Az ukránok értetlenül állnak az előtt, hogy Volodimir Zelenszkij felszólalt az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozóján, azonban ezt a magyar szervezők – a többi beszéddel ellentétben – nem közvetítették élőben. A magyar fél azt állítja, hogy ez Kijev kérésére történt, csakhogy az ukrán vezetés szerint ők nem kértek ilyet. Jehor Csernyev ukrán parlamenti képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlésének állandó ukrán küldöttségének vezetője eközben arról beszélt, miként bírhatják rá Orbán Viktort arra, hogy változtassa meg álláspontját Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnök után és Emmanuel Macron francia elnök előtt másodikként szólalt fel az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozóján, azonban az ukrán elnök beszéde kimaradt a csúcstalálkozó hivatalos közvetítéséből – írja az RBK Ukrajina.
A hírportál szerint hiába közvetítették élőben Orbán Viktor és Emmanuel Macron felszólalását is élőben, az ukrán államfő beszédét egyszerűen kihagyták. Az esemény szervezői szerint erre azért került sor, mert Zelenszkij beszéde nem volt nyilvános – csakhogy az ukrán hatóságok szerint Ukrajna nem kérte a szervezőket ilyen intézkedés megtételére.
Az elnök beszédei mindig nyilvánosak, ha a rendezvény formája ezt előírja. Nem kértük, hogy ne közvetítsék vagy ne hozzák nyilvánosságra a beszédet
– közölte a lappal az ukrán vezetés.
Az eseményről tudósító újságírók végül egy videófelvételt kaptak az elnök beszédéről, csupán onnan tudhatták meg, hogy Zelenszkij miről beszélt a rendezvényen, amelyen 47 európai ország képviselői vettek részt.
Beszédében Zelenszkij egyebek mellett megköszönte partnereinek Ukrajna támogatását, és megjegyezte, hogy „a védelemhez elegendő fegyverre, nem pedig tárgyalási támogatásra van szükség”.
Putyin ölelgetése nem segít. Néhányan már 20 éve ölelgetik őt, a dolgok pedig csak rosszabbodnak. Ő csak háborúkban gondolkodik, és nem fog megváltozni. Csak a nyomás tudja megfékezni őt
– hangsúlyozta az ukrán elnök.
Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben a tűzszünet miatt az oroszok megszállták a Krímet, majd jött a 2022-es teljes körű invázió. Az ukrán elnök szerint a tűzszünet „Ukrajna megszállásának folytatására, függetlenségünk és szuverenitásunk megsemmisítésére való felkészülés”. Ezután, bár nem mondta ki a nevét, de utalt Orbán Viktor miniszterelnökre is.
Furcsa, hogy a tűzszünetet olyan vezető javasolja, aki nem akarja, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen
– mondta az ukrán elnök.
Jehor Csernyev ukrán parlamenti képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlése állandó ukrán küldöttségének vezetője eközben arról beszélt, hogy a jövőben megváltozhat Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontja Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
Úgy gondolom, hogy ez valójában egy olyan tárgyalási pozíció [a magyar miniszterelnök részéről – a szerk.] amelynek az a célja, hogy megalkudjon valami másért cserébe
– mondta a képviselő.
Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor álláspontja már korábban is változott az Ukrajnának szánt uniós forrásuk elosztásával kapcsolatban, amikor ezzel egy időben Magyarország engedményeket kapott Brüsszeltől.
És amikor feloldottak számára bizonyos kifizetéseket, ő is beleegyezett a források biztosításába. Tehát úgy gondolom, hogy az egyik lehetőség bizonyos megállapodások és alkudozás
– jelentette ki Csernyev.
A másik lehetőség szerinte az, hogy azokkal kell együttműködni, akik Orbán számára tekintélyt jelentenek. „Trump egy tekintély. Trumpon keresztül, az Egyesült Államokon keresztül dolgozhatunk ebben az irányban” – tette hozzá a képviselő.
Ukrajna 2022. szeptember 30-án gyorsított eljárásban kérte felvételét a NATO-ba. Kijev arra számított, hogy a nyári vilniusi csúcstalálkozón meghívást kap a NATO-hoz való csatlakozásra, de ez nem történt meg.
Ami Magyarországot illeti, az ország álláspontja Ukrajnával kapcsolatban a világ színpadán meglehetősen kétértelmű. Budapest különösen nem támogatja Ukrajna NATO- és EU-csatlakozását. Így júliusban a NATO-csúcstalálkozón Magyarország megtagadta, hogy csatlakozzon Ukrajna katonai támogatásához, és általánosságban ellenezte a szövetségi tagságot
– állapította meg a lap.
Felidézték azt is, hogy a közelmúltbeli döntések közül Magyarország októberben az amerikai elnökválasztás utánra halasztotta az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros hitelről szóló döntését. Budapest elhalasztotta az Oroszország elleni uniós szankciók meghosszabbításáról szóló döntését is.