Legutóbb október közepén találkoztak az uniós tagországok állam- és kormányfői Brüsszelben. Az egy hivatalosnak minősített csúcs volt, szemben a mostani budapestivel, amely informális.
Mivel az októberi tanácskozás prioritásait elterelte a migráció kérdése, gyakorlatilag mással nem is tudtak foglalkozni a vezetők. Még a találkozó előtt 17 tagállam írt levelet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a menekültjoggal vagy letelepedési engedéllyel nem rendelkezők kitoloncolásának felgyorsítása érdekében, valamint a csúcs elején több ország – köztük Magyarország is – egyeztetett a témáról Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kérésére.
Az eredmény az lett, hogy azok kérését teljesítették, akik szigorúbb fellépést sürgettek ebben a kérdésben. Az Európai Tanács végül felkérte az Európai Bizottságot, hogy sürgősen nyújtson be egy új rendeletjavaslatot, amely felgyorsítaná, valamint növelné az elutasított menedékkérők kitoloncolását – ez lényegében a négy évig tárgyalt és idén elfogadott migrációs paktum kiegészítése lenne, hiszen abban erről a kérdésről csak hiányosan határoztak, a tagállamok eltérő álláspontjai miatt.
Végül erőteljes lengyel, magyar és holland nyomásra a konklúzióban külön kitértek az Oroszország és Belarusz felől érkező migránsokra, megállapítva, hogy a két országból érkezők nem áshatják alá az európai demokráciát és nem élhetnek vissza a menedékjoggal.
A legutóbbi csúcson határoztak arról is, hogy az unió külső határainak védelmére és az irreguláris migráció megállítására új módszerek bevezetését fontolgatják. Ennek kezdeményezője Giorgia Meloni volt, aki több országgal együtt javasolta az olasz példa követését, vagyis hogy az unió területén kívül – ez esetben Albániában – hozzanak létre migrációs központokat és ott bírálnák el a menedékkérelmeket. Ez azonban – eltérő okokból – megbukott Spanyolország, Írország és Németország ellenállásán.
Mivel az uniós tagállamok vezetőinek nem maradt ideje októberben megvitatni, ezért a pénteki budapesti tanácskozás központi témája lesz majd az EU gazdasági versenyképessége. Brüsszelben akkor mindössze négy pontot fogalmaztak meg a témában.
Ráadásul a konkrét lépéseket elhalasztották: a konklúzióban általánosan felszólítottak minden uniós intézményt és tagállamot, hogy dolgozzanak a versenyképesség növelésén, valamint abban maradtak, hogy majd a novemberi budapesti informális csúcson foglalkoznak részletesen a kérdéssel.
Az Európai Unió Tanácsának hivatalos oldalára végül alig több mint egy nappal a rendezvény előtt kerültek csak ki a tervezett napirendi pontok. Ezek szerint az uniós vezetők megbeszélést folytatnak majd egy új európai versenyképességi megállapodásról, szó lesz külügyi témákról, így az amerikai választások nyomán átalakuló transzatlanti kapcsolatokról, foglalkoznak a választások nyomán Grúziában kialakult helyzettel és egyeztetnek azokról a nemrégiben elfogadott izraeli jogszabályokról, amelyek a jövőben lehetetlenné teszik az UNWRA, vagyis a világszervezet Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten nevű ENSZ-ügynökség működését a harcok sújtotta Gázai övezetben. Charles Michelnek a rendezvényre szóló meghívója és a napirendi pontok itt olvashatók.
Nem kizárt, hogy ott lesz a csúcstalálkozón Irakli Kobakidze, Georgia (korábban Grúzia) miniszterelnöke is, aki hivatalos volt az ugyancsak Budapesten, csütörtökön tartott, Európai Politikai Közösség éves rendezvényére. Kobakidze nemrégiben győzött Grúz Álom nevű pártjával a kaukázusi országban tartott parlamenti választásokon, amelyről az ellenzék úgy vélte, hogy elcsalták. Ez nem tántorította el Orbán Viktort, hogy már a szavazatok 70 százalékának összesítése után gratuláljon a georgiai kormányfőnek, majd el is utazott Tbiliszibe és tárgyalt Kobakidzével.
A vizit ismét nagy visszhangot keltett az uniós vezetők körében, egy tucat tagállam jelezte, megkérdőjelezik a georgiai választások tisztaságát. Orbán tbiliszi útját követően azonnal megszólalt az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, aki már akkor azt írta X-oldalán, hogy a novemberi budapesti informális csúcs napirendjére tűzi a grúziai helyzetet, és meghatározzák, hogy mik legyenek a következő lépések az EU és Georgia kapcsolatában.
A kaukázusi ország feltételekkel kapta meg egy éve az uniós tagjelölti státuszt, amit végül az EU azért függesztett fel nyáron, mert áterőltették a tbiliszi parlamenten a 2012-ben elfogadott orosz külföldiügynök-törvény georgiai másolatát, amely erősen korlátozza a polgárok jogait, szűkíti a nyilvánosságot és ellehetetleníti a civil szervezetek működését.
Elképzelhető tehát, hogy az informális csúcson Orbán Viktornak, aki jelenleg a soros uniós elnökséget betöltő Magyarország kormányfője, be kell számolnia tbiliszi útjának céljáról és tárgyalásairól.
A hét elején az uniós ügyekben jól informált Politico azt írta, hogy a budapesti találkozón Orbán Viktor szolgálhat néhány kellemetlen perccel az állam- és kormányfőknek, különösen, ha Donald Trump nyeri az amerikai választásokat. Mivel ez bejött, így nem tűnik légből kapottnak az uniós diplomaták aggodalma, hogy a Donald Trumppal jó kapcsolatokat ápoló magyar kormányfő még esetleg egy videóhívást is kezdeményezhet a megválasztott amerikai elnökkel, ami viszont felettébb kellemetlen helyzetbe hozhatná az európai résztvevőket.
Az sem kizárt, hogy Budapesten marad Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki csütörtök reggel, a MÁV különvonatával jött Magyarországra, ahol beszédet is mondott az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján.
Mindez tehát arra utal, hogy lehetnek meglepő fordulatok a pénteki budapesti informális EU-csúcstalálkozón.
(Borítókép: Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij 2024. július 2-án. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)