Annak ellenére, hogy Donald Trump visszatérése miatt az Európai Unióban egymást sürgetik, hogy minél hamarabb felálljon az új Európai Bizottság, az Európai Parlamentben a két legnagyobb képviselőcsoport, a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP) és a szocialista S&D között jelenleg feloldhatatlan vita van két biztosjelölt kapcsán. A felek között a vita politikai jellegű, mert az S&D szerint az EPP megszegte a köztük lévő politikai alkut, míg az EPP szerint az S&D az új Európai Bizottság felállását veszélyezteti. Az álláspontok távoliak, az idő pedig egyre inkább fogy.
November 12-én értek véget az Európai Parlament különböző bizottságaiban a biztosjelöltek meghallgatásai, ugyanakkor az Európai Bizottságba szánt jelöltek közül heten még nem kapták meg a zöld utat az EP-képviselőktől: a magyar Várhelyi Olivér mellett ugyanúgy az EP pecsétjére vár a hat alelnöknek szánt észt Kaja Kallas, a francia Stéphane Sejourné, a román Roxana Minzatu, a finn Henna Virkunnen, valamint az olasz Raffaelle Fitto és a spanyol Teresa Ribera. Az Európai Parlament a plenáris ülésén az Európai Bizottság egészéről szavazna.
Míg Várhelyi Olivér kapcsán az EP-képviselők a meghallgatásán elhangzottakkal voltak elégedetlenek, és emiatt további írásbeli kérdéseket is benyújtottak neki, addig az alelnököknél teljesen más okai vannak a késlekedésnek. Mégpedig, hogy
a parlamenti képviselőcsoportok a politikai alkuk következtében nem bólintanak rá egymás alelnökjelöltjeikre, és kvázi túszként tartják fogva a másik jelöltjét, hogy így vegyék rá a másik oldalt saját jelöltjeik támogatására.
A szocialista S&D számára ugyanis elfogadhatatlan, hogy a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a kormányában eddigi az európai ügyekért, Dél-Olaszországért és a kohéziós politikáért felelő Rafaelle Fittót jelölte. De ennél is jobban zavarja őket – amit részben a liberális Renew is oszt –, hogy ezzel az Európai Parlamentben eddig politikai karanténban – uniós megnevezéssel cordon sanitaire – lévő konzervatív-szoft euroszkeptikus Európai Reformerek és Konzervatívok (ECR) pártcsaládjának egy tagja fontos pozíciót kapna az új Európai Bizottságban.
Az Európai Néppártot – de azon belül is leginkább a második legnagyobb delegációjú spanyol Néppártot (Partido Popular, PP) – az eddigi spanyol környezetvédelmi miniszter, a szocialista Ribera jelölése zavarja, akit odahaza a PP és a szélsőjobboldali VOX a spanyol árvízügyek miatt kritizál. Most azzal győzködik az egész EPP-t, hogy ne szavazzák meg biztosnak az olvasatuk szerint halálos áldozatokat is követelő árvíz kezelésének felelősét. Ehhez pedig Meloni vezényletével névleg az ECR is csatlakozott – annak ellenére, hogy eddig mindenkit átengedtek –, mivel az olasz miniszterelnök nem szeretné, ha a biztosjelöltjétől elvennék alelnöki pozícióját.
A jelölteket november 12-én hallgatták meg, és még a biztosi meghallgatások kiírásakor úgy tervezték, hogy aznap szavaznak róluk egyenként. Ugyanakkor mivel a képviselőcsoportok közötti jelenleg nincs bizalom, ezért már több ízben is elhalasztották a hat alelnökjelöltről, valamint Várhelyi Olivérről a szavazást, ami pedig az új Európai Bizottság december 1-i felállását veszélyezteti.
Ugyan a kampány során Ursula von der Leyen Európai bizottsági elnök próbált minél inkább a kedvére tenni Giorgia Meloni olasz kormányfőnek, hogy támogassa újrázását az Európai Bizottság élén az EP-választást követő EU-csúcson, valamint az általa elnökölt ECR majd az Európai Parlamentben is megszavazza, ugyanakkor ezek végül nem valósultak meg.
Von der Leyen újrajelölésénél, valamint a legfontosabb uniós pozíciók elosztásánál Meloni és az ECR nem kapott helyet az asztalnál, azt az EPP, az S&D és a Renew tárgyalói egymás között felosztották.
Az EPP megkapta az Európai Bizottság elnöki székét, valamint két és félévre az EP házelnöki pozícióját, miután a felek megegyeztek, hogy előbbinél támogatják Ursula von der Leyen, utóbbinál Roberta Metsola újrázását. Az S&D-s Antonio Costa korábbi portugál miniszterelnök lesz a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke, míg a Renew az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének posztját kapta Kaja Kallas észt miniszterelnök jelölésével.
Meloni kihagyásával – aki ezen nem csak sajtóhírek szerint sértődött meg, hiszen VDL ajánlásánál az EU-csúcson jelzésértékűen tartózkodott – várható volt, hogy von der Leyen az olasz kormány jelöltjének fontos pozíciót ad majd az Európai Bizottságban. Ő lett végül Raffaelle Fitto, aki a reformokért és kohéziós politikáért lenne felelős von der Leyen új bizottságában.
Azonban az EP-t irányító formális koalíció másik két tagjának, a szocialistáknak és a liberálisoknak már ekkor elfogadhatatlan volt, hogy egy ECR-es politikus ilyen erőteljes portfóliót, valamint alelnöki pozíciót kapjon az új bizottságban.
Az S&D szerint emellett azért sem járna az ECR-nek ilyen magas pozíció, mert a képviselőcsoportjuk nem támogatta von der Leyen újrázását az Európai Parlamentben.
Azonban azzal, hogy az EPP beállt Fitto mögé, és a meghallgatás során úgy védte, mint sajátját, illetve, hogy támogatja a spanyol Néppártot a spanyol szocialista jelölt ellen, az EPP és annak vezetője, Manfred Weber – S&D-s olvasat szerint – megszegte a három képviselőcsoport közötti alkut.
Az alku szerint ugyanis az EPP–S&D–Renew-hármas informális koalíciója vezetné az Európai Parlamentet a következő öt évben is, amiből kizárnák a szerintük euroszkeptikus ECR-t, valamint az attól jobbra álló képviselőcsoportokat. Az S&D olvasata szerint ugyanis az Európai Unió vezetését csak olyan erőkre lehet bízni, amelyek nem szkeptikusak az európai integrációval szemben.
Emiatt az S&D azt kéri, hogy az EPP ne akadályozza spanyol elvtársuk biztosjelölését, valamint Weberék ne védjék Fittót, hanem vegyék el alelnöki pozícióját, és vegyenek el bizonyos feladatokat a portfóliójából. Utóbbihoz a Renew is csatlakozott, ami emellett még azt szeretné elérni, hogy Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt eddig is megcsonkított portfólióját még inkább csökkentsék.
Ugyanakkor nemcsak az S&D-nek vannak követelései. A Politico legfrissebb értesülései szerint az EPP nemcsak azt várja el az S&D-től és a Renew-tól, hogy támogassák az ECR-es Fittót, hanem adjanak zöld utat Várhelyi Olivérnek is, hogy minél hamarabb felállhasson az új Európai Bizottság. Valamint, hogy a spanyol biztosjelölt Ribera ígérje meg, hogy amennyiben Madridban eljárást indítanának ellene a 215 áldozattal járó valenciai árvízért, akkor mondjon le pozíciójáról.
A vita az EPP-s Manfred Weber és a szocialista Iratxe García között odáig mérgesedett, hogy a szocialisták már azzal fenyegetőznek, ha az EPP ennyire kitart az ECR-es jelölt mellett, akkor nem fogják megszavazni az új Európai Bizottságot,
mivel szerintük ezzel Weber kilép a jelenleg működő, balközéptől jobbközépig terjedő koalícióból.
Ugyanakkor von der Leyen, valamint az Európai Parlamenten belül sokan azt akarják, hogy a felek minél hamarabb egyezzenek meg, mert szerintük az Európai Unió nem engedheti meg magának Donald Trump újraválasztásának idején, hogy sokáig maradjanak bizottság nélkül.
A vita feloldásában nemcsak Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök tárgyalt a képviselőcsoportok vezetőivel. Weber és García eddig sem túl felhőtlen viszonyát a Renew képviselőcsoport elnöke, Valérie Heyer, valamint az Európai Parlament elnöke – egyben EPP-s – Roberta Metsola próbálja elsimítani, hogy a két legnagyobb képviselőcsoport vezetője végre megegyezzen a fennmaradó biztosjelöltek támogatásában, majd szavazzák is meg őket.
Amennyiben Webernek és Garcíának nem sikerülne megegyeznie, végül arra is sor kerülhet, hogy az illetékes bizottságok titokban szavaznak egyenként a biztosjelöltekről, miközben az alkudozások és az egymással szembeni bizalmatlanság miatt eddig egy csomagban szavaztak volna a hat alelnökjelöltről és Várhelyiről, hogy senki se verhesse át a másikat. Ez ugyanakkor azzal járhat, hogy mind az ECR-es Fitto, mind a szocialista Ribera alulmaradhat egy ilyen szavazáson, amivel ellehetetlenülne az új Európai Bizottság december 1-re tervezett felállítása.
Az Európai Parlamentnek legkésőbb november 28-án, azaz mindössze két hét múlva kellene megszavaznia az új Európai Bizottság egészét,
hogy az december 1-jén megkezdhesse a munkáját. Ugyanakkor ehhez jövő hétig meg kéne állapodnia Webernek, Garcíának, valamint a tárgyalásokon mediátorként részt vevőknek arról, hogy átengedik egymás jelöltjeit. Jelenleg azonban elég szélesek az árkok a felek között.
(Borítókép: Várhelyi Olivér az Európai Parlament szakbizottsági meghallgatásán, Brüsszelben 2024. november 6-án. Fotó: Purger Tamás / MTI)