Az Egyesült Államok 2021-es kivonulása Afganisztánból alapvetően változtatta meg a régióban uralkodó geopolitikai viszonyokat. A kivonulást követően a tálib mozgalom sikeresen átvette a hatalmat az ország egésze felett, és új kormányt állított fel. Akkor még kétséges volt, hogy az Afganisztánnal határos régiók, mint például Közép-Ázsia országai, hogyan fognak reagálni a kialakult helyzetre.
Három év telt el a kivonulás és a hatalomátvétel óta Afganisztánban, ezért ma már érdemes megvizsgálni, hogy miként alakultak a kabuli kormány és régiós közép-ázsiai szomszédai közötti kapcsolatok, és mi jellemzi ma ezt a viszonyt.
A tálibok gyors afganisztáni hatalomátvétele kezdetben ellenséges, de nyugodt és kivárásra alapozó reakciókat váltott ki az Afganisztán szomszédságában lévő közép-ázsiai országok körében. Bár a térség országai nem üdvözölték a Biden-kormányzat gyors és hirtelen döntését az amerikai csapatok és vele együtt a szövetséges erők Afganisztánból való 2021-es kivonulásával kapcsolatban, azonban kénytelenek voltak alkalmazkodni a kialakult helyzethez. A kivonulástól és a tálib hatalomátvételtől számított mintegy három év elteltével a közép-ázsiai országoknak a tálibok vezette Afganisztánnal kapcsolatos politikáját a kereskedelem vezérelte pragmatizmus jellemzi.
Közép-Ázsia országai – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – kezdetben ellenségesek voltak a tálibokkal szemben, mivel a régió déli szomszédságában lévő határvonalakon gyakoriak voltak a fegyveres összetűzések a tálibokkal. Sőt a dusanbei kormány közvetlenül a tálibok hatalomátvétele után azonnali toborzásba kezdett.
Később, ahogy a helyzet Afganisztán területén is valamelyest konszolidálódott, a tálibokkal szembeni ellenséges hozzáállás is kezdett megváltozni. A régióban egyre több állam volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a tálib kormány képviselőivel. 2021 óta tálib küldöttségek jártak már Taskentben és a Dusanbében is, miközben Kazahsztán adott otthont az első kazah–afgán gazdasági fórumnak.
A közép-ázsiai országok tálibokkal szembeni viszonyának megváltozása összetett, de elsősorban a térség változó politikai valóságából és a gazdasági érdekek realista mérlegeléséből ered.
Üzbegisztán számára az afganisztáni események nem akadályozták a Kabullal való kereskedelmi kapcsolatok fenntartását. 2022-ben Taskent több mint 750 millió dollár értékben exportált árut Afganisztánba. Üzbegisztán szintén potenciális kereskedelmi útvonalként tekint Afganisztánra, ezért fő támogatója volt a Termez–Mazár-e Sarif–Kabul–Pesavar vasúti projektnek, amely 2022 márciusában indult, nem sokkal azután, hogy Pakisztán, Üzbegisztán és Afganisztán konszenzusra jutott a projekt építkezési munkálataival kapcsoltban. Azonban a Qosh Tepa-csatorna projekt az afgán–üzbég kapcsolatok legsürgetőbb kihívása.
A Qosh Tepa-csatorna, más néven Qush Tepa-csatorna, egy 285 km hosszú csatornaprojekt-kezdeményezés, melynek célja 550 ezer hektár sivatag mezőgazdasági területté alakítása Afganisztánban. A közép-ázsiai kormányok azonban régóta tartanak a projekt kivitelezésétől, mert szerintük ez a fejletlen regionális vízgazdálkodási rendszer ilyen formában nagy károkat okoz majd. A csatorna megnyitása például kedvezőtlen hatással lehet Üzbegisztán nagy vízmennyiséget igénylő gyapotiparára és mezőgazdaságára. Szakértők úgy vélik, hogy a csatorna kivitelezése nagyjából az Amu-darja vízhozamának 20 százalékát elvonná, ez a folyó határként szolgál Afganisztán és északi szomszédai, Üzbegisztán és Tádzsikisztán között. Emellett további problémát jelentene Kazahsztánnak is, az Aral-tó helyreállítási erőfeszítéseivel kapcsolatban.
A kazah–afgán kapcsolatok jelentős javulást mutattak az elmúlt két évben. Mivel az ukrajnai háború kitörése arra késztette Kazahsztánt, hogy diverzifikálja kereskedelmi kapcsolatait. Ezzel összhangban Asztana úgy értékelte, hogy Afganisztán kulcsfontosságú lehet a kazah gazdaság déli irányú diverzifikálásában. Ma a kazah–afgán együttműködés olyan területekre terjed ki, mint a kereskedelem, az építőipar és a bányászat. 2022-ben Kazahsztán Afganisztánnal folytatott kereskedelmi forgalma megkétszereződött (987,9 millió dollár). 2023 januárjában Afganisztán Kazahsztán tíz legfontosabb kereskedelmi partnere közé is bekerült.
Afganisztán jelenleg a kazah gabona és liszt legnagyobb piaca is. Ezen túlmenően a 2023 augusztusában Asztanában megrendezték az első kazah–afgán gazdasági és üzleti fórumot. Ezenkívül Kazahsztán aktívan vizsgálja az afganisztáni vasútfejlesztési projektekben való részvétel lehetőségét is. Kazahsztán szintén az afganisztáni bányászatban való részvételre törekedett, két kazah bányászati vállalat, a KazMunaiGas és a Kazgeologia pedig érdeklődik az afganisztáni piaci jelenlét iránt. Ugyanakkor a pragmatikus gazdasági kapcsolatok jeleként 2023 decemberében Kazahsztán levette a Talibánt az országban betiltott szervezetek listájáról (ahogy Oroszország is).
A kétoldalú kereskedelem meghatározó erő volt Kirgizisztán és Afganisztán kapcsolatában. A tálibok hatalomra kerülése óta a Kirgizisztánból Afganisztánba irányuló áruexport a 2020-as körülbelül 1,2 millió dollárról 2022-re 21 millió dollárra nőtt. Afganisztánnal kapcsolatban Biskeket főként azok a biztonsági kihívások aggasztják, amelyek a tálibok által irányított Afganisztánból átterjedhetnek Kirgizisztánba.
Az afgán kérdés terén Tádzsikisztán is a pragmatizmus elvét követi. Afganisztán kérdésével kapcsolatban Dusanbe olyan sürgető kihívások elé néz, mint a kereskedelem, a terrorizmus, a határon lévő fegyveres összetűzések, a kábítószer-kereskedelem és a menekültek kérdése. Ugyanakkor Tádzsikisztán számára Afganisztán jelenleg túl nagy piac ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyja.
Türkmenisztán és Afganisztán kapcsolatát gyakran beárnyékolták más gondok, amelyek szigorúan a régióra korlátozódnak. Ezeknek a kapcsolatoknak a lényege az olyan területeken való együttműködésben rejlik, mint az energia és az új közlekedési folyosók. E célból Türkmenisztán továbbra is gyakorlatias kapcsolatokat ápol a tálib kormánnyal. A tálib kormány korábbi megbízott külügyminisztere, Amir Khan Muttaqi 2022 januárjában közepén Asgabatba látogatott, hogy megvitassák a Türkmenisztán–Afganisztán–Pakisztán–India (TAPI) -gázprojektet és a Türkmenisztán–Afganisztán–-Pakisztán (TAP) nagyfeszültségű áramátviteli projektet.
Türkmenisztán érdekelt az Afganisztánon keresztüli teherszállítás fejlesztésében is, ezért Asgabat részt akar venni az afgán közlekedési infrastruktúra korszerűsítésében, amely magába foglalja autópályák és vasutak építését. A szállítási és kereskedelmi együttműködésen kívül Türkmenisztán mint az Amu-Darja-medence alsó szakasza, komolyan foglalkozik az észak-afganisztáni Qoshtepa-csatorna megépítésének és következményeinek kérdésével.
A közép-ázsiai országok afganisztáni politikáját eddig a pragmatikus érdekeik vezérelték, valamint a gazdasági érdekek előtérbe helyezése uralja, annak ellenére, hogy a régió országainak a tálib kormánnyal való kapcsolata némileg mélypontra süllyedt a 2021-es tálib hatalomátvétel korai szakaszában. Ezen túlmenően a közép-ázsiai országok kormányai folyamatosan azt nézik, hogy saját gazdasági érdekeiket szem előtt tartva miként tarthatják nyitva az ajtót a tálibok által irányított Afganisztán előtt anélkül, hogy ez kiváltaná a nemzetközi közösség ellenszenvét.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.
(Borítókép: Tálibok Kabulban egy hónappal a hatalomra jutásuk után, 2021. szeptember 22-én. Fotó: Kaveh Kazemi / Getty Images)