A múlt heti budapesti informális uniós csúcstalálkozó végén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint a magyar kormányfő közös sajtótájékoztatót tartott, ahol Orbán Viktor bejelentette, hogy elfogadták a Budapesti Deklarációt, amellyel az európai versenyképességet segítenék.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség a versenyképességre összpontosít, és létre szeretne hozni egy budapesti deklarációt, amit sikerült is elérni. Az EU növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint Kínáé és az Egyesült Államoké, a termelékenység lassabban növekszik, az EU részesedése a világkereskedelemből csökkent. Az uniós vállalatok háromszor magasabb villamosenergia-árat fizetnek, mint Amerikában, a földgáz esetében négyszeres az ár.
A Budapesti Deklaráció azt mondja, azonnali cselekvésre van szükség
– mondta Orbán Viktor, majd a deklaráció néhány pontjára hívta fel a figyelmet:
A területek kapcsán az Index megkereste Sebestyén Gézát, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjét, hogy pontosítsuk, mire vonatkoznak az elfogadott deklaráció elemei. A „Budapesti nyilatkozat az új európai versenyképességi megállapodásról” egy fontos és logikus lépés az Európai Unió azon problémáinak kezelésére, melyeket Mario Draghi jelentése is megfogalmazott.
Az EU annál erősebb, minél széleskörűbb és erősebb az együttműködés az egyes tagállamok között. Jelenleg vannak kihívások ezen a területen, gondoljunk csak a német határok lezárására, de lehetne növelni az unión belüli kereskedelmet mezőgazdasági termékek terén is. Ezen a téren céloz meg jelentős előrelépést a nyilatkozat első pontja – hangsúlyozta az MCC szakértője.
A tőkepiacok egységesítése pedig nagyban segítené az uniós vállalatok könnyebb finanszírozását, egyben kedvezőbb befektetési környezetet teremtene a megtakarításokkal rendelkezők számára. Az ipari megújulás, a szabályozási környezet egyszerűsítése és a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése pedig az öreg kontinens gazdasági hanyatlásának megállítása és a tendencia megfordítása miatt lenne fontos.
Ahogy a deklaráció többi pontja mutatja, Európa hosszú távú versenyképessége elképzelhetetlen a kutatás-fejlesztés erősítése, a tehetségpotenciál kiaknázása, az energiaszuverenitás megvalósítása és a gazdaság körforgásos jellegének erősítése, valamint a digitális transzformáció nélkül. Hosszú távon ki kell még emelni a versenyképes mezőgazdaság szerepét, valamint a nyitott és fenntartható kereskedelmet.
Az adminisztratív terhek csökkentése különösen fontos lenne. Nagyon macerás egy új vállalkozás indítása, ami negatívan hat a gazdasági pezsgésre és a kontinens versenyképességére. A GDPR-nak való megfelelés jelentős terhet ró a kisvállalkozásokra. Az egyes országok munkaerőpiaci szabályozásának eltérései is gyakran nehezítik a több országban is jelen levő európai vállalkozások működését.
Hogy ezek hogyan fognak csökkenni, arra még nincsenek konkrét javaslatok, a bizottság feladata lesz ezek kidolgozása.
Meglátásom szerint a legnagyobb lehetőségek az országok közötti szabályozási diszkrepanciák csökkentésében, a digitális ügyintézés és az automatizáció erősítésében, illetve a kkv-k adminisztratív terheinek csökkentésében vannak"
– emelte ki Sebestyén Géza. Az energiaárak csökkentésére három fontos irány lehetséges. Az egyik az európai vállalkozások és otthonok energiahatékonyságának növelése. A második a piaci alapú energiastratégia, ahol a beszerzési, beruházási és fejlesztési döntéseknél az árak szerepe az elsődleges.
A harmadik pedig az elektromos áram árazási formulájának megváltoztatása.
A tőkepiaci unió lényege az öreg kontinens tőkepiacainak integrálása, egységesítése, mert a legnagyobb gondot most a széttöredezettség jelenti. Jelenleg külön tőzsdéje van Máltának, Szlovéniának és Luxemburgnak. Ezen a három tőzsdén összesen kevesebb mint 100 cég részvénye forog. Ha egy befektető Európában szeretne befektetni, akkor különböző országok eltérő tőzsdéin tevékenykedő pénzügyi szolgáltatónál kellene számlát nyitnia, tisztában lennie a helyi szabályozással, illetve a szokványokkal.
Ez nyilván nem nagyon befektetőbarát, ezért sokan bele sem kezdenek ebbe a folyamatba. Amennyiben a kontinens börzéi koncentráltabbak lennének, úgy jelentősen növekedne az EU-ban befektetni kívánó magánszemélyek és intézmények száma, ahogyan a befektetések volumene is. Mindez pedig sokkal könnyebbé tenné az európai vállalkozások finanszírozását is – mondta befejezésül Sebestyén Géza.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, Orbán Viktor miniszterelnök és Charles Michel az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális ülése után tartott közös sajtótájékoztató végén a Puskás Arénában 2024. november 8-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)