Sajtóértesülések szerint megállapodás született, hogy nem a kancellár által preferált márciusi időpontban vagy a politikai ellenfelei sürgette januárban, hanem február 23-án lennének az előrehozott választások.
A Reuters úgy értesült, a döntés célja, hogy ne maradjon irányítás nélkül Németország az utóbbi időszak legsúlyosabb politikai és gazdasági válsága közepette. A szociáldemokrata (SPD) kancellár múlt szerdán jelentette be, hogy megoldhatatlan nézeteltérések miatt azonnal hatállyal kirúgja a – Zöldek mellett a – koalíciót adó Német Szabaddemokrata Párt (FDP) pénzügyminiszterét, Christian Lindnert. Ezután a másik három FDP-miniszter is kilépett a kormányból, így Scholz kisebbségi kormányzásra kényszerül.
Robert Habeck, a Zöldek társelnöke, egyben gazdasági miniszter és alkancellár jelezte, hogya Zöldek teljesítik vállalt kötelességeiket, és hozzá kívánnak járulni ahhoz, hogy a kormány stabil tudjon maradni Németország és az Európai Unió érdekében.
Scholz sajtótájékoztatóján azzal indokolta Lindner menesztését, hogy több megoldási javaslatot is tett az FDP-nek, például a gyengélkedő német gazdaság gyors támogatására, valamint további segélyek nyújtására Ukrajnának. A pénzügyminiszter azonban nem akart megegyezni, sőt súlyos vádakat fogalmazott meg a kancellárral szemben.
Ha a december 16-i parlamenti bizalmi szavazást elveszíti Olaf Scholz – és erre minden esélye megvan –, akkor a szövetségi elnök feloszlathatja a Bundestagot, és előrehozott választásokat írhat ki. Frank-Walter Steinmeier államfő erről már korábban azt mondta, kész ezt a lépést megtenni, hogy Németországban helyreálljon a politikai stabilitás.
Az előrehozott választások lehetőségét a menesztett pénzügyminiszter már korábban is javasolta, mert a gazdasági és pénzügyi politikában nem volt elegendő közös pont a koalíciós partnerek között, Németország érdeke pedig az, hogy gyorsan visszanyerje a stabilitást és a cselekvőképességet.
A kiszivárgott előrehozott választások hírére drámaian esett a ZEW német gazdaságkutató novemberi bizalmi indexe, amely az októberi 13,1-ről 7,4 pontra csökkent. A ZEW elnöke mindezt azzal indokolta, hogy a Németországgal szembeni gazdasági várakozások alakulását befolyásolta Donald Trump győzelme és a német kormánykoalíció összeomlása. A legfrissebb felmérés alapján romlott a gazdasági hangulat, ami feltehetően elsősorban az amerikai elnökválasztás eredményére vezethető vissza. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az Egyesült Államokkal szembeni gazdasági várakozások egyértelműen javulnak, míg a kínai és az euróövezeti gazdasági hangulat romlást mutat.
A koalíció bukása nem volt váratlan, hiszen a – pártok klasszikus színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett – SPD–Zöldek–FDP-kabinet kormányzása mindig a konstans válságokból és belső ellentétekből állt, szeptemberben pedig már nyíltan arról beszéltek, kétlik, hogy karácsonyig kihúzná a koalíció.
A legnagyobb gondot az elmúlt szűk három évben az jelentette, hogy az FDP kormányon mindig konfliktusban állt a két nagyobb koalíciós partnerével: a fiskálisan konzervatív Lindner nem szeretett volna annyi pénzt az SPD jóléti programjaira vagy a haderőfejlesztésre, ahogy a zöld alkancellár, Robert Habeck környezetvédelmi programjaira se szeretett volna annyit szánni az államkasszából, hiszen Lindner a kampányban azt ígérte, hogy rendbe fogja tenni a költségvetést.
A német koalíció bukásának okairól ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
(Borítókép: Christian Lindner német pénzügyminiszter, Robert Habeck gazdasági és éghajlat-változási miniszter és Olaf Scholz kancellár részt vesznek a vitában, miután Scholz felszólalt a Bundestagban egy nappal az Európai Tanács tervezett ülése előtt, 2024. október 16-án Berlinben. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)