak most kerülnének a felszínre, legyen szó az európai versenyképességről vagy a kereskedelmi vámokról.
Emlékeztetett arra, hogy a versenyképességről indított kezdeményezés már hónapok – Magyarország soros elnökségi programjának közzététele – óta napirenden szerepel, mivel válaszra van szükség az amerikai gazdaságvédelmi intézkedésekre, melyeket már Joe Biden elnök kormányzata is alkalmazott.
Ne azt kérdezzük, mit tehet Amerika értünk, arra válaszoljunk, mit tehet Európa önmagáért
– hangoztatta Giorgia Meloni a római miniszterelnöki hivatal által is közölt nyilatkozatban. Az olasz politikus úgy vélte, Európának „fel kell ráznia magát”, és fel kell mérnie saját korlátait.
„Sok a kihívás, és nagyjából tudjuk, mit kell tennünk. A nagy kérdés, amire válaszolnunk kell, az az, hogy tényleg akarunk-e eszközöket adni a tagállamoknak, hogy teljesíteni tudják a kitűzött stratégiai célokat. Ezek között központi elemnek számít a források felhasználása: tudjuk, hogy a tervek megvalósításához szükséges befektetésekhez jelentős forrás kell, és az igazi vita erről zajlik” – jelentette ki Meloni, akinek meggyőződése, hogy Európának és benne Olaszországnak nagyobb függetlenséget kell magának biztosítania a védelem terén is.
Mindenhez források kellenek, de nem vagyok hajlandó a terhet az olasz polgárokra, dolgozókra hárítani. A forrásokat a valós szükségletekre akarom költeni, anélkül, hogy a pénzt kidobálnánk az ablakon
– jegyezte meg a kormányfő.
Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök minél előbbi békét szorgalmazott Ukrajnában, Giorgia Meloni támogatását fejezte ki. Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy amíg a háború tart, Róma Ukrajna mellett áll továbbra is.
Meloni az olaszországi ellenzéknek azt üzente, hogy a jobboldali kormány támadása helyett a „kaviárhoz szokott” baloldal keressen magának saját identitást, amellyel az emberek érdekeit tudja képviselni.
Az olasz miniszterelnök megemlítette, hogy az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti ülésén szó volt az Albániában létesített olasz migránstáborokról, amely iránt kiemelt a tagállamok érdeklődése, főleg ami a biztonságosnak ítélt országok kérdését illeti. A római kormány tizenkilenc országot tart biztonságosnak, ahova vissza lehet toloncolni a migránsokat, de a bíróságok megkérdőjelezték a kormány rendelkezését, és nem hajlandóak elrendelni az illegálisan érkezők feltartóztatását és kiutasítását.
„Az olasz bíróságok szerint a világon egyetlen ország sem biztonságos, ami oda vezet, hogy ellenőrizhetetlenné válik a bevándorlás, és nem lehet megállítani az illegális migrációt” – vélekedett Giorgia Meloni.
Butaság lenne ha két szövetséges, Európa és az Egyesült Államok vámokat vetne ki egymásra, hiszen a közös versenytársuk Kína – közölte az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülése előtt, pénteken a belga miniszterelnök. Alexander De Croo újságírói kérdésekre válaszolva kiemelte, hogy a világban komoly verseny zajlik, de Európa olyan hely, ahol van innováció. „Annyi hiányzik, hogy szabadjára engedjük a tőkét ennek az innovációnak a növeléséhez. Az Egyesült Államok például rengeteg európai tőkét használ fel saját gazdaságának erősítéséhez.”
Szavai szerint a tőkepiaci unió létrehozása kulcsfontosságú elem, a másik nagy feladat pedig a belső piac elmélyítése. Hozzátette azt is, a Mario Draghi-jelentés recepteket ad arra vonatkozóan, hogyan lehet fellendíteni az európai gazdasági növekedést. Elismerte ugyanis: az elmúlt évtizedben az Egyesült Államok jobban teljesített Európánál a gazdasági növekedésben.
De Croo az amerikai választások eredményére kitérve elmondta: mindenkinek megvan erről a maga elemzése, de az eredmény egyértelmű, az amerikaiak döntöttek, és ezt tiszteletben kell tartani. Megjegyezte azt is, hogy az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokról vannak ugyan viták, ám abban egyértelmű konszenzus alakult ki Európában, hogy meg kell őrizniük egységüket az amerikai kormányzattal folytatott megbeszélések során.
Meg kell próbálnunk a nyílt párbeszédet, nagyon világosan meg kell védenünk saját érdekeinket, és azt az erőre kell alapozni
– szögezte le De Croo.
A belga kormányfő nem értett egyet azzal a véleménnyel, hogy a pénteki uniós csúcsra készült Budapesti Nyilatkozat tervezete gyenge lenne, a benne foglalt elemek többsége valójában szerepel az Európai Bizottság következő évekre vonatkozó terveiben is. Az amerikai választásra visszatérve elmondta: egyértelmű, hogy az európai országoknak szükségük lesz egymásra az erős pozíció kiépítésében, így a választás eredményére lehetőségként is lehet tekinteni.
„Világos párbeszédet kell folytatnunk Washingtonnal, és el kell magyaráznunk, milyen hatásai lehetnek egy Európa és Egyesült Államok közötti vámháborúnak. Van ugyanis egy közös versenytársunk: Kína” – húzta alá Alexander De Croo, hozzátéve: „Ha az Egyesült Államok tenni akar valamit Kína kompetitív hozzáállásával kapcsolatban, kérdéseket akar feltenni a WTO-szabályok betartásáról, akkor együtt dolgozhatunk. Valójában szövetségesek vagyunk, nem versenytársak.”
Tegnap Budapesten tartották az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, amelyet Orbán Viktor Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményének nevezett. Az állam- és kormányfők mellett a magyar fővárosba érkezett
Az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A részletes tudósításunkat itt olvashatja.
(Borítókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök sajtótájékoztatón beszél az informális EU-csúcstalálkozón a budapesti Puskás Arénában 2024. november 8-án. Fotó: Marton Monus / Reuters)