Magyarország példája jól bizonyítja, hogy az Európai Unió és a NATO lojális tagjaként is lehet sikeresen érvényt szerezni a nemzeti érdeknek, csak nem szabad feladni az állami szuverenitás egy kis részét sem - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a boszniai Szerb Köztársaságban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a boszniai Szerb Köztársaság befektetési konferenciájának panelbeszélgetésén kiemelte, hogy Magyarországon a kormányzati munka iránytűje mindig a nemzeti érdek, és hazánk példája azt is tanúsítja, hogy az Európai Unió és a NATO lojális tagjaként is lehet sikeresen érvényt szerezni a nemzeti érdeknek.
Ehhez szükség van egy nagy adag bátorságra, szükség van a nemzeti büszkeségre. És szükség van arra, hogy az ember a legnagyobb nyomás dacára se adja fel a nemzeti szuverenitásának egy pici részét sem
- fogalmazott.
"Nagyon fontos, hogy minket, magyarokat, nem úgy ismernek, mint akik bármilyen felszólításra akár a 'Jawohl!', akár a 'Yes, Sir!' kifejezéssel válaszolnánk, hanem ami egybeesik a nemzeti érdekeinkkel, azt végrehajtjuk, ami nem esik egybe a nemzeti érdekeinkkel, arról vitázunk" - tette hozzá.
Ezután hangsúlyozta, hogy a 2010 előtti baloldali kormányzás alatt a "magyar gazdaságot gyakorlatilag tönkretették, a nemzeti vagyont is kiárusították, a stratégiai ágazatokban mindenhol a külföldi tulajdon volt többségben, és Európa legmagasabb adóit kellett fizetni, de ezzel párhuzamosan rendkívül magas volt a munkanélküliség, az államadósság és a költségvetési hiány".
Szavai szerint ezen a nehéz helyzeten végül úgy sikerült úrrá lenni, hogy egyrészt bevezették a munkát terhelő legalacsonyabb adókat Európában, s egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót, illetve a kontinensen is egyedülálló egykulcsos, 9 százalékos társasági adót vezettek be, amiből minden hazai vállalat sokat profitált, másrészt hitet tettek a gazdasági semlegesség mellett.
A gazdasági semlegesség azt jelenti, hogy nem engedjük, hogy belekényszerítsenek minket különböző skatulyákba. Mi a nyugati integrációknak vagyunk a tagjai. De nem adjuk fel az arra vonatkozó jogunkat, hogy a tőlünk keletre álló világgal is szoros üzleti, gazdasági, beruházási együttműködést építsünk fel
- mondta.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy azok, akik megpróbálták Magyarországot lebeszélni a keleti világgal való gazdasági együttműködésről, azért teszik ezt, mert "irigyek", továbbá "nem akarják, hogy mi ott a versenytársaik legyünk".
Rámutatott, hogy a magyar gazdasági növekedés egyik fontos pillére, hogy hazánk a keleti és a nyugati vállalatok találkozási pontjává vált, egymás mellett építik a gyáraikat a német és a kínai cégek, ugyanis ezek globális stratégiái nem működőképesek egymás nélkül.
Mi soha nem zártunk ki Magyarországról beruházókat pusztán azért, mert valamely konkrét országból érkeztek (...) Mi nem diszkriminálunk senkit. Mi nem akarjuk azt, hogy a világ újra gazdasági blokkokra osztódjon. Az európai integrációs út meg a keleti világgal való együttműködés szerintem nemhogy nem zárják ki egymást, hanem erősítik egymást
- tette hozzá.
A miniszter ezután arra is kitért, hogy Magyarország a Nyugat-Balkán békéjében és sikerében érdekelt, ezért felelős szomszédságpolitikát folytat, amelynek a keretében
26 millió eurós értékű mezőgazdasági támogatási programot hirdettek a boszniai Szerb Köztársaságban.
Ennek nyomán az érintettek mintegy 4700 mezőgazdasági eszközt vásároltak 57 magyarországi vállalattól, így "win-win helyzetről" van szó.
Aláhúzta, hogy ez a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés eredményeként jöhetett létre. "Nem idejöttünk nagy arccal, nem idejöttünk fenyegetőzve, nem idejöttünk azzal, hogy ha nem csinálod ezt, akkor szankciós listára teszünk. Nem idejöttünk kioktatva, hogy csináljátok ezt, mert nektek ez lesz jó. Hanem idejöttünk, és megkérdeztük" - mondta.
Valamint ennek kapcsán sérelmezte, hogy az Európai Unió hazánkat is pénzügyi szankciók alá helyezte. "A kölcsönös tisztelet sok esetben hiányzik a nemzetközi együttműködésből" - jegyezte meg, majd hozzátette:
a magyar vállalatok szélerőművek, naperőművek, továbbá egy szennyvíztisztító telep építésében is részt fognak venni a boszniai Szerb Köztársaságban. Emellett a nyugat-balkáni térségben sikeres Mol és az OTP is érdekelt lehet a piacra lépésbe.
Szijjártó Péter végezetül üdvözölte azt, hogy az utóbbi időben a patrióta politikusok egyre sikeresebbek világszerte.
"Az Európai Parlament harmadik legnagyobb képviselői csoportját most már mi alkotjuk, és az Egyesült Államokban is egy patrióta, békepárti elnök nyert. És azt hiszem, hogy ennél jobb hírt Európa és benne Közép-Európa nem is kaphatott volna" - jelentette ki.
Elfogadhatatlannak minősítette a nyugati hozzáállást a boszniai Szerb Köztársasághoz, mondván, hogy
azok a brüsszeliek a legnagyobb antidemokraták, akik a demokrácia érvényesülését kérik folyamatosan számon.
"Ha egy országban vagy egy entitásban konzervatív, patrióta párt vagy politikus győz, akkor azonnal a demokrácia haláláról beszélnek. Ha ugyanabban az országban a liberálisok nyernek, akkor azt mondják, hogy a demokrácia soha nem volt még olyan jó állapotban, mint akkor" - fogalmazott.
"És én azt megértem, hogy a brüsszelieknek könnyebb az, hogy ha bábkormányok vezetik az országokat és az entitásokat, de hála Istennek nem Brüsszelből döntenek, és nem is Berlinből döntenek, hanem döntenek az emberek itt, a boszniai Szerb Köztársaságban, meg döntenek az emberek Magyarországon arról, hogy kik legyenek a kormányrúdnál" - összegzett.