A maláj kormány tervét, hogy hat év után jövőre újraindítják az iskolát végzettek számára a szervezett nemzeti szolgálati programot, a résztvevők megrökönyödéssel fogadták. Az előző programot ugyanis a túlságosan magas kiadásokra és súlyos biztonsági hiányosságokra hivatkozva vetették el.
A szomszédos Szingapúr kötelező nemzeti szolgálatával ellentétben – ahol minden férfi állampolgárnak és állandó lakosnak egy szigorú, kétéves programban kell részt vennie a hadseregben, a rendőrségen vagy a polgári védelemben –, Malajzia korábbi hasonló programját inkább nyári tábornak nevezték.
Adly Zahari védelmiminiszter-helyettes elmondta, hogy januártól 500 fővel indul újra a program a főváros, Kuala Lumpur és Pahang két katonai táborában, majd ezt 2026-ban országszerte 13 táborra bővítik.
A kormány szerint minden 16 éves vagy annál idősebb nő és férfi automatikusan részt vesz a sorsoláson, hogy bekerülhessen a programba, így a létszám júniusra 1000 főre emelkedik. A kiválasztottak a 35. életévük betöltése előtt egy számukra kedvezőbb időpontra halaszthatják részvételüket. A kormány 50 millió ringgitet vagyis 11,47 millió amerikai dollárt különített el a program finanszírozására.
A szingapúri nemzeti szolgálatra úgy tekintenek, mint a fiatal férfiak beavatási rítusára, a társadalmi egység előmozdításának egyik sarokkövére és a kis városállam nemzetbiztonsági infrastruktúrája szempontjából kulcsfontosságú elemre. Ebbena hatóságok szerint az évtizedek során több mint 900 ezren vettek részt.
Malajzia, amelynek állandó hadserege 115 ezer aktív katonát számlál, először 2003-ban indította el a három hónapos nemzeti szolgálati programot, hogy kezelje a faji kohézió hiányát az ország soknemzetiségű lakossága körében. Ekkor mintegy 85 ezer véletlenszerűen kiválasztott férfi és női résztvevőt hívtak be. A program 2015-ig működött, majd 2016-ban PLKN 2.0 néven újraindult, évente mintegy 20 000 gyakornokkal.
Ezt azonban 2018-ban eltörölték, miután a kabinet megállapította, hogy nem érte el célját, és ehelyett politikai indoktrinációra használták. Rövid fennállása alatt 23 halálos áldozatot követelt, ami aggodalmat keltett a táborokban résztvevők biztonsága miatt.
A legtöbb esetet a táborok rossz higiéniájával hozták összefüggésbe, ami ételmérgezéshez, valamint a patkányürüléknek és vizeletnek való kitettségből eredő leptospirózishoz vezetett, egy résztvevőt pedig 2013-ban meggyilkoltak.
A nemzeti szolgálat visszaállítására tett ígéretet követően Malajzia élénk közösségi médiája túlpörgött, az emberek megkérdőjelezték a program hatékonyságát, hangsúlyozva, hogy a pénzt jobban el lehetne költeni az állami egészségügy megerősítésére. Mások, akik részt vettek a korábbi változatokban, időpocsékolásnak minősítették a programot. Rahmat Isa, aki 2010-ben vett részt ezen, azt mondta, hogy a tábor nem volt hatással a hazaszeretetére vagy a jellemére, mondván:
Rövid idő alatt sok minden akart tenni, így nem ért el semmit.
Egy Barra Khan nevű felhasználó pedig azt találgatta a Facebookon, hogy vajon nem csupán arról van-e szó, hogy a politikához kötődő cimborák részesülnek a megújított nemzeti szolgálatra elkülönített új pénzből. „Nem számít, hogy melyik párt vezeti a kormányt... olyan projektek és programok maradnak, amelyek pazarlóak és rosszul átgondoltak” – írta.
Anwar Ibrahim – 2022 óta az ország miniszterelnöke – 2013-as ellenzéki vezetőként tett régi megjegyzései is felbukkantak, amelyekben a nemzeti szolgálatot pénzkidobásnak nevezte. „A nemzeti deficit az ország fő problémája” – vélekedett állítólag akkoriban Anwar. „A nemzeti szolgálat minden évben a pazarlás egyik példája az ország számára.”
Olyanok is akadnak azonban, akik támogatják a programot. A Maláj Fiatalok Tanácsának elnöke, Izzat Afifi Hamid szerint az 50 millió ringgit nem lenne pazarlás, mivel a humán tőke fejlesztésére fordítanák, ami ugyanolyan fontos, mint az oktatás és az egészségügy. „A humán tőke fejlesztésének hatása talán nem lesz azonnal látható, de a jövőben meg fog látszani” – fogalmazta meg véleményét.
A nemzeti szolgálat a 2009 és 2018 között hivatalban lévő miniszterelnök, Najib Razak kormányának választási vereségével szűnt meg, amikor a Mahathir Mohamad vezette ellenzéki erők összefogásával megalakult új kormány, mely a korrupciós botrányban keletkezett hatalmas és pazarló kormányzati kiadásokból lefaragott.
A nemzeti szolgálati program 14 éves működése során 1,9 millió dollár költséget jelentett, amelynek csaknem felét táborok bérlésére költötték. Ennek fényében Mohamad Hasan védelmi miniszter, aki tavaly novemberben a parlamentben felvetette a program újjáélesztését, kiemelte, hogy a program többé nem lesz „nyári tábor”, és nem kerül sok pénzbe az országnak.
Az újjáélesztett nemzeti szolgálat résztvevői célzott táborok helyett meglévő katonai táborokat és egyetemi kampuszokat használnak majd, hogy elkerüljék a meredek költségeket. Mohamad elmondta, hogy az újjáélesztett program inkább arra irányul majd, hogy a fiataloknak katonai kiképzést nyújtson és 45 nap alatt elsajátítsák az alapvető katonai ismereteket.
A javaslat szerint ez a képzés a program második fázisában valósulna meg, és azokat vonná be, akik az érettségi vizsgát már letették. Az első fázisban az iskolai egyenruhás testületek felhatalmazást kapnának arra, hogy felkészítsék tagjaikat a második fázisra. A miniszter szerint „a táborok mintegy 90 százaléka inkább a hadsereg kiképzéséről fog szólni, míg 10 százaléka a nemzetépítésről”.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.
(Borítókép: Gyalogosok a bevásárlónegyed közelében Kuala Lumpurban. Fotó: Wong Fok Loy / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)